Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 44. szám

181 érveivel és több erőszakolt okoskodásokkal kívánván indokolni. A kir. fő kormány azonban mint legfelsőbb törvényszék az alsó biróságok Ítéletét megváltoztatva, a tulajdonost haszonbér felmondási kérvényével elutasította: Mert miután bérnök 1862. apr. 24-én le: járt haszonbéri részlet megfizetése iránt tulajdonosok által ellene támasztott kereset ellen oly ellenvetéseket tett, melyekkel, ha az elrendelt ujabb tárgyalás következtében alaposoknak és bebizonyitottaknak fognak találtatni, az 1862. apr. 24-ki haszonbéri részlet be nem fizetését legalább egy részben valószínűleg igazolni fogja, — miután tehát bérnököt addig, mig ezen haszonbéri részlet megfizetése iránti kereset véglegesen el nem láttatik, a haszonbéri öszveg makacs eltartóztatójának tekinteni nem lehet, — az 1861. sept. 9-én kötött haszonbéri szerződés 1-ső pontja értelmében a haszonbér felmondásának ideje még nem következett be, miért is a felmondási kérvényt mint idöelőttit el kellett utasítani. Ezen utóbbi legfelsőbb ítélet következtében a bérnök a bérletbe egyszerüleg visszahelyheztetését kérendő, az első bíróság által a jogérvényesen végrehajtott egyhangú ítéletekre tekintettel el és oda utasitatott, hogy lehető kártérítési igényeit törvényszabta uton érvényesítse. Mely végzés ellen bérnök folyamodván, a kir. tábla a 3-ad bírósági ítélet alapján a kért visszahelyezést megrendelte, — mit a legfelsőbb törvényszék a tulajdonos felfolyamodása daczára helybenhagyott, és igy a bérnök jelenév elején, midőn már a szerződés szerinti haszonbéri idő rég lejárt vala, a bérletbe betelepitetett, és csendesen benne ül a nélkül, hogy akár haszonbért fizetni, akár pedig az időközben változott uj tulajdonos fölmondására a bérletet visszaadni hajlandó lenne. Ily eljárással szemben könnyen képzelhető , minő kedve lehet Erdélyben a tulajdonosoknak jószágaikat haszonbérbe adni, midőn tiszta szerződések mellett is utóvégre ingyen tartatnak meg a bérlők a bérletekben, — mely viszony valamint magánjogilag veszélyes, ugy nemzet- és államgazdászatilag káros következményeket von maga után, — mely anomáliákon csakis egy rendes törvényhozás segithetend, ha csak addig a birtokosok mindenükből a §§-ok czége alatt ki nem forgattatnak. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 30. Patay Istvánnak — Patay András és társai elleni 8000 pfrt iránti perében ítéltetett: Alperesek atyja néh. Patay András az A. alatt csatolt egyességi okiratbari magát felperes részére nem 8000 pfrt készpénznek kifizetésére kötelezvén , hanem ;izt, hogy felp. adósságainak kifizethetése tekintetéből, felp. nevére és annak aláírása alatt valamelyik közpénztárból 8000 pfriut kölcsönt fog kieszközölni, oly feltétel alatt, hogy az errőli kötelezvény felperesnek debreczeni 2594. sz. a. fekvő házára, a Macson levő 10'/2 nyilas tanyájára, a zsidó kertben fekvő Aranyiné-féle szőlőjére és a Czegléd- s Csapóutczai kijárásnál levő luezernás kertjére lesz betáblázandó, s végre oly kötelezéssel, hogy ezen tőke kamatai vagy felperes kezébe lesznek alperesek atyja által fizetendők, vagy az errőli nyugták az A. alatti okiratban felszámított többi életjáradéki részletekkel együtt időnkint felperesnek átadandók, magára vállalván, azt pedig, hogy az ekként elvállalt s Patay András halála után az A. alatti szerződésben nyert jogokkal együtt alperesekre átszállott kötelezettség, alperesek által szó szerint nem teljesíttethetett, nem alperesek mulasztása, hanem maga felperesnek azon, tette, hogy a kölcsön biztositékául kijelölt ingatlan vagyonokat a 4. és 5. sz. a. csatolt telekkönyvi kivonatok szerint, 1861. jun. 1-én nejének ajándékozta s azokat csak a per folyama alatt 1863. márt. 3-kán íratta ismét saját nevére, akadályozván ; alperesek pedig mindamellett is azon 8000 pfrt tőkének megfelelő kamatokat az 1. és 2. sz. a. okiratok, de felp. saját beismerése szerint is a többi életjáradéki részletekkel együtt felperesnek pontosan kifizetvén, s alperesek a néh. atyjuk által elvállalt kötelezettségnél többre kötelezhetők nem lévén, ennek szó szerinti követelhetésére pedig felp. joga különben is fenmaradván; ezen okoknál fogva felperes — mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatása mellett, a 8000 pgő frt készpénzbeni kifizetése iránt támasztott követelésétől elmozditatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek. (1865. apr. 6-án 3251. sz. a. Elő.: Szalay Zsigmond ktb.). 31. Szivera Károly Lajosnak — Kramerlgnácz ellen 2000 frt kárkereset iránt lefolyó perében Ítéltetett: Felperes jelenlegi kártérítési keresetének alapjául szolgáló A. a. kötlevél keltekor, az ellene még fenálió csöd miatt, a csődtömeghez tartozó vagyon és a kérdéses ház iránt adás-vevési szerződést jogosan nem köthetvén, de különben is, az A. alattiban egyoldalulag és csakis a vevő és alp. által tett ajánlatnak formaszerü elfogadását és a feltételek teljesítését kellőleg nem igazolván, és még az esetben is, ha a fennebbi kötlevél kölcsönös megállapodásnak vétetnék: ezen ügy megbirálásánál az ált auszt. ptk. 936. §-a értelmében csakis az ígéret teljesítése,és eszerint a formaszerü adás-vevési szerződés megkötése iránti keresetre jogosítva lehetvén, kártalanítási keresete tehát, mely is saját tettéből felmerült veszteségre nézve, egy harmadik ellen helyt sem foghat, megítélhető nemiévén, az alsó bírósági ítéletek megváltoztatása és a felmerült perköltségeknek viszonos megszüntetése mellett, felp. keresetével elmozditatik, és a periratok sat. (1865. mártius 30-án 1364. sz. a. Elő.: Masirevics ktb.). A kir. itélő táblán. 150. Kecskemét város felp. — Horváth József alp. elleni 849 frt 45 kr. mészárszék bérhátralék iránti ügyében ítéltetett: Jelen ügy a kereset alapját tevő szerződésnek keltét tekintve, az oszt. ált. ptk. szabályai szerint lévén megbírálandó, miután pedig ezen törvénynek 1448. §-a szerint a személyre szorított kötelezettség a szerződőnek halálával elenyészik, az 1363. §. szerint pedig a kezesnek kötelezettsége is aránylag a szerződő kötelezettségével megszűnik; de különben is felp. város által az, hogy a kérdéses mészárszékben néh. Badacs József bérlőnek halála után, Bulin Frigyes a husmérést Badacs Józseförökösei, vagy alperes mint kezessel kötött szerződésnél fogva eszközölte, nem igazolván, annálfogva a városi törvszéki ítéletnek megváltoztatásával alperes mint kezes, a bánatpénzül letett 40 frtoknak beszámításával a kereseti összegből, csakis az 1855. aug. 8-ig, mint Badacs Józsefnek felperesileg kétségbe nem vett halála napjáig járó összegben, valamint ezen összegnek a kereset megindítása, vagyis 1861. nov. 14 ik napjától számítandó kamatai, és a marasztaláshoz képest mérsékelt 8 frt 24 kr. perköltsé geknek megfizetésében marasztatik; fenmaradván felperes városnak az 1855. aug. 8-án a szerződésnek kitelte idejéig a kérdéses mészárszékben, a husmérést gyakorló elleni