Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 44. szám

hatónak is tartunk, de csak az indokok közti lényeges, s mint ilyen jogokba ütközhető eltérésre uézve. Ha azonban ilyen lényeges eltérés, minő például az volna, ha a feltörvényszék a per tárgyát más j ogcz i m alapján Ítélné meg, mint az e. b., a két alsóbb biróság indokai közt fenn nem forog, illetőleg ha az eltérés, mint ez a legtöbb esetről áll, csak bővebb indokolásnak vehető, további felebbvitelt egyátalában meg nem engedhetőnek tartunk. Nézzük végre a semmiségi panaszt. Hogy ennek oly esetekben, midőn a fél azt hiszi, hogy az eljárásnál a törvényes formák meg nem tartattak, — mely esetek az ideigl. törvénykezési szabályok I r. 104. §-ban nyolcz pontban elosorolvák, a váltótörvényszéki eljárásnál is helye vnn, ez a vtk. II. r. 140. és 141. §§-ból, ugy az 1844. évi VI. t. cz. 14. §-ból világosan kitetszik. A felebbvitel ezen nemének fokozatára nézve azonban a váltótörvény kimeritöleg nem rendelkezik. Az e. b. határozat elleni sem miségi panaszra nézve az idézett §§. semmi kétséget sem hagynak ugyan fenn. A 140. §. határozattan rendeli, hogyha a felebbvivő hinné, hogy a váltótürvényszék a törvényes formákat meg nem tartotta, felebbvitelében a határozat megsemruisitését kérheti. Valónak találván a váltófeltörvényszék a kitételt, az e. b. váltótörvényszéket uj határozat hozatalára utasítja, de ha a felebbvitelnél az eljárási forma ellen kifogás nem tétetett, vagy a tett kifogás alaposnak nem találtatott, akkora váltófeltörvényszék a 141. §. szerint az ügy érdemében határoz, és ha az e. b. határozatát helybenhagyja, ez esetben a 142. §. illetőleg az 1S44. VI. t. cz. 14. §-a szerint, miként ez fentebb is bőven kifejtetett, további felebbvitelnek, legyen az végzés vagy itélet ellen intézve, álljon az bár felfolyamodvány, felebbviteli jelentés vagy semmiségi panaszból, helye nincs. Ha tehát a feltörvényszék az e. b. határozatát helybenhagyván, az ez utóbbi ellen emelt semmiségi panaszt elvetette, ezen e. b. határozatra nézve mind az ügy érdeme, mind az eljárási formák tekintetében jogérvényesen és véglegesen határozott, és utóbbiakra nézve sem engedtethetik meg a hétszem. tábláhozi felebbvitel. De mi történjék akkor, ha maga a váltófeltörvényszéki határozat ellen forog fenn semmiségi panasz, ha az például nem teljes számú tanácsülésben hozatott, vagy ha a birák egyike személyes viszonyainál fogva a kérdéses ügyben érdekelt? Ez esetben a váltófeltörvszéki határozat semmis lévén, az e. b. határozat csak magában áll fenn, s igy annak a felső biró általi megváltoztatása továbbá is kérhető. De eszközölhető-e ez más uton, mint a hétszemélyes tábla utján, mely egyedül lehet illetékes anuak megbirálására, váljon a váltófeltörvényszéki határozat az eljárási formák tekintetében semmis-e vagy sem ? Minthogy tehát ez esetben a semmiségi panasz józan észszel vissza nem utasitható, a váltótörvény pedig e részben nem intézkedik, nem marad egyéb hátra, mint tanácsadóul a köztörvényt felhivni, mely átalában mind azon kérdésekben, melyek iránt a váltótörvények kellő fél világosítást nem adnak, a váltótörvényszéki bírónak is kalauzul szolgál. így fogjuk fel a kir. hétszem. táblának legújabban már több esetekben hozott azon határozatát, mely szerint két egyforma határozat esetében is a semmiségi panasz az ideigl. törvénykezési szabályok I. r. 107. §. alapján első bíróságilag elfogadandónak, és a hétszem. táblához felterjesztendőnek találtatott, mely §. ugyanis határozottan kimondja azt, mi a váltótörvényben hézagot képez, hogy t. i. a felebbviteli biróság is, ha a semmiségi panaszok annak Ítélete vagy végzése ellen irányozvák, épen ugy járand el, mint az e. biróság, egy, annak határozata ellen intézett semmiségi pa78 nászra nézve eljárni köteleztetik, azaz más szavakkal, hogy a uiásodbirósági határozat ellen beadott semmiségi panasz az alsóbb bíróságok utján a legfelsőbb bírósághoz í'elteijesztendő. De jegyezzük meg jól, ennek csak azon esetben van helye, midőn a másodbirósági határozat eljárási formák tekintetében támadtatik meg. És itt határozottan rosszalnunk kell azon legújabb időben gyakorlatba vett eljárást, két egybenhangzó határozatot az ügy érdemére, vagy az e. b. határozat forma hiányaira nézve is semmiségi panasz czége alatt a hétszem. táblához felébb vinni, s eképen a felebbvitelt különben szabatosan meghatározó váltótörvények szigorát, ezeknek világos szavai ellenére paralysalni akarni. Nem minden felebbviteli beadmány semmiségi panasz csak azért, mert kivül annak van elnevezve. A beadmány tartalma határozza meg annak minőségét. Hiába nevezi el valaki váltókeresetnek azt, melylyel köztörvényi kötvény bepereltetik. Bizony visszautasitandja azt a váltótörvényszék, daczára ezen elnevezésnek. Nem törvényes semmiségi panasz tehát az, habár annak neveztetik is, melylyel két egybenhangzó határozat az ügy érdemére nézve a hétszem. tábla utján megváltoztattatni kéretik, a nélkül, hogy a másodbirósági határozat ellen az eljárási formák tekintetében kifogás tétetnék. Ily felebbviteli beadmány, mint törvénybe ütköző az e. b. által is visszautasítandó. Való ugyan, hogy az iránt, váljon fenforog-e semmiségi panasz, csak a felebbviteli biróság illetékes határozni, nevezetesen az e. b. határozatoknál a fel törvényszék, ennek határozatainál pedig a hétszemélyes tábla: de ez csak azon esetekre vonatkozólag állhat, melyekben határozottan előadatik, hogy különösen miben sértettek meg a törvényes formák, ha például panaszképen előhozatik, hogy a feltörvényszéknek az illető tanácsülésben részt vett egyik birája az ügyben érdekelt volt. Váljon ezen eset csakugyan fennforog-e? ez iránt határozni — igén is — csak a hétszemélyes tábla lehet illetékes, s az alsóbb bíróságok ilyen semmiségi panaszt a nélkül, hogy az állítólagos semmiségi ok megbirálásába bocsátkozhatnának, a hétszemélyes táblához felterjeszteni tartoznak. De ha ily semmiségi ok a felebbviteli beadmányban elő sem hozatik, az nem semmiségi panasz, az nem oly beadmány, mely felett a hétszemélyes tábla határozni törvény szerint hivatva volna. Végre még azon kérdés merülhetne fel, váljon a semmiségi panasz, ha a fentebbiek szerint két egy forma határozat, illetőleg a helybenhagyó feltörvényszéki határozat ellen intéztetik, birtokon felül, vagy birtokon kivül emelhető-e? Bennünk semmi kétség sincs arra nézve, hogy ily esetben a semmiségi panasz csak birtokon kivül emeltethetik, mert ugy a vtk. II. r. 147. §. b. és c. pontjai, valamint az ideigl. törvénykezési szabályok I. r. 102. §. alapján joga van a nyertes félnek kielégítési végrehajtást kérni, mely az utóbb idézett szakasz szerint a harmadbirósághozi feíebbezés által sem gátoltatik. Haszonbért jogesetek Erdélyből. Közli : L. A. Bérezés hazánkban a megváltozott viszonyok, nyomasztó adórendszer, pangó ipar és kereskedés, főleg pedig a telekkönyvek nem léte miatt ingadozó hitel nemcsak földbirtokosainkra vannak káros befolyással, sőt minden osztályú polgár és üzleti ember különböző összeköttető-