Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 2. szám

Pest, 1865. péntek január 6. 2. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Nézetek az ügyvédi rendszer reformjáról. II. — Jogeset. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. A'ézetek az ügyvédi rendszer reformjáról. II. Azon vitában, melyet értekezésünk tárgyául kiszemeltünk, további kérdésül az áll elő, váljon az ügyvédi függetlenséggel, melyet mint az ügyvédség legfontosb kellékének, ugy a jogélet és jogbiztosságkiválószükségletének tüntettünk elő, a kormány általi kineveztetés összeegyeztethető-e? A törvényhozások története s az államok kifejlődöttebb, a társalmi érdekeknek tökéletesebben megfelelő jogélete, határozottan tagadólag felel. Következik ez magából a dolog természetéből is, mintbogy a kinevezés az ügyvédségből egyenesen állami közhivalt teremt — mely jelleg pedig a szakértők által átalánosan kétségbe vonatik, kimutattatván, mikép az ügyvédség nem tekinthető közhivatalnak. E mellett az ügyvédség önállása és kifejlődése lehetetlenné is válna. ..Midőn Rómában az ügyvédség a császárok alatt közhivatallá alakitatott, *) a törvénytudók erkölcsi tekintélye megsemmisült, mert a külfény és tisztesség nem volt képes elnyerni azon bizalmat, mely a függetlenség és magas tehetségek kifolyása. 2) Azon alárendeltség, mely a kinevezéssel jár, okozta nagy részt, mikép az ügyvédektől — kik par excellence juris consultusok fényes nevével diszlettek, s kik a törvényi erőre is emelt responsa prudentium által annyira híresekké váltak — már legrégibb időkben szorosan megkülönböztettek Rómában mind a procuratores, kik a peres feleknek jogügyeit, pereik vezetését magokra válalták, mind a tabelliones, kik nem csak átalában a jogiratok, hanem az összes periratok, keresetek fogalmazásával is foglalkoztak; miután utóbbiak már régebben is felsőbbségi engedélyezés alá tartoztak. 3) Bizonyosan nem fontos indokok s jelentőség nélkül; kifejezni akarván azon megkülönböztetés által, mikép a jogbiztosság tekintetéből teljes bizalommal nem lehetnek azok iránt, kik kineveztetésük folytán függetlenségüket a hatalom kegyeinek feláldozták, kik következéskép a ') A fejedelmi önkényből s korlátlan hatalom vágyból eredt kinevezéssel Rómában is a bizonyos számra való korlátoltság volt összekötve p. o. a Comes orientis mellett 40 praefectus urbiná 180 praefectus praetorio-nál 150 stb. ügyvéd alkalmaztatott. És kinevezés előtt az aspiransok tulajdonai, kellékei iránt azok hazájában szinte előleges vizsgálat tartatott. Bethman - Holweg: Ge r i c h t s ve r f a s s u n g d. sinkend en römischen Reic hs. Bonn. 1834 $ 16. 2) Boncenne: Theorie de la Procedure Civile Ch. 20. 8) L. Ke 11 e r: Der römische Civilprocess u. die Actionen. Leipzig 1855. jog szigorú védelmében rendithetlenek mindig nem lehetnek. Ugyanaz oka annak is, mikép napjainkban hasonlóan több államban, s különösen Francziaországban, Belgiumban, Olaszországban az ügyvédek — les a vo cats — a jogvédek azon nemétől, kik avouées, anwalt — név alatt ismeretesek 4) — szorosan elkülönöztetnek. 5) Mig az ügyvédek, kik a nyilvános tárgyalásokban a feleknek az igazságtalanság, önkény s jogtiporlás elleni védelmében oly hősies bátorsággal küzdenek, a társalom legnagyobb becsülését kifejező átalános tiszteletben, mondhatnók valódi polgári fényben részesülnek 5 addig az avouées féle ügynökök iránt épen oly nagy a tisztelethiány, a bizalmatlanság és társai mi mellőzés. 6) Francziaországban az avoué-k hatáskörének terjedése valódi veszélyes rosznak tekintetik ; a jogtudomány hátramaradása, az igazságszolgáltatás legfőbb kinövései ezen osztálynak tulajdonitatnak. Nem vonjuk kétségbe, létezhetnek itt több mellékes okok s körülmények is; de kétségtelenül azon állapotra legnagyobb befolyással van az avoué-k kinevezése; mi nekik valódi egyedáruságot biztosit, s minek folytán ezen ügynökök egyedül a nyerészkedést, haszon keresést tekintik legfőbb érdeküknek s feladatuknak. Innen a mint Francziaországban átalános a nézet öszhangzás, szükségessége iránt, hogy az avoué-k az ügyvédekkel össze ne olvasztassanak, 7) ugy más államokban meg az avoué-k eltörlése képezi a törekvések tárgyát. Gen fben különösen megisszüntettettek 8); Wür temb er g b e n mint Poroszországban is pedig megszüntetésük inditványoztatik. 4) Az avoué hivatása a per meginditása, annak szüksegesekkeli ellátása, felszerelése, az irat váltások, határnapok kezelése; azavocaté pedig nyilvános ülésekben a feleknek szóbeli védelme , miért % szónoklatban kitűnők , mi a romai oratorok (juris consulti, advocati) nevére emlékeztet. s) Ujabban ezen elkiilönzés Piemontban is elfogadtatott, hol az 1859 april 17 törvény egyik alapjává tétetett. G) E. J. Paraquin: Die französische Gesetzgebung 1.1861 Raymond B o r d e a u x: Philosophie de la Procedure Civile. 1857. Ch. XIV. 7) S ez annál nagyobb nyomatékú, mert el kell ismernünk, mikép a peres felekre igen sok s nyomasztó hátrányai, költségességgeljár , ha ugyan egy ügyüket két különböző jogvéd által kell előmozditatniok — mi okozza több államban ezen elkülönzés iránti ellenszenvet, sokhelyütt eltöröltetését is. 8) 1834 jun. 20-i törv. szerkesztve a kitűnő jogtudós B e 11 o t által, kinek mint tudósnak érdeme az, hogy a genfi tkezési törvény Európa legjelesb törvényei közé tartozik, felülhaladva sokban a francziát is. 2