Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 2. szám

6 Ily sorsa s állapotja van a jogvédek azon osztályának, mely a kormány kinevezése alá tartozik. És az, mikép az engedélyezés, a kormány kinevezés alá tartozó ügynökök irányában átalában oly kiváló idegenség s ellenszenv uralkodik, bizonyítékul szolgál arra, hogy a kinevezés a függetlenségnek, önállásnak, mi a bizalom legfőbb forrása, mindenütt veszélyére szolgál. És ez természetes is. Mert a kinevezés oly viszonyt állit elő , mely az igazságszolgáltatás részrehajlatlansága által szükségkép feltételezett ügyvédi függetlenségnek valódi sírjául szolgál. ,J) Az államok kormányai mint a hatalom képviselői, mindenütt a hatalom érdekeit tartván szem előtt, minden intézkedésnél annak terjesztésére törekszenek. E czél mellett minden kinevezéseket is ugyanazon hatalom terjeszkedési érdekekre irányozzák. Tehát az ügyvédi kinevezésnél főkiindulási pontjuk nem az igazságszolgáltatás szent ügye, hanem főleg a hatalom érdeke. Nem azokat keresikki ez állomásokra, kik jelesb törvénytudók, hanem kik a kormánynak nagyobb hivei. Nem a szakképzettség, hanem a politikai gondolkozás ; nem a tudomány, hanem a pártérdek rendelkezik az állomások felett. A személyileg kedvesek, bár legügyetlenebbek, a legügyesebb jelöltek — a léhák de hajlékonyak a legszilárdabb jellemüek felett győzelmet aratnak. így a legkitűnőbb tehetségek mellőztetnek; mihelyt a kormány hiveivel versenyre fognak szállani. 10) Ez a dolog rendes menete, mi az állam élet legrendesebb folyamában is előfordul. De az önkénynek ily visszaélései sokkal számosabbak, sokkal kicsapongóbbak akkor, midőn a nemzeti testben politikai viszályok dúlongnak;midőna hatalom s nemzet közt politikai küzdelmek állnak elő, milyeket épen most Poroszországban a hatalom önkénye magas fokra emelt; midőn a kormány a nemzet közvéleményével, összes akaratával daczol, s ajog s törvény szentesítéseinek megvetésével, alkotmány ellenes intézkedésekre vetemedik. — Hogy ily politikai küzdelmekben a hatalomra mindig féltékeny kormány, az értelmiség tudomány, s társalmi befolyás által jelentékeny ügyvédi osztályra nagy fontosságot helyez, hogy egy ily osztályt, mely a társalom minden osztályával szoros viszonyban áll, a családokra legközvetlenebb befolyást gyakorol, magától függővé tenni, illetőleg politikai eszközévé ala kitani igyekezik — igen is természetes. Erre — más államokat mellőzve— a német államok történelme bőséges tanúságot nyújt. Az 1832 és 1849 után következett korszakban, midőn Németországban a szabadság mozgalmait a korlátlan reactio, a nemzeti élet lenyügözése követte, a kormányok az ügyvédek kinevezésénél átan) Ezen érv nyomatékát nem gyöngítheti a biróságok kinevezésének rendszere. Mert azonkívül, hogy a birák s ügyvédek hivatásában lényeges különbségek forognak fenn; eldöntő azon körülmény is, mikép a birák egy valódi jogállamban , csak a törvény utján, rendes bíróságok által elmozdithatók, míg az ügyvédeknél ez fegyelmi eljárás utján is eszközölhető. Különben megjegyezve, miké]) mi valóban birói függetlenséget — igaz értelmében — csak is az esküdtszékeknél találhatunk, melyek kinevezés, tehát a kormány bon plaisirje alá nem tartoznak. ,0) H. Féder: Grundzüge einer volksthümlichen Gerichtsverfassung. 1862. S. 118. — ki alaposan megjegyzi. „Es liegt somit in seiner (d. i. des Concessionssystems) Gewalt alle noch so anerkennenswerthe Beítrebungen des Standes durch eine solche zweifelbafte Recrutirung zu vereiteln. und die bisherio-en Misstande zu verewiguii." Iában a fent jelözött irányban működtek s intézkedtek; az eldöntő súlyt a kérvényezők politikai jellemére helyhezvén. n) Ily hatást biztosit a kinevezés a hatalomnak a társalom egyik legfontosabb osztályára — melynek jelleme csak a rendkívüli idők befolyása által is, egész nemzedékekremegmérgeztethetik s eltörpitethetik. És ily befolyásokra a kormánynaknemcsakszorosan vett politikai okokból vannak hatalmas érdekei. Vannak számos peres viszályok, melyek részint közvetlenül érdeklik a közhatalmat, részint közvetve, oly családok s egyének személyében, kiket istápolni s femtartani érdekében áll. De különösen ott vannak a politikai perek, melyekben a szabad védelem, tehát a független ügyvédség rendkivüli jelentősége — a hatalom kétes jellemű törekvései ellenében — kétséget sem szenvedhet. — Nem említve, mikép az ügyvédek a törvényszékeknek , bíróságoknak természetszerű s közvetlen ellenőreit képezik ; mely ellenőrködést pedig némely államokban a korlátlanságra törekvő hatalom, a bár alkotmányos külsőbe rejtődző absolutismus, nem kedveli,nem tűrheti. És így jutunk el ugyanazon következtetésre, melyet M i 11 e r m a i e r nyilvánított. Ezen nemcsak Németország de Európa egyik legkitűnőbb jogtudósa, kit agg korában szenvedélyek már nem vezethetnek, nem vonakodott legújabban az ügyvédi kinevezés jelleméről azt Ítélni, hogy ,,Das Concessionssytem, ist das System der AVi 1 kür. u) (Folyt köv ) Jogeset. Gondnoki számadás folytáni kártérítési per. Szakuli Házy Frigyes gazdag földbirtokos 183G uiaj. 26-án Simándi rendes lakhelyén Arad megyében meghalálozott, hagyván maga után 17 éves Eleonóra leányát. A jelenvolt szolgabíró a bekövetkezett halál után nyomban minden szekrényeket, ládákat, fiókokat lepecsételt, valamint a szobaajtókat is, s a kulcsokat az egyetlen örökös Házy Eleonórának átadta, a ki is törv. bizonyság előtt tett kijelentése szerint anyai nagy bátyját Petyko Sámuelt választotta gyámgondnokának, s ezt kérte a megye mint gyámhatóság által is kineveztetni. Az elhunytnak testvére Házy Miklós azonban, az elhalás utáni nap, az árva kezeiből minden zárok kulcsait erőszakkal kicsikarván, mint tolakodó gyám és gondnok magát az árva ingó és ingatlan vagyonának birtokába helyezte és azokat elfoglalta; sőt az árva nyilvános tiltakozása ellenére az ingó vagyonnak felette nagy részét elárvereztette és csekély áron elvesztegette. E közben Petykó Sámuel a megyéhez az árva gondnoksági kineveztetésért folyamodott; Házy Miklós is kérte a közgyűlést, hogy miután az őt úgyis mint legidősb rokont illetné, az árva gyámgondnokául ő neveztessék ki, minek következtében a megyére nagy befolyással biró Házy Miklós kieszkön) Mittermaier: Die Leistungen der Gesetzgebung ins besondere in Bezúg auf die neuesten Verhandlungen über würdige Stellung des Advocatenstandes. Archiv f. Civil. Praxis. 1863. 2.Heft. S. 296. 32) Leistungen der Gesetzgebung stb. 1863. Archiv f. Civ. Praxit. E hires jogtudós az ügyvédek zárt számáról is ugyazt állítja: „Das Sysdem der geschlossen Zahl derAdvocaten — mond — beruht auf einer Willkür. Die Leistungen stb. S. 303.