Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 35. szám

143 dera magamnak, hogy kivánatotn ellen is hosszura terjedt, s mindamellett korántsem kimerítő közleményemben oly érveket hoztam fel, melyek azok előtt, kik nézetemet osztják, eddig ismeretlenek maradtak volna, megjegyez vén még, hogy nézeteimet nem közlöttera volna a jogtudó közönséggel, ha csak a kérdéses eset lebegett volna szemem előtt, és nem látnám át a hétszem. táblai ítéletben felállított elvnek roppant horderejét, melynél fogva a már már elértnek vélt birtokbiztonság, a már elveszettnek vélt jogok s jogczimek alapján hihetőleg indítandó perek általi megrázkódtatással f eny eg e 11 e t i k. Hétszemélyes táblai döntvény. Perdöntő esküvel befejezett ügyet az állítólagos hamis eskü bebizonyítása nélkül nem lehet megújítani. A perújítás megállapítása előtt elébb a maga illetősége előtt a hamis eskü valósága iránt kell eljárni. Ezen illetőség törvény szerint a szent széket illeti. Perújítást megengedő végzések ellen is van jogorvoslatnak helye. N. J. pesti üzér — mint e lapok f. é 9-dik számában részletesen közöltetett,1) — M. I. ellen 600 fit váltókeresetet adván be, alperes a váltó aláírást hamisnak nyilvánította, s ez ügy a hétszemélyes tábla határozatával döntő eskü által fejeztetett be, alperes esküt tevén le, hogy az aláírás hamis. Az eskü letétel után felperes perujitást adott be a pesti e. b. váltó törvényszékhez, tanukra hivatkozván, kik állítólag jelen voltak a váltónak alperes általi aláírásánál. Innen azon érdekes jogi vita keletkezett; váljon lehet-e a perujiást megengedni ily esetekben, mielőtt a hamis eskü ténye igazolva lenne; váljon a váltótörvényszék tekintet nélkül a hamis eskü kivilágítására, ujabban hivatolt tanuk folytán is megengedheti-e a perujitást; váljon jelenleg a váltótörvényszékek illetősége odáig kiterjesztettnek tekinthető-e, mikép a szent széket a kérdéses ügyekre nézve nem létezőknek tekintheti? A pesti e. b. váltótörvényszék — mint annak idejében szinte közölve volt — mind ezen kérdésekre „igen"nel adván feleletet, ezen véleménye folytán a perujitást a hamis eskü kimutatására az illető fórum előtt iránylandott előleges eljárás nélkül megalapította. Különössége miatt ki kell emelnünk, mikép ezen bíróság kebelében ismét azon — már oly sokszor megczáfolt — téveszme vonatott előtérbe, mintha az orsz. bírói szab. folytán, az előbbi magyar bírósági rendszer visszaállittatásával, a kath. szent székek magánjogi illetőségökre nézve, — hová különösen a perjurium tény kérdése, a végrendeletek külformaság hiányábóli érvénytelensége is tartozik, — vissza nem állitattak volna, tehát ily jogügyeknél nem létezőknek lennének tekintendők; ámbár a m. kir. curia 1861 óla már számtalanszor kimondotta,hogy a szt. székeknek 1848 előtti ezen illetősége — és pedig különösen a p e rj u r i u m esetében, visszanllitottnak, tehát létezőnek tekintendő. Alperes a perujitást megalapitó e. bir. határozat ellen 1865. jan. 5-én semmiségi panaszt nyújtott be a pesti kir. e. b. váltótörvenyszékhez, és pedig azon indokból; mert ') Balogh Ádám jogtudor ügyvéd úrtól, ki jelen perben alperest védelmezte épen oly buzgalommal, mint szakavatottsággal; s kitől vettük az itt Közzé tett hétszemélyes táblai határozat közlését is. Sztriiaz 1458. t. cz. 9. §-a, az 1464. 3. t. cz. 8. §-a, továbbá az 1729. 30. t. cz. 6. §-a világos határozatai alapján azon nézetben kellett lennie alperesnek, miszerint egy tisztító eskü által befejezett pert az álitólagos esküszegés igazolása nélkül megújítani nem lehet. A pesti kir. első biróságu váltótörvényszék 545. sz. a. visszautasította ezen semmiségi panaszt, s pedig azon indokból; mivel az 1840. XV. t. cz. II. R. 198. §-a értelmében perujitást megengedő végzés ellen jogorvoslatnak állítólag helye netu volna. Alperes M. I. ezen elutasító végzés ellen ujabbi semmiségi panaszt nyújtott be 1907. sz. a., mely semmiségi panasz a kir. váltófeltörvényszékre felterjesztetvén, a kir. váltófeltürvényszék 335. sz. a. az e. b. váltótörvényszék fentebbi végzését helybenhagyta. Alperes M. I. a kir. váltófeltürvényszék végzése ellenében 8604. sz. a. szinte semmitégi panaszt nyújtott be. Ennek folytán a hétszem. tábla váltó osztálya e következő nem csekély fontosságú határozatot hozta: „O Császári etc. a pesti e. b. kir. váltótörvszékkel tudatandó: Neustadl J. felperesnek — Morbiczer Imre ellen 600 frt és jár. iránt ujitott váltóperében, melyben a pesti e. b. kir. váltótörvszéknek f. évi jan. 5-én 545. sz. a. hozott, és a perujitást megengedő végzés ellen közbevetett semmiségi panaszt hivatalból visszautasító végzése alperes semmiségi panasza illetőleg folyamodása folytán, a kir. váltófeltörvszéknek f. é. jan. 25-én 335. sz. a. hozott végzéssel helyhenhagyatott volt, alperesnek ujabbi semmiségi panaszára f. éviaprillO én 138. sz. a. végeztetett: „A kir. hétszemélyes táblának váltóosztálya, miután a jelen ujitott perben felhozott tanuk által az alperes ellenében hamis eskü letétele czéloztatik bebizonyitatni, ennek megbirálása pedig törv. sz e r i n t a s z t. sz é k e t i 11 e t i; mert ha volna is esküvel eldöntött perben perújításnak helye, a hamis eskü letétel iránt kellene elébb a maga illetősége előtt e Íj á r n i; ennélfogva a váltótörvszéki illetőség leszállítása mellett a kir. váltófeltörvszéknek f. é.jan. 25-én 335. sz, a. hozott végzését, nemkülönben a pesti e. b. kir. váltótörvszéknek szintén fi é. jan. 5-én 545. sz. a. hozott végzéseit az id. törv. szabályok X. fejezetének, mely a perek mindannyi nemére nézve kiterjesztetik, 104. §. 4. pontjánál fogva megsemmisítette s az egész jelen per újítási eljárást megszüntette." Ekként legfőbb (örvényszékileg elismertettek azon, valóban alaposan kétségbe sem vonhatott elvek, melyek e közlés elején vannak kijelölve. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 128. Ebenfeld Benjáminnak, özvegy Litassy Lajosné szül. Szalacsy Mária úgyis, mint kiskorú leánya gyámja és Kelecsényi Ráphael mint gyámtárs — továbbá özvegy Liszka Péterné szül. Nagy Borbála, mint néhaiifj.Litassy Lajos örökösei elleni 535 frt követelés s jár. iránti perében ítéltetett: Alperesek által a tartozás valódisága, különösen pedig a kereseti összeg leszámolása a perben tagadtatván, és e tagadás az által, hogy az illető kötelezvény senki által előttemezve nincs, némileg gy ámolitatván, de tekintve azon körülményt is, hogy a perhez mellékelt eredeti kötelezvény beszakítva lenni szemléltetik ; alperesek csak azon esetben köteleztetnek a kereseti 535 írt összeg és járulékinak megfizetésére, ha felperes