Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 1. szám

4 lyosaival levő jogközösségük alapján megillette, melyek által tehát a kereseti bagotai % rész birtokra nézve, ugy a jogközösség, mint annak háromlása és azonossága is ki van mutatva, Vezekényre nézve pedig, mely a fenn­idézett M a. osztályban különben is előfordul, a jogkö­zösségnek látszólagos hiánya sincs, aháromlás és azonos­ság pedig a CC. és GG-. s HH. a. uj okiratokkal eléggé bizonyítva lön; miután végre alperesnő saját bíróság és hatóságok előtt tett s e perbeni egyszerű tagadással nem gyöngíthető beismerései szerint hajadoni jogczimét beval­lotta, s ennek ellenében külön jogczimét igazolni nem tudott, mindezeknél fogva a kerületi tábla Ítéletének megváltoztatása mellett, felperesnek az alperes hajadon által birlalt, Komárom megyében Bagota község 61 sz. tjkvben 113-ig foglalt 160. 161. 162^ 166.167.168.733. 742. 766. 787. 887/a 788 h. r. sz. a, továbbá ugyanazon község 7 sz. tjkünyvében foglalt 1 — 7-ig h. r. számokig terjedő birtokra, végre Barsmegyében fekvő Takó másként Tót Vezekény 59 528iooo holdat tevő birtokra, valamint az ezen helységekbeli birtokok minden tartozmányaira, s ezek között különösen az úrbéri kárpótlási tőkékre nézve bejelentési igénye érvényesítettnek biróilag kimondat­ván, ugyanazokra felperesnek néhai Ordódy Thádénak 1863-iki évében történt magszakadása által megnyilt s alperesnő ideiglenes tulajdon jogi haszonélvezete által felfüggesztett örökösödési j^ga alperesnő halála esetére megállapíttatik, s neki az, hogy ezen jogát a fen elsorolt és alperesnő haláláig annak haszonélvezetében hagvandó javakra nézve telekkönyvi feljegyzéssel is biztosithassa, megengedtetik. Alperes hajadonnak netaláni beruházásai követelhetésére joga fentartatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntettetnek, s a felterjesztett periratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek. (7506 P. sz. a. Elő.: Szalay.) 4' Jeszenszky Anna báró Schmertzing Antalné fel­peresnek Jeszenszky Ferencz alperes elleni oldalagos örökség kiadása iránti perében Ítéltetett: A kereseti kö­vetelés a B a. okirat alapján hagyomány természetével birván, s ennél fogva az 1852. nov. 29 ki ny. par. 9-ik §-ának sul}ra alá nem esvén, tekintve, hogy a most emii­tett B a. okmány szerint néhai özv. Jeszenszky Klára által leányainak egyenként hagyományozott 6000 frt a C. a. transactióban 8000 frtra emeltetett, és alperes azt, hogy a Hoffer Jeszenszky Karolinának kereset tárgyát képező osztaléka a gróf Révay Jeszenszky Anna utáni örökség folytán még 2000 írttal növekedett, tagadásba nem vette; tekintvetovábbá, hogy ezen összeg a B és C a. okmányok világos tartalma szerint Quartalitiumot is magában fog­lalván, nem a hagyaték bizonyos részeit, hanem az összes hagyatékot terhelte, és tekintve hogy ezen osztalék az il­lető hagyományosoknak készpénzben soha ki nem fizet­tetett, hanem azoknak csak a folyó kamatok szolgáltatván ki, maga a hagyományi tőke a család fiu ági tagjainál, illetőleg a hagyományosoknak az ingatlanok birtokába lépett férfi testvérjeiknél maradt; tekintve végre, hogy eme hagyományi összegekre nézve B és C szerint azösz­szescsaládtagok kölcsönös örökösi dése nyilván fentartat­ván, valamint kifizethetők nem voltak, ugy az egyik örö­kös, illetőleg hagyományos magtalan elhunytával az ezt * illetett összeg nem maradhat azon egyes családtag tulaj­dona, kinél az letéve, illetőleg biztosítva volt, hanem il­leti az emiitett transactio szerint a család minden tag­ját az ágazatokra! tekintettel egyenlő joggal és ennél lógva felperesnőnek az alp. nagy- s édes attya, és ezek után saját kezén maradt hagyományi összeghez és pedig az A a. származási tábla kimutatása szerint egy harma­dának feléhez kétségtelen joga lévén, alp. a kereseti 1666 frt. 40 krban vcz.-ban és minthogy alp. a keresetlevélben követelt kamatláb ellen kifogást nem tett, ennek 1843 évi martius 15-től, mint néhai Hoffer Jeszenszky Karo­lina halála napjától számítandó 6n/0 kamataiban marasz­taltatik,. a költségek pedig kölcsönösen megszüntetnek, llyképen megváltoztatván az eljáró bíróság ítélete, az iratok stb. (1864. deczember 6-án 7682 P. sz. a. Elő. ! S z e r é n y i.) Udvari Rendeletek Az ügyvédkedés szabályozása iránt. O cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében a - . vármegye közönségével kegyesen tudatandó: O C9 kir. Apos­toli Felsége f. évi october 18-án s novemberber 20-ikán kelt leg­felsőbb elhatározásával egy ügyvédi rendszernek Magyarország­bani behozatalát megengedi s egyszersmind legkegyelmesebben el­rendelni méltóztatott, hogy addig is, mig az uj ügyvédi rendszer teljesen életbe léptetnék és pedig a közelgő 1865. évi január 1-ső napjától kezdve a kir. itélő tábla, illetőleg a váltó-feltörvény szék által a sikerrel letett ügyvédi vizsgáról kiállítandó ügyvédi okle­velek az illetőt még az ügyvédség önálló gyakorlatára fel nem jo­gosítják, hanem e czélból a magy. k. udvari kanczelária külön en­engedélye lészen kikérendő. Ily engedély elnyerhetése végett az illető ügyédjelölt, miután az ügyvédi vizsga sikeres letevése után egy már tettleg s önállóan működő ügyvédi oldalánál legalább két éven át segédi minőségben gyakornokoskodott, a magy. kir. ud ­kanczelláráriához tartozik folyamodni, mely a netalán szükséges előnyomozatok megtétele, s a felállitándó illető ügyvédi választ­mány meghallgatása után az önálló ügyvédi működést vagy meg­engedendi, vagy folyamodót az előkészitő gyakorlat folytatására ut<tsitandja. A fenntisztelt legfelsőbb elhatározás értelmében e sza­bályok mindazon egyénekre alkalmazandók lévén, kik ügyvédi vizs­galatot 1865- évi január hó 1-en tulteendik le addig is, mig a legke­gyelmesebbenjóváhagyott ügyvédi rendtartás egész terjedelmében életbe léptethetnék; erről ezen vármegye közönsége az alárendelt biróságokkali tudatás végett oly meghagyással értesíttetik, hogy ezen legf. elhatározásnak föltétlen érvényt szerezni, s aziránt, mi­szerint a kitűzött határidőn tul önálló működésre nem jogosított ügyvédek ily ügyködésre ne bocsáttassanak , — erélyesen intéz­kedni kötelességének ismerje. Kelt a birodalmi fővárosban Bécsben, Ausztriában kará­csonyhó 16-án 1864. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt. — félévre frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — S z e r k e s z t ő i s z á 11 á s Belváro3, A 1 d u n a s o r kalap utcza szögletén 1. sz. Nyomaién Pesten la<5- Kocsi Sándor által (Érkovy, Galgóczj és Kocsi nyomdájában.) (Hal -uiacz és aldunaior sarkin, 9. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents