Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 32. szám

Pest, 1865. kedd április 25. 32 szám, Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartnlom : Az arányosítást — a közösökön kivül — lehet-e a majorsági vagy magán birtokban levő földekre is kiterjeszteni ? (Vége). — Jogeset. — Kur. ítéletek.—Hiv, tudniv. Az arányosítást — a közösökön kivül — lehet-e a majorsági vagy magán birtokban levő földekre is kiterjesztenil (Vége). Nábráczky Antal főispáni helytartó úrtól. De térjünk át az ellenfelemnek az 183%. évi XII. törv. czikk értelmezése folytán — kifejtett eszméje megvitatására. — Megvallom, nem vagyok képes eltalálni és fölfogni, hogy tulajdonképen mit akart, midőn ezen világos törvényt elmagyarázott értelemben igyekezett előtüntetni. Értekezésében következőket mondott: „Áttérve most az 183G. XII. és egyéb e tárgyra vonatkozó uj törvényekre, azt hiszem, hogy alkotóik, mint a haladásra törekvő kor szüleménye, a tagosítás által — a földbirtokosok helyzetét a réginél nem rosszabbá, hanem jobbá akarták tenni. — Pedig, ha a birtok tagosításának joga (mint azt némelyek hiszik) az 1836-ki törvénynyel ugy volna korlátolva, hogy a vele összeköthető arányosságot, egyedül a közlegelöre és egyéb közösökre lehetne csak kérni és alkalmazni: a majorsági földek pedig, bármely hibás arányban biratván — ne nyúlj hozzámnak volnának tekintendők, ugy a mostani helyzet — az 1836. előttinél — (a jogtalan foglalókat kivéve) — rosszabb volna; a menynyiben az előtt, ha az osztálykulcs tisztán állott, gyakorlatból, ha nem állott, gyökeres jog alapján, magát a belsőségek közti helytelen arányt is kiigazittatva, a határnak arányos — egészen uj — felosztását kereset tárgyául kitűzni, sőt ha a foglalás nagyon régi, és igy könnyen bizonyítható nem volt, ezen peruiján visszahelyzést, vagy uj osztályt (nova divisio) is — lehetett kérni." Tehát azt a tévedést feltételezi, mint némelyek — úgymond — hiszik, mintha tagosítást egyedül a közlegelőre és egyéb közösökre lehetne kérni és alkalmazni; — a majorsági földek pedig ne nyúlj hozzámnak lennének tekintendők. Ezen f(ilfogásnál össze van tévesztve az arányosítás a tagosítással, és összezavarva az arányosítás a visszahelyezési (repositio) és uj osztályi (nova divisio) perekkel. De kisértsük mez a fentebbi állítást tüzetesebb birálat alávenni: A felhívott 183%. XII. t. cz. 12. § ban, nem világosan van-e kimondva, hogy a tagosítás keresztül vitele tekintetéből ,,a z e g é s z h a t á r b e 1 i külső f ö 1 d e k n e k és igy a régi belső telkek utáni t a r t o z m ányoknak is ö ss z e z és e" szükségeltetik — és alább ... . „minden egyéb határbei i haszon vételek kel együtt (mint p közös legelő) — a megállapított kulcs szerint — előrebocs ajtatván a földek osztályozás a — magános használat végett felosztatni, és minden közbirtokosnak amennyire eszközölhető, eyytagban kífíasitani kiadni kelletik " Nem áll tehát az, mintha a majorsági földhöz tagosítás tekintetéből hozzá nyúlni nem lehetne. Igen is hozzá lehet és kell is nyúlni a majorsági földekhez — tagosítás, de nem arányosítás tekintetéből — mert az idézett törvény 12. §-a szerint azokat az illető birtokosoknak — előre bocsájtatván a földek osztályozása — viszont azon mennyiségben, vagy vele felérhetőben ki kell adni. — Sőt miután az arányosító, tagositó biró azarányositás tárgyát tevő közös birtokból minden birtokosiba nézve — az eleve megállapított aránykulcs alapján — az őt illető hányadrészt kimondotta — ha a helyi viszonyok engedik, a majorsági birtokot a legelővel együtt egy tagban kihasitni, kiadni kelletik. Ez a törvény rendelete, és ily értelemben hajtattak végre száz meg száz arányosító, tagositó perek. Annak tehát, ki azt hiszi, hogy a majorsági földhöz tagosítás tekintetéből nem lehet hozzá nyúlni, határozottan azt felelem, hogy vagy az ide vonatkozó törvényekkel nincs tisztában, vagy nem látott soha arányosító tagositó pert. Hogy a majorsági birtok tagosítása nincs korlátozva, már kimutattam, — hogy pedig arányosító perrel az emiitett majorsági föld hibás arányban való birását, vagy éppen közbirtokosok által birt határnak uj felosztásával ily hibát bármikor orvosolni lehetett volna, az nem áll. Mert ha a majorsági birtokban hiány mutatkozott, és többek közt teszem fel foglalás utján keletkezett, a foglaló ellen R e p o s i t i o, vagy ha a vérek közt megejtett hibás osztály folytán történt,ekkor Rectificatio, vagy ha az egész osztály hibás alapokra fektetett, nova divisio utján kellett az 1729—36. törv. cz. értelmében segitni; az utóbbi két per azonban csak vérek közt és pedig, ha az elévülési 32 év még el nem telt, folyhatván. — Hogy tehát akár a Repositiónak, akár a Rectificatio, vagy nova divisionak mi küze legyen a küzbirtokosok közti határ rendezéssel (mert ezt tűzte ki közléseczélul), nem értem; — mert foglaló lehetett — olyan 3-ik falubeli is, kinek az egész határhoz legkisebb joga sincs — a két nemű divisio pedig, mint megemlítem, egyedül a vérek közt forgott — pedig ki nem tudja — hogy .hány százra meg százra menő s különféle jog és czim alatt birtokló más családok is szoktak közbirtokossági helyeken birni, — de azért ezeknek összes birtokait divisio utján, annál kevésbbé a közös birtokot divisio alapján arányositni, szóval a határt rendezni nem lehetett, nem lehet. — Példa erre a Plánum Tabulare 87. (4-ik végzés) és 926. (5-ik végzés). De folytassuk ellenfelem állitásának további bírálatát. Azt állítja, .,hogy ha az arányos tagosztályt a legrégibb foglalásokra illetőleg — a törvényes arányon felüli birtokra is (mi pedig az 1832/« • XII. törv. czikk 1. §-a által elévithetlennek mondatik) ki nem lehetne terjeszteni, ez nem lenne egyéb, mint az 1836. országgyűlésnek — nem előre — hanem hátralépése. — Annyival inkább, mert az általam 1-ső és 2-ik pontok alatt idézett főtörvény32