Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 31. szám

128 mos vendég Láttára arczon csapta, maga is beismervén, de különben is a tárgy a tanuk állításainál fogva kétséget nem szenvedvén, miután ezen botrányos kicsapongás, tekintve a helyet, az időt és a körülményeket, melyek között a szinte jelen volt báró Pohlberg Antal ur vallomása szerint az elkövettetett, tekintve nevezetesen azt, miszerint vádlott ily nyilvános helyet és alkalmat mintegy keresve, és azon társaságba, melyben panaszttevő Gothilf Vilmos semmi roszat nem sejtőleg mulatott, magát betolva, az utóbbit a jelenvolt nagy számú közönség botránykozására,- és a személyes bátorság feltűnő megsértésével, minden eloieges ingerlés nélkül, tehát csupán pajkosságból arczon csapta, szigorú megíenyitést érdemelne, annálfogva vádlott Kolman Bernát 14 napi egyszerű fogságra Ítéltetik. Mely ítélet ugy vádlónak mint vádlottnak, valamint jogerejüvé válta után foganatszerzés végett a kapitányi hivatalnak kiadandó. Ezen ítéletet vádlott a következő indokokból fölebbezte: mert a szóban forgó tény nem egyéb mint kisebb hatalmoskodás, s igy bűnvádi eljárás tárgyát nem képezheti, s vádló legfeljebb arra volna jogosítva, hogy vádlott ellen személyes polg. bírósága előtt diját követelje. Báró Pohlberg Antal vallomására megjegyzi, hogy ezen egy tanú vallomása bizonyerővel nem birhat s nem is igaz, hogy vádlott minden ingerlés nélkül legyitette volna arczul panaszlót, mert ez őt össze gazemberezte: az e. b. ítélet megsemmisítése mellett panaszlót polgári perutra kéri utasíttatni. A kir. táblán ítéltetett: „Aze. b. ítélete indokolásánál fogva hely benhagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz viszszaküldetnek".(l8G4. decz. 13-án 3723. B. sz. a.). Vádlott a kir. táblai Ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet adott be, azt következőleg indokolván: a tény, mely vádló arczulcsapásával elkövettetett, az 1864-ben, s igy a magyar törvények virszaállitása idejében történvén, az bűnvádi tényálladékot nem képez, hanem hazánk törvényei szerint mint kisebb hatalmaskodás büntetendő, sigy nem a fenyítő törvényszék hanem a polgári bíróság által. Kéri a főmlgu Hétszem. Táblát, mint törvényeink magas őrjét, hogy ne tűrje, miszerint az őrködésére bizott szent ereklye saját ministransai által profanáltassék ; ne tűrje, miként a honpolgárok személyes szabadságának biztonsága ily módon veszélyeztessék, s mind a két Ítéletet semmisítse meg4 A kir. Hétszem. táblán határoztatott: „Jelen esetben nem szóval elkövetett becstelenités forogván fen, hanem ütés által történvén a bántalmazás, a kir. tábla Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik, s a bünper iratok végrehajtás végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. mart. 6.876. B.sz. a.). Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 121. May Fülöp és Desenti Mórnak, gróf Karácsonyi Guido alperes elleni 18;972 frt 88 kr. iránti perében Ítéltetett: Azon felperesi állítás, hogy alp. a bánlaki uradalomra 1853 — 1861 évek alatt felrótt adóöszvegekből 89,367 frt 23 kr. leengedéstnyert,sebből 1857dik évre 9120 frt 72 kr. 1858. évre pedig 9852 frt 16 kr. járult, az I. és 9. sz. a. felmutatott okiratokkal igazoltatván^ alperes által is beismertetvén; miután felperesek mint alperes bánlaki uradalmának haszonbérlői, az A. a. csatolt bérleti szerződés 8. pontjában elválalt kötelezettségüknél fogva, az 1857 ik évre kivetett egész adóilletéket a B.C. D. E. és F. a. felmutatott adóhivatali hiteles kimutatások szerint kifizették, az ebből később I. szerint leengedett 9120 frt 74 krok, mint felperesek által felesleg fizetett adóilleték egyedül őket illetvén; azon felperesi kifogás pedig, hogy a G. a. csatolts 1858. nov. 27-én kelt szerződésben felperesek minden lehető követeléseikről lemondván, ezen 1857. évről igénylett követelés iselenyésztettetett, miután az idézett szerződés 13. pontjában felperesek csak az akkor folyamatban volt pereikről mondottak le, figyelembe nem vétethetvén; ezeknél fogva alp. az 1857-ik évi adóleengedés czimén felvett 9120 frt 72 krokat felperesnek kiadni, illetőleg visszatéríteni köteleztetik. Az 1858-ik évre járult adóleengedési öszveget illetőleg azonban, miután felperesek a G. alatti szerződés szerint Winkler Hermánt bérlőtársul magok elfogadták, ugyan az ennek alapján nemcsak a bérletet kezelte, hanem valamint a haszonbéreknek, ugy az 1858-ik és utána következett évekre kivetett adóilletékeknek fizetését is a B. C. D. E. F. és 10. sz. alatti okiratok szerint önmaga teljesítette, és igy alperes vele annyival inkább, mert a felperesek és Winkler Hermán között kötött s a perhez H. a. csatolt szerződésről értesítve sohasem volt, a bérlet befejeztekor a 2. sz. alatti végszámadást is jogosan megtehette és miután ezen okirat szerint alperes az 1858-ik évi adóleengedési járulékot Winkler Hermannak kifizette, annak másodszori kifizetésére nem köteleztethetik, — ezeknél fogva felperesek az iránti alperes ellen támasztott keresetüktől elmozdittatván, lehető követelésükkel Winkler Hermán elleni fellépésre utasíttatnak, — a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntettetnek. Eként az e. b. Ítélete részben helybenhagyatván, részben megváltoztattatván; a felterjesztett periratok további intézkedés végett ugyanahoz visszaküldetnek. (1865. mart. 4-én 1837. sz.a. Előadó: Szalay Zsigmond). Hivatalos tudnivalók. Csődök: Tolnamegye tőrvényszéke Junker Ferencz görbŐi kereskedő ellen Bej. május 8 — 10. Peru. Horvát Ignácz tiszti alügyész. — Debreczenváros törvszéke Bruner Ede terménykereskedő e. Bej. máj. 2. Perü. Medve Kálmán. — Kecskemét város törvényszéke Spieler L. rőfös kereskedő e. Bej. jun. 19 —2U Perü. Csilléry Benő.— Bácsmegye törvszéke Rajkovics György ó-becsei kereskedő e. Bej. jun. 7- 9. Perü- Barthal József zombori ügyvéd. — Szegedváros törvszéke által Schafer M. J. és üa elleni csődügyben a bejelentési határidő april 27—29-ig meghoszabbittatott. megszűnteiéit : Pest város törvszéke Schrenk Mayer szabómester, — Arad város törvszéke Rek József és Szatmár megye törvszéke néh. Mátay — Szilágyi Eulália e. folyamatban volt csődper. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfiz c té si ár helyben és vidékre egész évre 8 frt. — felévre 4'frt negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztő i szállás Belváros, A 1 d u n a s o r-kalap utcza szögleten 1. sz, Nyomatott Pesten 1865. Kocsi Sándor által (Érkövy, Galgóczy és Kocsi nyomdájában.) (Hal -jiiacz és altlunasor sarkán, 9. sz.)