Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 30. szám

124 Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 117. Petrovits Miklósnak — Haris Daphina elleni 361 fit 48 kr. iránti perében ítéltetett: Alperes a kereset valódiságát, az állított kölcsönt, és azt, hogy az őt keresőleg illető Hitter Mátyás időközben a csődtömeg fel­osztása után bevallott váltóját, felperesnek csak fedezetül és zálogkép adta volna, tagadván, és felperes követelései­nek valódiságát az A. alatti kereskedői könyv kivonatá­val, miután az üzlet 1856. jan. 13-án jött létre, és az 1840. 16. t. C7. 19 §-ban megtámadásra engedett határidő elenyé­szett, félpróbára nem emelhetvén, b/. a. alperesi nyilatko­zattal pedig, mely szerint alperesnő Hitter Mátyás-féle 600 írtról szólló váltóját alperesnek azzal engedi át, hogy az iránt kielégitetett, miután ennek fentebbi tartalma oda lett változtatva, hogy erre 500 frt kölcsönöztetett, tekintve al­peresnőnek fentebbi tagadását, melyben annak tagadása is foglaltatik, hogy a b/. alatti nyilatkozatában látható vál­toztatás sem jelenlétében sem beleegyeztével létre nem jött, tekintve Kalics Demeternek arról, hogy a kérdéses váltó nála zálogban volt, tett és lényegtelen vallomását, szinte nem igazolván, a főeskü pedig alperesi ellenzés foly­tán megítélhető nem lévén, felperes nem igazolt kereseté­vel, a perköltségnek az ügynek állása és az Ítéletek kü­lönbözése által indokolt kölcsönös megszüntetése mellett elmozditatik. Az eljáró első bírósági ítélet ekép megvál­toztatván, a periratok sat. (1865. febr. 8 án 16396. sz. a. Előadó: Masirevits ktb.). 118. Földesi Jánosnak — Minik József ellen Béké­sen 1655. sz. a. fekvő zsellérház utáni legelő illetőség iránti szóbeli perében itéltetett:A perújítást meg­engedő végzés ellen, felfolyamodásnak helye nem lévén, az ügy érdemére nézve, miután felperesnek azt, hogy a békési 1655. sz. a. fekvő zsellérház utáni legelő járandó­ságot, mely egyébkint ama zsellérháznak tartozékát ké­pezi, — újított alperes jogelődjének el nem adta volna, a kihallgatott tanuk által bebizonyítania nem sikerült, mert csak az iránt tettek bizonyságot, hogy alku után Minik Ádám kijelentette: miszerint az adás vevés idejekor csak % — 1 holdat tevő, a mondott házhoz tartozó közle­gelőbeli föld neki nem kell, s azt az eladó használhatja; arról azonban, váljon a ház az ehez 1851-ben tehát a vétel után öt év múlva kiosztott közlegelőbeli illetőség nél­kül adatott-e el, tudomással nem birnak, mivel az alkun jelen nem voltak; ezen oknál fogva, ujitott alperes feleb­bezésének hely adatván, az eljáró városi törvényszék ité- I lete megváltoztatik, s ujitó felperes a perköltségeknek megszüntetése mellett azon kérelmével, hogy alperes a neki biróilag odaitélt legelőilletőség visszaadására köte­leztessék — elmozdittatik. Megváltoztatván ekép az el­járó városi törvényszék ítélete, a periratok további intéz­kedés végett — ugyanahoz visszaküldetnek. (1865. febr. 6-án 1361. sz. a. Előadó: Babos Kálmán ktb.). 119. Helle Ferencz ügyvéd által képviselt érsekúj­vári takarékpénztár teiperesnek Székány Mihály alperes ellen 1000 frt s járulékai erejéig zálogjog előjegyzés iga­zolás iránti perében Ítéltetett: Felperes érsekúj­vári takarékpénztár képviselője, a ://: alatti ítélet szerint alperes ellen a váltó alapján kezdett váltói pertől önként elállván, s igy a váltóból eredhető kedvezménytől elesvén, keresetét a köztörvény utján kéri megítéltetni, minthogy azonban Székány Mihály az által, hogy a A. a. váltót a felp. társas.ngra forgatta; ezen a köztörvény szerinti enged­ményezés által egyedül szavatossági kötelezettséggel ter­helhető, s miután felp. azt, hogy Székány István az adós (elfogadó) és Zólyomy János hitelező (kibocsátó) az elégtételre képtelenek volnának, nem igazolta, addig alperes elmarasztalása idő előttinek tekintetvén, a zá­logj°g igazolása is helyt nem foghat , ugyanazért az első birósági ítélet megváltoztatásával felp. igazolási kere­setétől elmozdittatik s a tkvi rendt. 100 §-a értelmében az előjegyzés kitörültetni rendeltetvén, a per illetőségéhez leküldetik.(1865.mart. 1-én 19314 sz.a.Elő.:Perlakyktb.). 120. Thorma Ferencz s Jankának, mint néh. Thorma János örököseinek, — Hellebronth Antal elleni 770 frt 21 pkr. tőke, s járulékai iránti adóssági perökben követ­kezőleg ítéltetett: Miután alp. a B. és C. a. bemu­tatott, leveleknek sajátkezüleg tett irását, és igy valódisá­gát maga sem tagadta, ezekből pedig kitűnik: miként Thorma János örököseinek sülyi pusztábóli járandóságát, a kezeihez tettlegesen bejött 700 — és illetőleg a kereset mennyiségére nézve kifogásba nem vett 770 pfrt 21 krt már 1847. decz. 18. törvényes kamatra az árvák akkori gondnokától magánál hagyatni kérte, — miután a per so­rán beismerte, de az általa felhívott 8. sz. a. nyugtával kétségtelenné tette, hogy felperesek eme pénzét tettlege­sen megtartva, csak az 1849. aug. 10. 800 pfrtnyi magyar bankjegyekben a vármegye bizottmánynak adta be, s eként mai napig az illetőknek ki nem fizette: — s már ezen elő­adottakból is nyilván lenne, miként az 1848. év elején az árvák részére átvett, illetőleg a B. és C. alattiak szerint kölcsönképen az akkori forgalomban lévő nemben vissza­tartott pénz — az általa 1849. a vármegyének beadott ma­gyar bankjegyekkel ugyanazonos egyátalán nem lehetett, és ha saját hasznára felváltás mellett nem fordította, annak ugyancsak osztr. bankjegyekben kellenék mind mai napig nála lenni, — de ennek ilyetén visszatartása egyátalán törvényellenes lenne, — miután elvégre a közbirtokossági jkönyvek, és határozatokban a kereset ellenében mentő támaszt már csak azért sem lelhet: minthogy az egyes köz­birtokosoknak kifizetni rendelt pénzekről azokban különben sem lehetett rendelkezés, — és azok alperesnek a Thorma örökösök, illetőleg akkori árvák ellenébeni tartozási vi­szonyát meg sem változtathatnák; — mindezért alperes a mennyiségre nézve kifogásba nem vett felperesi kereset­hez képest 770 pfrt 21 kr. vagyis 808 frt 85 krban, és et­től minthogy szerződésileg lekötelezve nem voltak, csupán a perkezdése u. m. 1858. decz. 14-től — jul. 23-ig 4%^ azontúl akifizetésig 6°/0 kamatokban, és bíróilag 40 frtra mérsékelt perköltségekben elmarasztatik, — és ennek je­len itélet jogérvénye után 15 nap után, s különbeni vég­rehajtás terhe alatti lefizetésre köteleztetik. (1865. mart. 1-én 1237. sz. a. Előadó: Nagy Samu ktb.). Hivatalos tudnivalók. Csődök : Pestváros törvényszéke Strommayer József kő­faragó e. Bej. máj. 25 — 27. Perü. Marko István. — Vasmegye tör­vényszéke Akats Mihály balogfai birtokos e. Bej. máj 29—31. Perü. Ritter Gusztáv szombathelyi ügyvéd. — Tolnamegye törv­széke Haimann Dávid tamási kereskedő e. Bej. máj 15—17. Perü. Boda Vilmos szegszárdi ügyvéd. — Komárommegye törvényszéke Kalocsai János tatai szabómester e. Bej. máj. 9 — 11. Perü. Be­nyáts Mátyás tatai ügyvéd. Megszüntetett : Pápa város törvényszéke által Hofman Sándor kereskedő ellen folyamatban volt osődper. Felelós szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Nyomatott Testen 1865. Koesi Sándor által (Érkövy, Gslgóczy és Kocsi nyomdájában.) (Hal -piaci és aldunasor sarkán, 9. u.)

Next

/
Thumbnails
Contents