Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 30. szám

124 Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 117. Petrovits Miklósnak — Haris Daphina elleni 361 fit 48 kr. iránti perében ítéltetett: Alperes a kereset valódiságát, az állított kölcsönt, és azt, hogy az őt keresőleg illető Hitter Mátyás időközben a csődtömeg felosztása után bevallott váltóját, felperesnek csak fedezetül és zálogkép adta volna, tagadván, és felperes követeléseinek valódiságát az A. alatti kereskedői könyv kivonatával, miután az üzlet 1856. jan. 13-án jött létre, és az 1840. 16. t. C7. 19 §-ban megtámadásra engedett határidő elenyészett, félpróbára nem emelhetvén, b/. a. alperesi nyilatkozattal pedig, mely szerint alperesnő Hitter Mátyás-féle 600 írtról szólló váltóját alperesnek azzal engedi át, hogy az iránt kielégitetett, miután ennek fentebbi tartalma oda lett változtatva, hogy erre 500 frt kölcsönöztetett, tekintve alperesnőnek fentebbi tagadását, melyben annak tagadása is foglaltatik, hogy a b/. alatti nyilatkozatában látható változtatás sem jelenlétében sem beleegyeztével létre nem jött, tekintve Kalics Demeternek arról, hogy a kérdéses váltó nála zálogban volt, tett és lényegtelen vallomását, szinte nem igazolván, a főeskü pedig alperesi ellenzés folytán megítélhető nem lévén, felperes nem igazolt keresetével, a perköltségnek az ügynek állása és az Ítéletek különbözése által indokolt kölcsönös megszüntetése mellett elmozditatik. Az eljáró első bírósági ítélet ekép megváltoztatván, a periratok sat. (1865. febr. 8 án 16396. sz. a. Előadó: Masirevits ktb.). 118. Földesi Jánosnak — Minik József ellen Békésen 1655. sz. a. fekvő zsellérház utáni legelő illetőség iránti szóbeli perében itéltetett:A perújítást megengedő végzés ellen, felfolyamodásnak helye nem lévén, az ügy érdemére nézve, miután felperesnek azt, hogy a békési 1655. sz. a. fekvő zsellérház utáni legelő járandóságot, mely egyébkint ama zsellérháznak tartozékát képezi, — újított alperes jogelődjének el nem adta volna, a kihallgatott tanuk által bebizonyítania nem sikerült, mert csak az iránt tettek bizonyságot, hogy alku után Minik Ádám kijelentette: miszerint az adás vevés idejekor csak % — 1 holdat tevő, a mondott házhoz tartozó közlegelőbeli föld neki nem kell, s azt az eladó használhatja; arról azonban, váljon a ház az ehez 1851-ben tehát a vétel után öt év múlva kiosztott közlegelőbeli illetőség nélkül adatott-e el, tudomással nem birnak, mivel az alkun jelen nem voltak; ezen oknál fogva, ujitott alperes felebbezésének hely adatván, az eljáró városi törvényszék ité- I lete megváltoztatik, s ujitó felperes a perköltségeknek megszüntetése mellett azon kérelmével, hogy alperes a neki biróilag odaitélt legelőilletőség visszaadására köteleztessék — elmozdittatik. Megváltoztatván ekép az eljáró városi törvényszék ítélete, a periratok további intézkedés végett — ugyanahoz visszaküldetnek. (1865. febr. 6-án 1361. sz. a. Előadó: Babos Kálmán ktb.). 119. Helle Ferencz ügyvéd által képviselt érsekújvári takarékpénztár teiperesnek Székány Mihály alperes ellen 1000 frt s járulékai erejéig zálogjog előjegyzés igazolás iránti perében Ítéltetett: Felperes érsekújvári takarékpénztár képviselője, a ://: alatti ítélet szerint alperes ellen a váltó alapján kezdett váltói pertől önként elállván, s igy a váltóból eredhető kedvezménytől elesvén, keresetét a köztörvény utján kéri megítéltetni, minthogy azonban Székány Mihály az által, hogy a A. a. váltót a felp. társas.ngra forgatta; ezen a köztörvény szerinti engedményezés által egyedül szavatossági kötelezettséggel terhelhető, s miután felp. azt, hogy Székány István az adós (elfogadó) és Zólyomy János hitelező (kibocsátó) az elégtételre képtelenek volnának, nem igazolta, addig alperes elmarasztalása idő előttinek tekintetvén, a zálogj°g igazolása is helyt nem foghat , ugyanazért az első birósági ítélet megváltoztatásával felp. igazolási keresetétől elmozdittatik s a tkvi rendt. 100 §-a értelmében az előjegyzés kitörültetni rendeltetvén, a per illetőségéhez leküldetik.(1865.mart. 1-én 19314 sz.a.Elő.:Perlakyktb.). 120. Thorma Ferencz s Jankának, mint néh. Thorma János örököseinek, — Hellebronth Antal elleni 770 frt 21 pkr. tőke, s járulékai iránti adóssági perökben következőleg ítéltetett: Miután alp. a B. és C. a. bemutatott, leveleknek sajátkezüleg tett irását, és igy valódiságát maga sem tagadta, ezekből pedig kitűnik: miként Thorma János örököseinek sülyi pusztábóli járandóságát, a kezeihez tettlegesen bejött 700 — és illetőleg a kereset mennyiségére nézve kifogásba nem vett 770 pfrt 21 krt már 1847. decz. 18. törvényes kamatra az árvák akkori gondnokától magánál hagyatni kérte, — miután a per során beismerte, de az általa felhívott 8. sz. a. nyugtával kétségtelenné tette, hogy felperesek eme pénzét tettlegesen megtartva, csak az 1849. aug. 10. 800 pfrtnyi magyar bankjegyekben a vármegye bizottmánynak adta be, s eként mai napig az illetőknek ki nem fizette: — s már ezen előadottakból is nyilván lenne, miként az 1848. év elején az árvák részére átvett, illetőleg a B. és C. alattiak szerint kölcsönképen az akkori forgalomban lévő nemben visszatartott pénz — az általa 1849. a vármegyének beadott magyar bankjegyekkel ugyanazonos egyátalán nem lehetett, és ha saját hasznára felváltás mellett nem fordította, annak ugyancsak osztr. bankjegyekben kellenék mind mai napig nála lenni, — de ennek ilyetén visszatartása egyátalán törvényellenes lenne, — miután elvégre a közbirtokossági jkönyvek, és határozatokban a kereset ellenében mentő támaszt már csak azért sem lelhet: minthogy az egyes közbirtokosoknak kifizetni rendelt pénzekről azokban különben sem lehetett rendelkezés, — és azok alperesnek a Thorma örökösök, illetőleg akkori árvák ellenébeni tartozási viszonyát meg sem változtathatnák; — mindezért alperes a mennyiségre nézve kifogásba nem vett felperesi keresethez képest 770 pfrt 21 kr. vagyis 808 frt 85 krban, és ettől minthogy szerződésileg lekötelezve nem voltak, csupán a perkezdése u. m. 1858. decz. 14-től — jul. 23-ig 4%^ azontúl akifizetésig 6°/0 kamatokban, és bíróilag 40 frtra mérsékelt perköltségekben elmarasztatik, — és ennek jelen itélet jogérvénye után 15 nap után, s különbeni végrehajtás terhe alatti lefizetésre köteleztetik. (1865. mart. 1-én 1237. sz. a. Előadó: Nagy Samu ktb.). Hivatalos tudnivalók. Csődök : Pestváros törvényszéke Strommayer József kőfaragó e. Bej. máj. 25 — 27. Perü. Marko István. — Vasmegye törvényszéke Akats Mihály balogfai birtokos e. Bej. máj 29—31. Perü. Ritter Gusztáv szombathelyi ügyvéd. — Tolnamegye törvszéke Haimann Dávid tamási kereskedő e. Bej. máj 15—17. Perü. Boda Vilmos szegszárdi ügyvéd. — Komárommegye törvényszéke Kalocsai János tatai szabómester e. Bej. máj. 9 — 11. Perü. Benyáts Mátyás tatai ügyvéd. Megszüntetett : Pápa város törvényszéke által Hofman Sándor kereskedő ellen folyamatban volt osődper. Felelós szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Nyomatott Testen 1865. Koesi Sándor által (Érkövy, Gslgóczy és Kocsi nyomdájában.) (Hal -piaci és aldunasor sarkán, 9. u.)