Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 30. szám

Pest, I8fí5. péntek április 14, 30. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A telepitvények kérdése a sommás szóbeli eljárás körébe vonható-e ? Gr. Eszterházy — Guggenberger-féle ügy.—Kur. Ítéletek.—Hiv, tudc A telepit vények kérdése a sommás szóbeli eljárás körébe vonhato-e ? Vonatkozólag a gr Csekonics János és Csösztelek telepitvényes község közt fenforgó sommás szóbeli perre. L o m b a y Imre ügyvéd úrtól. Hazánkban néhány év óta a törvénykezés terén igen élénk, sokszor elkeseredett jogi küzdelem foly a telepitvényes községek és némely nagyobb, földbirtokosok között.*) A mult század végén s a folyó század elején különösen Temes, Torontál és tübb vármegyékben a nagyobb földbirtokosok mindent elkövettek, hogy pusztáikon benépesítéseket eszközöljenek, s ez által földeiket haszonhajtóvá tegyék. Számos földmivelő, szorgalmas és virágzó község alakult ekképen. A benépesítések nálunk különböző tartalmú megállapodások és szerződések szerint történtek. — Vannak azonban oly pontok, melyekben csaknem minden benépesitési szerződés találkozik, s melyekből a telepítésnek benépesitési jogi természetét könnyű felismerni. Ilyen rendelkezés az, mely szerint a benépesített pusztán megtelepedő földmivelőknek a földek szabályszerű bel- és kültelki illetőségekben adattak át az úrbéri telkek hasonlatosságára, e mellett külön zsellér telkek is hasittatván ki; olyan az, hogy a telepitvényesek egészen saját költségükön építették házaikat, gazdasági épületeiket, és a faluk középületeit; miáltal lényegesen különböznek az oly haszonbéres kertészségektől, hol a dohánytermesztő bérlő számára minden épületeket és beruházásokat a földes urak tettek; ilyen ismertetőjele a benépesítéseknek továbbá az, hogy a telepitvényesek terhei és szolgálatai dézsaiában, robotban lettek megállapítva; ilyen az, hogy a telepitvényesek földesúri törvényhatóság alá vettettek, s a benépesített községben a földesúr számára a kisebb kir. haszonvételek élvezete behozatott; ilyen különösen az is, hogy bel- és kültelkek adásvevésére a telepitvényesek feljogositattak, s a benépesített földeket, a földesúri jóváhagyás mellett eladhatták. Ezekhez járul, hogy sok he*) Nem vonakodunk közbotránynak nyilvánítani, hogy egy jogállamban, melyben a jognak s tőrvényeknek kellenék uralkodni) az itt közlőitek szerinti eljárás, több száz családokat képező benépesítések, telepitvények irányában előfordulhat. — Az urb. paten3 19. S- — 1848 előtti törvényeink határozott szellemében — a benép e S i t és e k e t egy egészen külön, önálló categoriába állította , világosan megkülönböztetve, mind az örök szerződéseken, mind a 20. §• alá tartozó ideiglenes s haszonbéri szerződéseken alapuló birtokviszonyoktól, és ezen benépesítéseknek, mint ilyeknek birtokállapotját fentartani világosan rendelte. — Az erre vonatkozó nagy fontosságú birtokjogi kérdéseket sommás szóbeli úton eldönteni, s ez úton a törvény által védett benépesítéseket megsemmisíteni, <— ez valóban a sommás eljárás intézvényével való visszaélés non plus ultrája. — Hogy lyen a benépesitési szerződés tartalmából vagy egyébkint bizonyos, hogy a benépesítéssel miveletlen földek mivelhetővé tétele czéloztatott; a telepitvényes községben plébánia és egyház alapíttatott sat. sat. Mind ezek a benépesítések legbiztosabb ismertető jelei gyanánt tekintendők. — Azon körülmény, hogy a terhek és szolgálatok többnyire bizonyos évekre szabályoztattak, semmitsem von le a telepitvények jogi természetéből, mert a benépesítések sikerének, helyi s forgalmi viszonyoknak bizonytalansága ezt czélszerünek mutatta, s mert a telepitvényesek terhei s szolgálatai az egyelőre megállapított 30—32 év multával 1848-ig mindenkor tijabb megállapodás tárgyai voltak, a nélkül, hogy valamely nagyobb birtokosnak eszébe jutott volna azt gondolni, hogy a telepitvényesek egyszerűen oly bérlők, kiket szétkergethet, s kiktől benépesített telkeiket elveheti. így volt ez az 1853. mart. 2-ki birtokrendezési nyílt parancs kiadásának idejéig. Ezen nyilt par. 19. §-a azt rendeli, hogy: „azon földek tekintetében, melyek akár az úrbér behozatalakor már, akár később benépesítettek, vagy a volt jobbágyoknak különbeni mivelésvégett (azaz: benépesítés nélkül) Írásbeli vagy szóbeli egyezkedés által, természetbeni szolgálatok, adózások vagy bér mellett örök időkre, vagy a férfiág kihaltáig átengedtettek, a jelenlegi birtok állapot a szerződés vagy eddigelé divatozott szolgáltatások mellett feltartandók; az ilyes földeken levő tartozások megválthatók."—Nagyon világos, hogy ezen §. a birtokosok kezén hagyandó földek két kategóriáját különbözteti meg , a benépesített földekét t. i. és benépesítés nélkül örök időkre, vagy a család, vagy a férfiág kihaltáig átengedett földekét. — Világos ennélfogva, hogy ha a telepítés ismertető jeleinél fogva, valamely puszta vagy terület benépesített földnek tekinthető, ez esetben akár van szerződés akár nincs, akár bizonyos évekre akár örök időkre voltak a szolgálatok ós terhek megállapítva, a benépesített föld a birtokosok kezein marad; még viszont a benépesítés nélkül átengedett földek csak azon esetben maradnak a földmivelők birtokávidéken az alsó biróságok ily eljárásra hajlandók, megfejthetjük azon nagy mérvű befolyásból, melyet ott a hatalmas dynasták gyakorolnak. Azt hisszük azonban, hogy a kir. kúria ily tekintetek alól magát a szigorú jogosság érdekében, felszabadítja, s csak a jog s törvény szilvának hódoland. — De valóban a kormány figyelmét is nagyobb mérvben igényelhetnék ezen telepitvények, melyeknek egész vidékek virágzóvá juttatása köszönhető, s melyek nem csekély nemzetgazdászati fontossággal birnak« Ha már némely biróságok épen nem akarják érteni a 19. §• első részét — miért nem magyarázza meg nekik a kormány, hogy abban a benépesítések mint ilyenek egészen külön tekintet alá vétettek? Vagy ha ily világos törvény mellett is szükségesnek látja egy uj törvényjavaslatot készítetni, miért nem intézkedik addig is, hogy annyi csnládok — a törvények ellenére — koldusbotra ne juttathassanak ? Szerk. A közbejövő szent ünnepek miatt lapnnk jövő száma april 21-én fog megjelenni. E3pg 30