Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 29. szám

11 7 Ezen ítélet ellen felp. fölebbezést nyújtott be, mert az Ítélet indokai elején az A. a. kötelezőnek alp. részéről tagadott, szakértői szemle utján azonban begyőzött valódiságát be nem bizonyítottnak nem nyilatkoztatja, mindazonáltal mégis alperest a kereseti tartozás és járulékaiban elmaraszthatónak nem találja. Ez következetlenség; mert ezen birói tan szerint, ha a törvényes kivántatóságokkal ellátott, és ennélf ogva törv. erővel és hitellel biró beügyelt magán okmányok és bírósági cselekvények, t. i. a perfolyama alatti szemle és tanúkihallgatások mintegy nem létezőknek tartathatnak, vagyis a biró által tekintetbe nem vétetnek, megsemmisülne a törvény által adott érvényük is, mi ellenkezik a törvények és ezek alapján kiállított okmány czéljaival; mert ha ily eljárás lenne szabályos, bizonyára sikertelenné válnék, sőt hiába volna az okmányok kiállítása és bizonylatok szerzése is. Az auszt. törvénykezési rendszabályok hatálya alatt vezetett és becsomózott perben felp. válaszilag, hivatkozással a pprtás 119. §-ára igazolta, hogy neki a pénzleolvasást bizonyítania nem kell, s arra törvényileg kötelezve nincsen, de a magyar törvény szerint sem áll az ítélet indokolása, mert az 1729. 23. t. cz. szerint a pénzleszámlálást csak fehér leveleknél kell bizonyítani, az A. a. kötelezvény azonban minden törv. kellékekkel ellátott, sajátkezüleg a kölcsönző által irt és aláirt adóssági levél, s mint ilyen a charta bianca categoriájába nem soroztathatik. Néhai gr. Eszterházy József a kölcsön vett 200000 frtóli okmányt csak egy példányban tartozott sajátkezüleg aláírni; valamint a válaszban kiemeltetett az is, miszerint más uradalmi részvény kölcsönöknél a bankárháznál letett kötvényen kívül, a nyomtatott részvény példányok, mint egyedül alkatrészei a főkötelezvéuynek, sajátkezű aláírásával a kölcsönvevőnek ép oly kevéssé láttatnak el, mint a status kötelezvényeknél, vagy a sorsjegyeknél, melyeken az aláírások mássá (fac simile) szintén csak reá nyomatva van, mégis igy akadálytalanul jogérvényesen forgásban vannak. Hogy a 3—13-ig terjedő gr. Festetics-féle kötelezők a kölcsönüzlet biztosításául a boldogult grófnak általadattak volna, felperes által a válaszban tagadtatott, alperes által pedig semmivel sem bizonyittatott. Ennélfogva, miután az be nem bizonyittatott, hogy a 3—13. sz. kötelezvények és pedig különösen, vagy csupán ezek adattak volna valuta gyanánt a nyilván pénzt kereső grófnak, — azoknak kiváltására és az üzlet sikertelenségére helyes következtetést vonni nem lehet, annyival kevésbbé, mert tagadhatatlan, hogy a partiálisok csakugyan forgalomba jöttek, sót enélkül felp. tulajdonába nem is juthattak volna. Felperesnek törvényesen begyőzött jogát nem csorbíthatja más valaki elleni bűnügy, mert felp. a csalárdságról vádolt Barrach üzérrel soha sem közlekedett és őt nem is ismerte, alp pedig arra, hogy Barrach üzér a keresetheti kölcsön üzlet miatt csalárdság bűnében elmarasztaltathatott volna, semmi bizonyítékot fel nem hozott. Hogy a kereseti kölcsön üzlet 1830-ig tisztába nem hozatott, az semmivel be nem győzött puszta alp. állítás, melyet azon tény, hogy a partiálisok forgalomba bocsáttattak, eléggé megczáfol. Arra nézve, kogy 24 év alatt senki sem jelentkezett a kérdéses adósság és kamatok követelése iránt, s mert a két évi couponok megfizetését is alp. tagadásba vette, megjegyzi felp , hogy az ítélet alapjául vett magyar törvény szerint jogi következmény vagy hátrány nincs arra kimondva, ha a kamatok 24 év leforgása alatt nem köveieltetnének és felp. a kamatok iránti bizonyítékkal c-ak akkor tartozik, ha az adós levélben az adós neve sajátkezüleg aláírva, vagy a tartozás mennyisége a kötelezvényben kitéve nincs. Ezen eset itt fen nem forogván, felp. a kamatok fizetésének bizonyításával nem terheltethetik. Azon állítás, hogy az A. a. kötelező birlalhatási joga nem felperest, hanem Heilman örökösöket illeti, téves, mert a letét levél világosan az illető partiálisok birtokosait jelöli és nevezi ki tulajdonosának, tehát tulajdonosának az akkoriban letett A. a. kötelezvénynek is. Felperest a tulajdoni jogczim annyival inkább feljogosítja kereset indításra, mert alperes bizonyítani meg sem kísérletté, hogy felp. az A. a. és vele azonos partiálisok birtokába tiltott és nem törvényes utonjutott volna. Alperest a keresetben marasztaltatni kéri. (Vége követ ). Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 23. Szabó Károlynak G-amperl Alajos elleni perében ítéltetett: Az 1859. jan. 20-án és igy az oszt. ált. ptkv hatálya alatt végrendelet nélkül elhalt Szabó Bélának — előbb nagyatyja G-amperl András, ennek halála után pedig alp. G-amperl Alajos kezelése alatt levő hagyatéki tömege, az oszt. ált. ptkv 736 es 737. §§-ai értelmében, atyai testvérét felp. Szabó Károly és anyai nővérét Magyar Emiliát törv. örökösödés jogán egyenlő arányban illetvén; s ezen a 0 D. E. G. H. I. K és L. alatti okiratok szerint 9829 frt 56 3/i krt és 8 db aranyakat tevő tömegből a Gamperl András által a 3. sz. alatti egyesség alapján 4 —17. sz. a. okiratok szerint, és a 20. sz. a. végrendelet folytán kifizetett s mindkét félnek egyenlő felszámítása szerint 4548 frt 25 krokat tevő közös adósság levonása után, a közosztály tárgyát tevő tiszta tömeg 5281 frt 31 % krokat és 8 db aranyat tévén, ennek fele része vagyis 2640 o. é. frt 66 1/i krok és 4 db aranyok jelen per kezdetétől vagyis 1861. máj. 13. azon évi jul. 23-ig 4, azontúl pedig 6Ü|0 kamataival — mindkét alsóbb bírósági ítéletek megváltoztatása mellett felp. részére megítéltetnek, s alp. ezeknek 15 napok alatti kifizetésében elmarasztatik. A néh. Szabó Béla neveltetésére fordított s alp. által követelt költségek, miután néhai Gamperl András mint unokája vagyonainak kezelője azokat a tömeg jövedelméből fedezhette, meg nem ítéltetnek, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek sat. (1865. febr. 6-án 19767. sz. a.). A kir. ítélő táblán. 112. Sóhalmy János és nejének — Nyomárkay Károly alperes elleni 840 frt iránti perében Ítéltetett: Az eljáró mtörvszék irányában érdekeltség vagy elfogultság a perbeli iratokból ki nem tetszvén, az alaptalan semmiségi panasznak elvetése mellett, — felperesek a C. a. jógérvényes ítélet szerint a betáblázva volt A. alatti követelésüknek jelzálogi átkebelezését a morvái 90. sz. tjkönyvben foglalt ingatlanságokra eszközölvén, — miután ez által feltétlen zálogjogot nyertek, és ehez képest ezen követelésöknek kielégittetését a személyes adóra való tekintet nélkül a jelzáloggal terhelt ingatlan javakból követelhetik; — alperes, mint ezen, a morvái 90. sz. tjkönyvben foglalt s jelzálogilag lekötött ingatlanságoknak telekkönyvi tulajdonossá a keresetbeli 2000 váltó vagyis 840 frt o. é. tőke, annak 1838. máj. 3 tói számítandó 6°/0 kamatai és 37 frt 86 kr. o. é. megállapított perköltségek különbeni végrehajtás terhe mellett 15 nap alatt leendő fizetésében elmarasztatik. Ekképen az eljáró mtörvszék ítélete megváltoztatván, az itatok sat. (1865. febr. 8 án 18983. sz. a. Elő.: Bernolák ktb).