Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 28. szám

leg az összes lakókról már rendes könyvek vezettetnek, a tanuk lakásait 24 óra alatt megtudhatja. Ily visszaéléseket megtorló törvényünk eddig fájdalom! nincs, de elvárjuk a törvényhozástól, hogy a gyorsabb igazságszolgáltatás érdekében e bajon is segitend.*) Mi legalább », mindennapi tapasztalástól késztetve el nem mulaszthatjuk a törvényhozás figyelmét a törvénykezésnek ezen egyik sajgó sebére s annak szükséges orvoslására is felhivni. Gr. Kszterházy — Gnggenberger-féle ügy. Guggenberger C. F. pesti nagykereskedő az 1857. oct. 15. 6282. sz. a. beadott keresetében kéri, miszerint alp. gr. Eszterházy József, mint néh. idősb gr. Er-zterházy Józsefnek örököse az A. a. kötelező alapján felp. birtokában levő 370 részvény kötelezvények szerint 185000 pftban és az 1831. jul. l-ig lejárt 6% kamatokban és pedig a 369 partial kötelezvény után összesen 254610 pfrtban az Ap. a. partialis obligatiótól pedig 87 pfrtban, azonkívül pedig a keresetlevél beadását megelőző 3 év óta a további folyó kamatok és perköltségek megfizetésében végrehajtás terhe alatt elmarasztaltassák. Ezen a volt nyitrai cs. k. törvszék előtt indított per az időközben alakult viszonyok folytán a dunáninneni ker. táblához áttétetvén: ez által 1864. jan. 29-én 405. sz. a. hozott Ítéletével felp. keresetével elmozdittatott; mert a) A keresetlevél kitétele az A. a. kötelezvénynyel öszhangzásban nincsen; b) mert az A. a. kötelezőben foglalt kitétel, miszerint a keresetbeli kölcsön egy részvénytársulattól felvétetett, tagadásba vétetvén, a pénz leolvasása vagyis a kölcsönbeli valutának kézhez szolgáltatása, mint is a magyar törvények szerint tett alapos ellenvetés be nem bizonyittatott; c) mert a tagadásba vett részvénytársulatnak 1828. jul. 1-én történt létrejötte felp. által be nem bizoDyittatott; d) mert a partialis kötelezvények az A. a. főkötelezvényben kikötött megkivántatósággal ellátva, vagyis néh. gr. Eszterházy József tulajdon aláirásával ellátva nincsenek, de a kérdésbe jött eredeti facsimile sem mutattatott elő; mert e) néh. gr. Eszterházy József Barrach nevü üzér által indítványba hozott jelen pénz üzlettel reá szedetve látván magát, ellene még 1829 ben a 13—17. terjedő okmányok bizonyítása szerint a bécsi policziánál panaszt emelt, minek következtében f) ha hogy *) Mi ezen az igazságszolgáltatást valódi gúnnyá aljasitó visszaélések ellen is a legfőbb biztositékot a törvénykezés nyilvánosságában keressük. Ez mint a birák, úgy az ügyvédek eljárása felett is a leghathatósb ellenőr. Ez volt főoka, miért mi 1861-ben a magyar jog restituálása folytán, hathatósan sürgettük a nyilvánosság érvényesítését. Alig lehet, ki kétségbe vonhatná, mikép a biráskodásnak azon kinövései, melyek jogéletünkben annyira elszaporodnak, a birói önkénynek visszaélései, melyek fórumainkat mindinkább elözönlik, bizonyosan legnagyobb részben elmaradnak, ha azok a nyilvánosság szigorú s kérlelhetetlen ellenőrködése alá állitattak volna. így vélekedünk a jelen kérdésre nézve is, melyet nagyon tisztelt dolgozó társunk állit a nyilvánosság ité lőszéke elébe Mert ha bizonyos ügyvédeknek ily s hasonló jelleratelenségei, melyek egyenesen a törvények kijátszásában a jog s igazságnak lábbal tapodásában állanak , nyilt ajtók mellett a nyilvánosság előtt fejtetnek ki, akkor tényezőik nyilvános köz pelengérre állitatnak , s megvetés alá kerülnek, mi elégséges ok a becsületes , jellemes ügyvédeknek hason eljárástóli visszatartására. — És másrészt, midőn a közönség az ily s hason ügyvédi ármányokat úgyszólván kézfoghatólag észlelheti, az hatha16 csakugyan ezen üzlet biztosításául a 3—13. számig terjedő értéktelen gr. Festetics-féle kötelezvények a boldogült grófnak átadattak volna is, miután az 1828. jul. l-ig a fenérintett részvénytársaság nem létezhetett, de későbbem alakulása sem bizonyittatott volna be, a melytől a kölcsön Barrach által megszereztetvén, az általa biztosításként adott 3—13. sz. kötelezvények kiállíttattak, sigy a partiálisok csakugyan forgalomba jöttek volna, ennélfogva mégis az indítványba hozott, de nem foganatosíthatott üzlet sikeretlen maradt; g) mert a csalárdságról vádolt üzér Barrach e bün gyanújával annál is inkább terheltetik, mintán ő más rendbeli csalárdság miatt elitéltetvén, jelen üzletet 1830-ig tisztába nem hozta, és a partiálisok 17, 18, 26 sz. szerint nála maradtak, mertBarrachnak, valamint néh. idősb gr. Eszterházynak halála után is Barrach özvegye által jelen alperes a mondott üzlet kiegyenlítése végett felszolittatott; de valótlan és sikertelennek kell az itt kérdésben álló üzletet még azért is tartani, mert h) néh. idősb gr. Eszterházy halála után a mostani alp. a 19, 20, 21 és 22. sz. okmányok szerin t, melyekben csak tollhibából az 1818. év 1828 helyett iktattatott be, a keresetbeli adósságot 1830-ban közbevetett nyilvános óvások által valótlannak és az érintett üzletet csalárdságnak kijelentvén, azóta, vagyis 24 év leforgása alatt senki sem jelentkezett a kérdéses adósság vagy kamatok követelése iránt, és i) mert alp. tagadásba vévén azt is, hogy a 2 évi couponok megfizettettek volna, felp. azt, hogy ezen kamatok előzőinek tettleg lefizettettek volna, semmivel sem bizonyítja, végtérek) mert felp. a felmutatott 3—13-ig terjedő kötelezvények visszaadására nem intézte keresetét; felp. mind a tőke mind a kamat követeléstől egyszerűen elmozdítandó volt, mivel a kereset támaszthatására való jogosultságát semmivel sem bizonyította, nem pedig az A. a. kötelező birlalásával, hahogy annak valódisága kérdésen kívül is hagyatnék, — mert az A. a. kötelező birlalhatási joga nem őt, hanem Heilman örökösök kereskedésétillette, és hahogy az üzlet valóságosan sikerült volna is, akkoron a kereset nem az A. a. kötelező, hanem csak a partiálisok alapján lett volna megindítható; de a felhívott 370 db partiálisok alapján sem marasztaltathatik alperes, mert azok az A. szerinti feltétel szerint nem keletkezvén, azok realisáltatása semmivel sem bizonyitatott be. Ezeknél fogva felp. keresetévef elmozdítandó s a költségekben marasztalandó volt. tós ösztönt fog érezni arra, hogy elforduljon ily jogvédektől, kik minden nemesb jogérzület hiányában, bizalmára érdemesek nem lehetnek ; mi az ügyvédi kereset tetemes leapasztására vezetvén, anyagilag is hathatós óvszer leend az érintett jellemtelen eljárás ellenében. — Különben az előhaladottabb törvényhozások, az ügyvédekre vonatkozó szabályzatok s intézményeken kivül, magokban a tkezési codexekben közvetlen ellenszerekről is gondoskodnak. — így az oldenburgi 1858-ki polg. perrend. 148. oz. rendeli. „Ha valaki jobb tudata ellenére valótlan tényeket állit, vagya valókat tagadásba hozza, a költség s kár megtéritésen kivül pénzbirságban is vagy fogságban elmarasztalandó." A banoverai oodex 43. S-a szerint pedig: ,,az ármányos vagy konok pervezetők — mint a/.ok, kik tudatuk ellenére a lényeges tényeket eltagadják, birói dorgálás, pénzbirság, sőt fogsággal is büntetendők." — Hasonló büntetéseket rendelnek a bajor 1861—ki codex terv 1166—1169. SS is mind a felek, mind az arra közreműködő ügyvédek ellen, ha általuk elnapolások, ujabb határidők elnyerése s más előnyök végett, tudva hámi- tények állitatnak, a valók eltagadtatnak, a perben bármily más ármányok használtatnak, vagy szándékosan perhuzavonás késleltetés gyakoroltatik sat. sat. — Szerk.