Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 28. szám

113 vény kellőleg felszerelve nem volt, a mennyiben alperesekkel az 1840. XV. t. cz 8. §-a ellenére csak a kérvény felzetei közöltettek, de a kérvény többi mellékletei, mint az 1. sz. a. szerződés, 2. sz. a. bizonyítvány nem, miértis alperesek az ügy érdemébe nem is bocsátkoznak, banem folyamodót alaptalan kérelmével elutasitatni és költségekben marasztaltatni kérik. Válasz. A halmozottságra nézve tett kifogás nem áll, mert az 1855. decz. 15-én kelt t. k. r. 123. §-a szerint egy kérvényben ugyanazon tettre vonatkozó több rendbeli bejegyzések elintézése törvényszerüleg kérhető. A kérvény felszerelését illetőleg tagadja, hogy az kellőleg nem lett volna felszerelve, miért az 1840. XV. t cz. 8. §a itt nem alkalmazható; végre, miután alperesek nem is állítják, hogy a kérdéses telekkönyv C. lapján 5 és 6 tétel alatt előforduló előjegyzések igazoltattak volna, annálfogva folyamodó előadása való, és annak alapján kéri az emiitett helyeken tett előjegyzéseket kitöröltetni s költségeit megítélni. Viszonválasz. Alperesek ragaszkodnak az ellenbeszédben tett előadásukhoz. Békés megye türvszéke mint telekkönyvi hatóság 1862. évi sept. 20-án 2065. sz. a. kelt végzésénél fogva a gyulai 1419. sz. tjkvben 0. lapon 5 és 6 alatt a gyulai tartalék alap és Prag Albin javára eszközlütt előjegyzések kitöriiltetetni és a telekkönyvi iroda ezen végzés jogerőre emelkedése után ezen kitörlések foganatositására utasíttatni rendeltetett. Ezen végzés ellen alperesek felfolyamodtak a következő okokból: Az 5-ik tétel alatti előjegyzés még az előjegyzés kértekor igazoltatott, mi a törvényszék előtt tudva lévén, a kitörlési kérvény elutasítandó lett volna. De elutasítandó lett volna a 6. tételre nézve is, mert alperesek törvénytelen módon csupán üres felzetek által idéztettek meg, — eltekintve attól, hogy a kérvény mellékletei velők nem közöltettek, s igy kellőleg magukat nem is védhették. Folyamodó elutasításával a neheztelt végzést megmásittatni, s költségeiket megítéltetni kérik. A ki r. táblán végeztetett: „Schall János részéről 1862. évi aug. 5. 1771. sz. a. beadott kérvénynél fogva két külön nyilvánkönyvi jognak kitörlése külön személyek ellen kéretvén; ily kérelemnek pedig a telekkönyvi rendelet 123. §. értelmében ugyanazon beadványra hely adható nemievén, — akitörlési kérelemnek ez úttal hely nem adathatik. E szerint az e. b. végzés megváltoztatván, az ügyiratok sat." (1864. jan. 19-én 8919. P. sz. a.). A kir. tábla ezen végzése ellen SchallJános felfolyamodással élt, mert az annak indokolására felhívott 123. §-a t. k. r.-nek kitörlési kérvénye megtagadására alapul nem vétethetik ; mert azon §-ban világosan kijelentetik, hogy több rendbeli előjegyzések egy ugyanazon kérvényben kérethetnek, ha azok egy ugyanazon telekkönyvi testre, vagy személyre vonatkoznak, a kérelembeli két zálogjog pedig ugyanazon telekkönyvi testre t. i. folyamodónak a gyulai 1419. sz. a. tjkvben felvett szóllejére s folyamodó személye, tehát egy személyre is vonatkoznak. Miután tehát az emiitett feltételek alatt több követelések bejegyzése megengedve van, felfolyamodó több terhelő követelések kitörlését is épen a hivatkozott §. alapján jogosan egy kérvénybe foglalhatta. Kéri a 2-od bírósági végzés feloldása mellett az első bírósági végzés helybenhagyását. A kir. Hétszem. táblán határoztatott: „A tettes kir. it. táblának végzése az ottan felhozott okokból helybenhagyatik s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. ian. 21-én 11647. P. sz. a.). Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 22. Martincsek Miklós felperesnek, Varin városa közönsége mint alperes ellen 1000 pfrt jutalomdíj és járulékai iránt indított írásbeli perében Ítéltetett: A lakosság jobblétének eszközlésére irányzott lépések és e végből szükséges egyezkedések, és költségek megtételére a község az 183 2/«- 13. t. cz. rendelkezését is tekintve, felhatalmazva lévén, felperesnek az alperes község mint szerződő fél ellenébeni kereset joga megállapíttatik; —és miután az •/. alatt beperesitett szerződés 4. pontjában A. a. az alperes község, felperesnek azon esetre, ha a 6 kurialis telek utáni illeték kivételével a Jedlovina nevü erdőség összes haszonvétele részére kieszközöltetik, egy Mikusovszky-féle negyed telket, vagy 1000 frtot, azon esetre pedig, ha az uradalom az erdő használtában maradna, csak a községbeli lakosok számára szükséges fának kiszolgáltatására köteleztetik, az említett negyed telek felét, vagy 500 pfrtot kötelezett, a D. alatt beperesitett ítélet szerint pedig csakis emez utóbb emiitett állapot, az azonban teljes mértékben eszközöltetett ki, ugyanazért alperes a szerződés tartalmához képest mérsékelt 500 pengő vagyis oszt. ért. 525 frtban ; ezen összeg után a kereset benyújtásától folyó, és pedig 1863. évi jul. 23-ig 4% azontül pedig 6°|0 kamatokban és 29 frt 58 krra mérsékelt perköltségekben marasztaltatik. Ilyképen megváltozz tatván a tek. kir. ítélő táblának ítélete, a per sat. (1865. jan. 24-én 9839. sz. a. Elő.: Szerényi ktb.). A kir. itélő táblán. 108. Fazékas Kristófnak Zeitler József és Müller János ellen 1598 frt iránti perében ítéltetett: Alperesek az A. alatti szerződési kötelezettségüket nem tagadván, és a B. és C. a. felszámított gabonabeli és ezen gabonának árbeli követelése iránt kifogást nem emelvén, védelmül csakis ezen tartozások teljesítését állítva, — miután az e tekintetben kihallgatott tanuk, mint alperesek által felfogadott albérlők és felesek, eltekintve e részbeni aggályoságuktól a bérben tartott földek kijelölése, és a beszolgált gabona mennyiségének meghatározása nélkül csak általán az egyéni tartozások lerovásáról tanúskodnak, s igy ezen tanubizonylat csak részletes és egyéni kötelezettségre vonatkozva a felperesi összes követelésre és ennek beszolgáltatására ki sem terjed, és e szerint az alperesi állítás kellően nem igazoltatik, — ellenben a felperesi kereset ezeken kivül még az által is támogattatik, hogy a kihallgatott tanuknak vallomása a beszolgált ér> hátralékban lévő gabona mennyiségre nézve a B. és C. a. kimutatásban foglalt menyiségekkel részben egybevág, mi minden esetre a különben sem kifogásolt kimutatások hitelessége mellett szól, — a felperes által fellebbezett ítélet, a mennyiben ez által felperes a 764 zsák kukoricza vagy 764 frt követelésével föltétlenül, és a kukoriczaszárért járuló 219 pesti mérő kukoricza vagy 657 frtnyi követelésével az alperesek által leteendő póteskü feltétele mellett elmozdittatott, oda változtatik, miszerint alperesek ezen összegeket is, az e. b. ítéletben megítélt kamattal együtt, az abban kiszabott határidő és jogszigor alatt felperesnek, de csak akkor lefizetni tartozzanak, ha felperes