Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 27. szám

Pest, 1865. kedd április 4. 27. szám, Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A haszonbérlő s az uj fökltnlajdonos közti viszonyok. — Büntető jogeset : Hivatali hatalommal való visszaélés. — Kur. ítéletek. — Hiv. tudniv. A haszonbérlő s az nj földtulajdonos közti viszonyok. A le nem járt haszonbéri szerződés önhatalmú megszüntetése. A függő termés elvitethetése. Sommás visszahelyezés használhatása. A. megvett űrök áron 1862. évi novemberben, s telekkönyvileg nevére Íratott egy jobbágytelki birtokot, melyet B. nyilvánkönyvbe igtatás nélkül haszonbérelt. — Az eladás folytán B. az eladók ellen kártalanítási pert indított, melyben követelte, az előrefizetett haszonbéri öszveg visszafizetését s befektetéseinek megtérítését. — A. a megvett birtokot tettleges használatba vette, s a mezei munka során 1863-ban az őszi termés aratásához is hozzá fogatott. — Ekkor azonban B. az A. kepései által learatott őszi termésből, az összes búzatermést önhatalmúlag el v it ette, azon okból, mert ö búzavetést nem vévén át a haszonbérlet kezdetekor, búzát nem tartozik a haszonbérlet megszűntekor sem visszaadni, sőt rozstermést is csak annyit, a mennyit által vett. E miatt A. rövid útu viszhelyezéai keresetet indított B. ellen, a keresetlevélben és a perben kifejtett azon okból: mert alperesnek haszonbérletét, a bérleménynek elidegenítése folytán, az id. t. szab. által hatályban fentartott törvények megszüntetvén, a birtoknak s járulékainak törvényes tulajdonosává felp. lőn, — s miután alp. a haszonbérlett birtoktól, ugy az eladók ellen indított s folyamatban lévő kártalanítási per, mint a felp. által a keresetlevélben nevezett s kihallgatni kért tanuk igazolása szerint tettlegeiállott, — a birtokban legkisebb munkáltatást sem tett, a réteknek szénatermését s a földek őszi termésének is nagyobb részét felperesnek engedte — nem állhatott jogában a búzatermést önhatalmúlag elvitetni. A1 p. ezek ellenében, a perben tagadta, hogy a bérlemény elidegenítése folytán a függőtermés isavevő tulajdonost illesse, s részint a felperesi, részint az általa nevezett tanukat kérte kihallgattatni úgy békés birtoklatának, mint annak igazolására, hogy különösen a búzatermés az eladókat nem illette, így azt el sem adhatták; — tagadta, hogy a haszonbértől elállott volna, — s az eljáró perbíróság által kiállított bizonyitványnyal igazolta, hogy visszalépése csak feltételes volt, azon esetre t. i. fia a felp. által kártalanittatik, de mit felp. megtagadván, jogosult volt a keresetbeli búzát, mint sajátját elvitetni, s az által önhatalmaskodást nem követett el, minthogy in proprio nemo est viole n tus; s tagadta, hogy az eladók ellen, az előlegesen fizetett haszonbér visszafizetése, s befektetéseinek megtérítése iránt indított per okul szolgálhatna a haszonbértőli viszalépésének igazolására, minthogy kártalanítási követelését csak azon esetben kívánja foganatositni, ha a búzatermés visszaadására köteleztetnék. A következő szóváltásokban ragaszkodván a felek szóváltásaikhoz, s felp. azon okból, hogy: in una et eadem causa nemo potest esse testis et judex simul — észrevételt tévén a perbíróságnak tanúskodása ellen, a szol gabiró szóról szóra következőleg ítélt: „Minthogy a felperesi keresetből kitűnvén, hogy az, a h. v. ardói Koczi-féle örökösöket illető 3//6 volt úrbéri kültelki állományt, melyet alp. a felperes saját beismerése szerint két éven át haszonbérelt, s a birtok használatától önhatalmúlag el nem mozdittatott — örök áron megvette, mely haszonbérelt birtokban alp. haszonbérlő, a keresetbeli biró föld, lápa s nagysós-ban nevü földeket, mult év öszszel búzával bevettette, s azon termett öszszesen 10 kereszt, 7 kéve búzatermést, alperes saját beismerése szerint elvitette, az e tárgyban megnevezett felperesi tanuk kihallgatása feleslegesnek találtatott, s igy alp. haszonbérlő haszonélvezeti jogával élvén, felp. ellenében sem birtokháboritást, sem foglalást vagy egyéb erőszakoskodást el nem követett; mert felperesnek azon nézete, mely szerint alperes az eladó Kotzi örökösök ellen 108 frt 80 kr. iránt mint egyenes adósok, s felperes mint ezen birtokot vevő ellen inditott per , valamint a felp. által megbízott egy harmadik érdektelen személynek számadásra való felszólítása, az alperesi követeléseknek kiegyenlítésére czélzókat — alperest, saját terméséhezi haszonélvezetben nem gátolhaták, s azok biróifigyelembe sem vehetők, — mennyiben felp. azt, hogy a megvett és saját nevére telekköny vileg bekebelezett kereseti birtokon lévő termés nekie bíróilag átadatott, s az átadás erejénél fogva törvényes használatba belépett volna, a persorán nem igazolván, — de egyébkint a tele kkönyvi bekebelezés által nyert jogok birtokba vétele sommás v is sz ah e ly ez t e t és útján követelhető nem lévén, ezen felhozott indokoknál fogva felp. keresete leszállitatik. s a lezárolt lOker. 7 kéve búza termés alp. haszonbérlőnek, mint a kinek ahoz az 1802. XX. t. cz. 4. §. értelmében joga lévén, ezennel által adatik s felp. ez úttal alperesnek méltatlanul okozott 10 frt 78 kr. perköltségeknek 8-ad nap alatti megfizetésében elmarasztaltatik." Ezen Ítéletet a felp. felebbezvén, a megye törv.szék következő ítéletet hozott: „Az országbírói értekezletek ideigl. szabályainak 21 s 155. §-a értelménél fogva jelen ügy mint a telekkönyvi rendszerrel szoros összeköttetésben lévő, az oszt. polg. törvénykönyv szabályai szerint megítélendő lévén, s miután alperes perbeszédeiben nem tagadja azt, miszerint felperes a Koczi-fele y8 urb. teleknek vételutjáninyilvánkönyvi tulajdonosa, — de elismervén azt is, hogy felperes ezen megvett külsőségnek már tettleges birtoklása s használatában van, ezt tavasz s ugar mezőkben megszántatta, a' széna termését behordotta, s igy alperes által felperesnek a megvett birtok tettleges élvezetében, a haszonbérnek 27