Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 26. szám

106 bas hagyatéki tömege elleni 1050 frt o. é. és járulékai iránti perében Ítéltetett: A kereset alapját tevő A. a. okirat Csernyánszky Száva által két tanú aláírás mellett állittatván ki, s abban most nevezett Csernyánszky Száva 1000 pí'rtot viszteher nélkül egyszersmind visszavonhatlanul ruházván át Póti Sándor unokaöcsére, az által nem is az átruházónak, hanem annak haszonélvezeti joggal birt édes anyja elhunytával felveendőt, noha e szerint valamint a felhivott okiratnak külalakjából, ugy annak tartalmából is kétségtelen, hogy ő már időközileg elhalt Csernyánszky Száva a szóban forgó 1000 pfrtot korántsem hagyománynak, hanem ajándéknak kívánta tekinteni, s jólehet az, hogy néhai Csernyánszky Száva az A. alatti okirat kiállításakor kiskorúság miatt gyámi, vagy netán pazarlás miatt törvényszabta módon rendelt es kihirdetett gondnoki felügyelet alatt állott volna — a persorán be nem bizonyitatott; — még is,miután a jelen esetben szabályul szolgáló oszt. polg. törv. könyv 943 és 956. §§-ainál fogva, hagyományok sorába nem tartozó ily nemű ajándékozások, csak Írásbeli szerződés mellett volnának jogszerűen érvényesíthetők, már pedig a keresetlevél mellett A. alatt beperesitett okmány Póti Sándor réazérőli aláírás, s ekkénti elfogadás hiányában az oszt. polg. törv. 884. §-a szerint szerződés kellékeivel nem bírván — a felperesi követelés megállapítására alkalmas okiratnak nem vétethetnék ; ez okból az eljáró városi törvényszék ítéletének megváltoztatásával felperes keresetétől elmozditatik, a perköltségek pedig az ítéletek különbözőségénél {bgva kölcsönösen megszüntetvén, az iratok további kellő intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnek. (1865. évi február 22-én 12564 sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.). 105. Probst Ferdinándnak, Bírta Heléna hagyatéki tömege elleni 1700 frt 45 kr tőke s járulékai iránti perében ítéltetett: Az alaptalan semmiségi panasz elvettetik. — A kereseti ügy érdemét illetőleg jóllehet az, hogy néhai Giba Antal a felperes által kiszolgáltatott áruczikkekért 1700 forint 45 krokkal adós maradt, az A. alatti okirattal s Griba Antal beismerésével jogérvényesen igazoltatott, — és jóllehet azon felperesi állítás is, hogy néhai Birta Heléna, Griba Antalérti jótállási kötelezettségét Jászfi Antal, Ambrozy Károly és Mészáros Pál tanuk előtt beismerte, ezeknek esküvel erősített F. N. O. alatti bizonyítványaikkal s magának Giba Antalnak betegségében tett E. alatti bevallásával bizonyítva lön; miután azonban annak, hogy néhai Birta Heléna azon jótállást felperesnek magának nyilvánította s hitelét csak ezen jótállás alapján nyitotta meg, a fenidézett bizonylatokban nyoma nincs, és így azok a kereseti követelés igazolására csak fél próbának vétethetnek, — ennélfogva ennek kiegészítéséül felperesnek az általa a tárgyalás folytán felajánlott póteskü oda ítéltetik, és azon esetre, ha felperes arra: hogy néhai Birta Heléna a Giba Antal részére kiszolgáltatott hitelezésekért előtte jótállott és készfizetési kötelezettséget vállalt, és hogy hitelét Giba Antal részére csak ezen előtte nyilvánított jótállás és készfizetési kötelezettség folytán nyitotta meg, apóteskü letétele végett az ideigl. szabályok 97. § a értelmében 15 nap alatt jelentkezvén, azt ez alatt le is teendi, alperes hagyatéki tömsg felperes részére 1700 frt 45 kr tőkében, ennek 1863. június 12-től mint jelen per kezdetétől számítandó 6"n kamataiban, s 31 frt 53 kr bélyeg kiadás, és 107 frt 60 krban megállapított perköltségben elmarasztatik, — ekként az első bíróság ítélete az eskü által feltételezve módosítatván, a felterjesztett iratok sat. (1865. febr. 15-én 1192. sz. a. Elő.: Szalay Zsigmond ktb.). Irodalmi értesítés. „A telekkönyvi rendszer alapelvei." Irta Halmosy Endre — jogtudor, köz s váltó ügyvéd, Sopron megye törvényszéki ülnöke s telekkönyvi igazgatója. A szerző tulajdona. Sopron 1865. Ára 2 frt. IV. 232 lap. 8 rétben. Pesten, Kugler A. bizományában s minden hiteles könyvkereskedésben kapható. Szerzőnek, kit kitűnő szakavatottsággal irt telekkönyvi czikjeiről lapunk olvasói is ismernek, jelen munkáját, jogirodalmunk egyik legjelesb terményének , s a telekkönyvi szakban minden esetre legkitűnőbbnek nyilvánitani, nem vonakodhatunk. Benne mind az eméleti tudomány, mind a gyakorlati szükségek igényeit nagy mértékben kielégitetteknek találjuk. Midőn a telekkönyvi rendszernek, mind az anyagi részre, mind az eljárásra vonatkozó szabályait, a legfelsőbb , mások által még nem közlött rendeletek kíséretében tüzetesen fejtegeti, azokat egyszersmind a jogéletből merített tanúságos példákkal felvilágosítja. Nem szorítkozik azonban csupán a törvényi szabályok előadására, hanem mindazon kérdéseket és kételyeket, melyek azok körül a jogéletben felmerültek, alaposan felderiteni s megfejteni igyekszik, — részint a telekkönyvekre vonatkozó törvényekből, részint a törvényszéki gyakorlatból. Es épen itt egy kitűnő érdeme nyilvánul Miután a kúriai döntvények hazánkban mindig eldöntő tekintélylyel birtak, s miután azoknak jelentőségét főleg oly nehéz s bonyolódott tárgynál, minő a telekkönyvi ügy, kétségbe vonni nem lehet, ezen döntvényeket, melyeket ujabb commentátoraink megbocsáthatlan hanyagsággal rendesen mellőzni szoktak, a jelen mű szerzője nagy gonddal s fáradsággal hiteles forrásokból nagy számmal összeszedte s azokkal számos kételyesb, homályosabb telekkönyvi kérdést felvilágositott. Mivel pedig jelen telekk. intézményünk egészen ausztriai intézvény, s mivel az auszt. polg. törvkönyvnek még az arra vonatkozó rendelkezései is érvényükben fentartattak, mivel tehát azon elvek, melyek a telekk. ügyekre nézve az auszt. törvszéki gyakorlatban kifejlődnek, s megalapitatnak, a hazai telekk. ügyeink körül felmerülő vitás kérdések felvilágosítására is nagy fontosságúak, s jó formán nélkülözhetlenek ; ez okokból csak helyeselhetjük, hogy szerző a kúriai döntvényeink mellett az auszt. legfőbb törvényszéki telekkönyvi döntvényeket is nagy számmal felvette munkájába. Ez a mű gyakorlati hasznosságát nagy mértékben emeli. Ki kell még emelnünk ezen mű azon becses oldalát, mikép részint a telekk. intézményünk hiányainak kiemelése, részint egyes tételeinek bővebb felderítése végett, a külföldi törvényhozások jelesb telekk. intézkedéseit is, (p. o. Franczia, Porosz, Szász országból) figyelemmel kiséri és szövegeik szerint idézi. És igy e műben a jelen európai jogtudomány legkiválóbb irányelveit, az öszhasonlitó jogrendszert, s a felsőbb törvényszékeken megalapított irányelvek használatát, kellően képviseltetve találjuk. Nagyon óhajtjuk, hogy ügyvédi s birósági osztályunk tagjai minél nagyobb mérvben megszerezzék ezen művet, melynek a törvényszéki gyakorlatban nagy hasznát vehetendik. Hivatalos tudnivalók. A főméit. Hétszein. tábla II. tanácsában 1865. mart 31. előad.: De3sewffy Albertnek ugy is mint osztályos rokonai jogfentartójának, gr. Dessewffy Ferencz és fia e. oldalagos örökösödési pere. Elő: Beöthy Zsigmond ktb. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt.— félévre 4 frt negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — S z e r k e s z t ő i s z á 11 á s Belváros, A 1 d u n a s o r kalap utcza szögletén 1. sz Kyomaiott Pesten 18t;5. Kocsi Sándor által (Érküvy, Galgdczy és Kocsi nyomdájában.) (Hal-piacz és aldunasor sarkt'n, 9. sz.)