Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 24. szám

97 is nyerte, 1828-ban felperes édes atyja B. a. szerződés szerint 900 vfrt auctio felvétele mellett a malom birtokot ismét 32 évre zálogban meghagyta, mely idő most már kitelvén, mielőtt zálogváltási perét megkezdené, ezen jogigényét telekkönyvileg feljegyeztetni óhajtja. Minthogy pedig telekkönyvezéskor az előbb csapion kai nevü praediuin különösen fel nem vétetett, azért az időközben részint Deseffy Albert részint Passuth Tivadar birtokába jutott malornbeli parczellák számai birói szemle nélkül elő sem adhatók, miért is alperesek megidéztetése, s a tartandó tárgyalás folytán elrendelendő szemle alapján itéletileg kimondatni kéri, hogy alp. tartoznak a zálogváltási jogot elismerni és a tulajdoni jog felp. nevére, a zálogos birtoklás pedig alperesek nevére az illető telekkönyvben följegyeztessék, s a költségek alp. által megtéritessenek. Felp. időközben elhalálozván, az 1861. oct. 29. 215. sz. a. végzéssel, minthogy az elhunyt felp. ügyvédét örökösei nevében is felhatalmazta, az időközben visszaállított magyar törvények szerint pedig az özvegy anya, mint gyermekei term. és törv. gyámanyja,azokat képviselheti, alp. érdemleges perbeszédre utasíttattak. Ezután 1861. nov. 20. felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint felp. előbocsátja, mikép a végzés tartalma szerint is ezen ügy a pprtás szerint levén kezelendő, a kérdő pontokat jelen jegyzőkönyvbe is beigtathatja, mely abból áll: mutassák meg a tanuk a helyszinén, hogy azon helyen, hol a csapionkai malom fennállott, mily épületek voltak felépítve, s mily tartozmányokkal voltak ellátva? hol van a helyszinén azon helyiség, melyen ezen tartozmányok feküsznek ? váljon mind az épületek, mind a tartozmányok illető számokkal ellátva, be vannak-e már telekköny vezve ? Alp. ellenveti, mikép felp. az 1861. oct. 29. 215. sz. a. kelt végzéssel a kérdő pontoknak a szept. 7-ki tárgyaláskor felmutatására utasittatott, alp. a csak most beigtatott kérdő pontokra rögtön nem felelhet, és a prtás 39. §. szerint nem is tartozik, kéri költségei megtéritése mellett a tárgyalást elhalasztatni. Erre az 1861. decz. 11. 489. sz. a. hozott végzéssel felp. a közelebbi tárgyalásért 3 frt költség megfizetésébe elmarasztaltatott és 1862. febr. 21. ujabb tárgyalás kitüzetett. Ez alkalommal alp. részről következő ellenkérdések igtattatak be, 1) tudja-e a tanú, hogy a kérdéses csaplonkai malom eredetileg ki által, kinek zálogosított el é> mikor ? emlékezik-e azon eredeti időre vagy sem? 2) adja elő, látta-e ezen eredetileg bezálogositott malom épületeket, és tudná-e azoknak b'-zálogitás alkalmávali árát meghatározni, 3) mondja meg tanú, iia tudja, micsoda íün dusok, s minő szántóföld darabok adattak eredetileg zálogba ? Felperes azt jegyzi meg, hogy az alp. első kérdő pont egészen fölösleges, mert arra megfelelnek az A. B. a. nem kifogásolt okiratok. A birói szemle és tanuk kihallgatása után Sárosmegy e tör vszék e 1862. jan. 7. 541. sz. a. kelt ítéletével felp. zálogváltási jogát e. r. alp. e. a kereseti malom birtokra feljegyeztetni, a malombirtokot a margnnyai telekjegyzőkönyvbe felvétetni rendelte, 2-od r. alp. pedig a kereset alól feloldotta. Ezen ítélet e. első r. alp. fölebbezést nyújtott be, állitván, hogy felp. nem bizonyította, hol fekszik, és mennyi volt eredetileg a malom tartozéka, mert az auctionálisból az ellenkező vagyis az tűnik ki, hogy neh. Tivadar József azért semmisítette meg a zálogváltási pert, s vett föl 900 vfrt auctiot, mert a sok beruházásokkal terhelt és már elavult birtoknak miségét, milyenségét, és helyiségét bizonyítani nem tudta, s még azt sem, hogy melyik határban fekszik a malom s mi tartozik hozzá, ugy azt sem, hogy mily árért, mikor és ki által adatott zálogba. Az auctionalis tartalma szerint a kérdéses malom a krucsói határban adatott zálogba, alp. tehát a margonyai határból nem adhat a krucsói határhoz tartozó malmot. Nem áll a tanuk azon állítása, hogy a malom a margonyai határba esett volna összesítéskor, mert a krucsói határban, melyhez a malom tartozik, az összesítés még meg nem történt. A tanuk azon állításából, hogy 20 év előtt a földeket még a csapionkai molnár használta, nem következik, hogy azok legyenek a zálogos földek, mert a tanuk az eredeti zálogra, a földek mennyiségére és hol fekvésére nem is emlékeznek. A kir. táblán ítéltetett: Felperesnek zálogváltási jog feljegyzési követelése az A. és B. a. okmányokkal igazolva levén, a kérdésbeli zálogos malombirtoknak s tartozékainak ugyan azonossága és holfekvése pedig a hivatalosan teljesített szemlével szinte kétségtelenné tétetvén, a megyei törvszék Ítélete helybenhagyatik és a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1864. mart. 16. 14745. P. sz. a.). Alp. ezen ítélet e beadottfölebbezésében hivatkozik a B. a. auctionalis levél szavaira, s azt állítja, hogy felp. esak állított, de ad rem mitsem bizonyitott s igy nem jogos alapon hozatott a 2-odbirósági helybenhagyó Ítélet. A kir. Hétszemélyes táblán ítéltetett: A kir. tábla Ítélete, amennyibenegyedül a zálogváltási jog telekkönyvi feljegyzésére van irányozva, helybenhagyatik s az ügyiratok sat. (1865. febr. 15. 11197. P. sz. a ). Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A. kir. itélő táblán. 91. Alács Jánosnak, — Kókay István elleni perében Ítéltetett: Felperes keresetében, ennek igazolására az e tárgyban beadott kérvényére és ennek csatolványaira hivatkozván, és ezen B. a. csatolt beadvány nem is keresetnek, hanem kérvénynek tekintethetvén, a kért perpatvarkodásnak, és e tekintetben tett alperesi kifogásnak helye nem találtatik, — érdemileg azonban, minthogy ezen per tárgyát nem a kötött adás-vevési szerződés és ennek érvényesítése, hanem az alperesi visszalépés folytan követelt foglalónak kétszeres megtéritése képezi, minthogy a foglalókép kétszeresen követelt összeg, mennyiségénél és az A /. a. szerződésben lett ny ugtatásánál fogva foglalónak nem vétethetvén, ez csak egyszerűen és a lefizetett 100 frtnyí öszvegben megtérítendőnek találtatván; — az eljáró e. b. Ítélete e részben és ekkép megváltoztatik, többiben pedig, miután az ítéletnek a perben álló, időközt elhalt alperes elleni hozatala semmiségi okul nem szolgálhatna, az e részbeni alaptalan semmiségi panasznak félrevetése mellett helybehagyatván, a periratok sat. (13684.sz. a.). 92. Sallay József s neje Szabó Juliánnának, Uhrik Andrá- s neje elleni 13U0 frt o. é. vételárhátralék s járulékai iránti perében Ítéltetett: Másodrendű felperesnö a C. alatti ügyvédi megbizást férjével együtt aláírván, s ekképen az A. a. adás vevési szerződést utólagosan jóváha-yvan, kereseti joga megállapíttatik, saz ügy érdemére nézve, miután alperesek az A a. adásvevési szerződés létrejöttét nem tagadták, azou kifogásuk pedig,