Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 24. szám

97 is nyerte, 1828-ban felperes édes atyja B. a. szerződés szerint 900 vfrt auctio felvétele mellett a malom birtokot ismét 32 évre zálogban meghagyta, mely idő most már kitelvén, mielőtt zálogváltási perét megkezdené, ezen jog­igényét telekkönyvileg feljegyeztetni óhajtja. Minthogy pedig telekkönyvezéskor az előbb csapion kai nevü prae­diuin különösen fel nem vétetett, azért az időközben részint Deseffy Albert részint Passuth Tivadar birtokába jutott malornbeli parczellák számai birói szemle nélkül elő sem adhatók, miért is alperesek megidéztetése, s a tartandó tárgyalás folytán elrendelendő szemle alapján itéletileg kimondatni kéri, hogy alp. tartoznak a zálogváltási jogot elismerni és a tulajdoni jog felp. nevére, a zálogos birtok­lás pedig alperesek nevére az illető telekkönyvben följe­gyeztessék, s a költségek alp. által megtéritessenek. Felp. időközben elhalálozván, az 1861. oct. 29. 215. sz. a. végzéssel, minthogy az elhunyt felp. ügyvédét örö­kösei nevében is felhatalmazta, az időközben visszaállított magyar törvények szerint pedig az özvegy anya, mint gyermekei term. és törv. gyámanyja,azokat képviselheti, alp. érdemleges perbeszédre utasíttattak. Ezután 1861. nov. 20. felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint felp. előbocsátja, mikép a végzés tartalma szerint is ezen ügy a pprtás szerint levén kezelendő, a kérdő ponto­kat jelen jegyzőkönyvbe is beigtathatja, mely abból áll: mutassák meg a tanuk a helyszinén, hogy azon helyen, hol a csapionkai malom fennállott, mily épületek voltak felépítve, s mily tartozmányokkal voltak ellátva? hol van a helyszinén azon helyiség, melyen ezen tartozmányok feküsznek ? váljon mind az épületek, mind a tartozmá­nyok illető számokkal ellátva, be vannak-e már telek­köny vezve ? Alp. ellenveti, mikép felp. az 1861. oct. 29. 215. sz. a. kelt végzéssel a kérdő pontoknak a szept. 7-ki tárgya­láskor felmutatására utasittatott, alp. a csak most beigta­tott kérdő pontokra rögtön nem felelhet, és a prtás 39. §. szerint nem is tartozik, kéri költségei megtéritése mellett a tárgyalást elhalasztatni. Erre az 1861. decz. 11. 489. sz. a. hozott végzéssel felp. a közelebbi tárgyalásért 3 frt költség megfizetésébe elmarasztaltatott és 1862. febr. 21. ujabb tárgyalás kitüzetett. Ez alkalommal alp. részről következő ellenkérdések igtattatak be, 1) tudja-e a tanú, hogy a kérdéses csaplon­kai malom eredetileg ki által, kinek zálogosított el é> mi­kor ? emlékezik-e azon eredeti időre vagy sem? 2) adja elő, látta-e ezen eredetileg bezálogositott malom épülete­ket, és tudná-e azoknak b'-zálogitás alkalmávali árát meg­határozni, 3) mondja meg tanú, iia tudja, micsoda íün dusok, s minő szántóföld darabok adattak eredetileg zá­logba ? Felperes azt jegyzi meg, hogy az alp. első kérdő pont egészen fölösleges, mert arra megfelelnek az A. B. a. nem kifogásolt okiratok. A birói szemle és tanuk kihallgatása után Sáros­megy e tör vszék e 1862. jan. 7. 541. sz. a. kelt ítéle­tével felp. zálogváltási jogát e. r. alp. e. a kereseti malom birtokra feljegyeztetni, a malombirtokot a margnnyai te­lekjegyzőkönyvbe felvétetni rendelte, 2-od r. alp. pedig a kereset alól feloldotta. Ezen ítélet e. első r. alp. fölebbezést nyújtott be, ál­litván, hogy felp. nem bizonyította, hol fekszik, és mennyi volt eredetileg a malom tartozéka, mert az auctionálisból az ellenkező vagyis az tűnik ki, hogy neh. Tivadar József azért semmisítette meg a zálogváltási pert, s vett föl 900 vfrt auctiot, mert a sok beruházásokkal terhelt és már el­avult birtoknak miségét, milyenségét, és helyiségét bi­zonyítani nem tudta, s még azt sem, hogy melyik határ­ban fekszik a malom s mi tartozik hozzá, ugy azt sem, hogy mily árért, mikor és ki által adatott zálogba. Az auctionalis tartalma szerint a kérdéses malom a krucsói határban adatott zálogba, alp. tehát a margonyai határ­ból nem adhat a krucsói határhoz tartozó malmot. Nem áll a tanuk azon állítása, hogy a malom a margonyai ha­tárba esett volna összesítéskor, mert a krucsói határban, melyhez a malom tartozik, az összesítés még meg nem történt. A tanuk azon állításából, hogy 20 év előtt a föl­deket még a csapionkai molnár használta, nem követke­zik, hogy azok legyenek a zálogos földek, mert a tanuk az eredeti zálogra, a földek mennyiségére és hol fekvésére nem is emlékeznek. A kir. táblán ítéltetett: Felperesnek zálogváltási jog feljegyzési követelése az A. és B. a. okmányokkal igazolva levén, a kérdésbeli zá­logos malombirtoknak s tartozékainak ugyan azonossága és holfekvése pedig a hivatalosan teljesített szemlével szinte kétségtelenné tétetvén, a megyei törvszék Ítélete helybenhagyatik és a per további intézkedés végett ille­tőségéhez leküldetik. (1864. mart. 16. 14745. P. sz. a.). Alp. ezen ítélet e beadottfölebbezésében hivatkozik a B. a. auctionalis levél szavaira, s azt állítja, hogy felp. esak állított, de ad rem mitsem bizonyitott s igy nem jogos alapon hozatott a 2-odbirósági helybenhagyó Ítélet. A kir. Hétszemélyes táblán ítéltetett: A kir. tábla Ítélete, amennyibenegyedül a zálogvál­tási jog telekkönyvi feljegyzésére van irányozva, hely­benhagyatik s az ügyiratok sat. (1865. febr. 15. 11197. P. sz. a ). Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A. kir. itélő táblán. 91. Alács Jánosnak, — Kókay István elleni perében Ítéltetett: Felperes keresetében, ennek igazolására az e tárgyban beadott kérvényére és ennek csatolványaira hivatkozván, és ezen B. a. csatolt beadvány nem is kere­setnek, hanem kérvénynek tekintethetvén, a kért perpat­varkodásnak, és e tekintetben tett alperesi kifogásnak helye nem találtatik, — érdemileg azonban, minthogy ezen per tárgyát nem a kötött adás-vevési szerződés és ennek érvényesítése, hanem az alperesi visszalépés foly­tan követelt foglalónak kétszeres megtéritése képezi, mint­hogy a foglalókép kétszeresen követelt összeg, mennyisé­génél és az A /. a. szerződésben lett ny ugtatásánál fogva foglalónak nem vétethetvén, ez csak egyszerűen és a lefize­tett 100 frtnyí öszvegben megtérítendőnek találtatván; — az eljáró e. b. Ítélete e részben és ekkép megváltoztatik, többiben pedig, miután az ítéletnek a perben álló, időközt elhalt alperes elleni hozatala semmiségi okul nem szolgál­hatna, az e részbeni alaptalan semmiségi panasznak félreve­tése mellett helybehagyatván, a periratok sat. (13684.sz. a.). 92. Sallay József s neje Szabó Juliánnának, Uhrik Andrá- s neje elleni 13U0 frt o. é. vételárhátralék s járu­lékai iránti perében Ítéltetett: Másodrendű fel­peresnö a C. alatti ügyvédi megbizást férjével együtt alá­írván, s ekképen az A. a. adás vevési szerződést utólago­san jóváha-yvan, kereseti joga megállapíttatik, saz ügy érdemére nézve, miután alperesek az A a. adásvevési szerződés létrejöttét nem tagadták, azou kifogásuk pedig,

Next

/
Thumbnails
Contents