Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 23. szám

90 végrendeleteknek is ki kell véve lenni a törvény visszaható ereje alól: minthogy azok is oly tények, melyek különbfele jogok keletkezésére vezetnek, (hagyományok örökös kinevezések, kitbizomány.) A jogtudomány megállapodása folytán ily jogi tények a) A jogügyletek, melyek közé soroltatnak nem csak a szerződések, hanem végrendeletek is; b) más jogi tények u. m. kártétel, házasságon kivüli elhálás; és c) A véletlen események p. o. alluvio, ingók megsemmisitése stb. A tudomány sgyakorlat által megalapított elv az, mikép mindezekre, tehát még a véletlen eseményekre is kiterjed a visszaható erő kizárása; úgy hogy mindezek, ha a régi törvény uralma alá esnek, ennek s nem az uj törvénynek szabályai szerint kell, hogy jogi hatályukranézve megitéltesseuek. Ha pedig elfogadott elvként még bizonyos véletlen események is oly jogtényekül vétetnek, melyek a viszható erő alól kiveendók , annál inkább a végrendeletek, melyek világosabb jogalapot, s jogügyletet állítanak elő. Az igaz, hogy jelen tárgynál ajura quaesita körül keletkeztek viták s ellenvélemények, de korántsem oly értelemben, mely a fentidézett ellenvetésnek kedvezne. A vita tárgyát csak az képezi, mikép Saviguy s mások azt, hogy a törvények visszaható erővel nem bírnak— hason értelműnek nyilvánítják ezzel: Az új törvények az előbbi alatt szerzett jogokat érintetlenül hagyják e), míg mások nevezetesen Puchta,Rudorf,) stb. utóbbiban elsőtől különböző elvet vélnek feltalálhatni; de anélkül, hogy ezek is a visszahatás elvét csupán a már beperelhetésre képesített szerzett jogokra csak távolról is szoritatni akarnák. Savigniek a s z e r z e 11 j ogok alatt mindazokat értik, melyek valamely személyt bizonyos jogalap (p. o. végrendelet) folytán már illetik, vagy a melyek bizonvos dologgal (p. o. végrendelkezéssel) már összekapcsolvák; úgy hogy az, mikép akkép szerzettek legyenek, hogy már kereset tárgyául is szolgálhassanak, épen nem szükségeltetik. Szerzett jogoknak tekintendők tehát mindazok, melyek elnapoltattak, vagy feltételhez köttettek, ha megszerzésükre a jog már létezik, mert csak gyakorlatuk, éivényesitésük vau felfüggesztve. Csupán ezen fogalom az, melyet az ellenfél kétségbe von; és a jura quaesita körüli vita egyedül erre szorítkozik; de nem követeltetik sem az, hogy csak a beperelhetésre képesített jura quaesita legyenek a törvény visszahatása alól kivéve, sem az, hogy a végrendeletek — megkülönböztetésül a beperelhető szerződési jogoktól — a törvény visszaható erejének legyenek kitétetve. E tekintetben csak két kivétel ismertetik el; t. i. a reméuylett s öröklési várományosok igényei, s másodszor a jogcselekvési képesség; mindkét rendbeliek a visszaható erő alól ki nem vétetvén. Az első,mert puszta kilátásban, reményben áll, minden jogalap nélkül, miért a tudomány s ujabb törvényhozások öszhangzó elveiként, ha bizonyos törvény öröködési rendje szerint a család bizonyos rokon tagjai kilátással birtak, hogy egykor öröködésre lehetnek hivatottak, és időközben uj törvény hozatik, mely az öröködési rendet megváltoztatja, s ujat alkot, mely szerint az érintettek «) Savigny VIII. 384 lap. Uuger 1. 113. 1. "•) Puchta: Vorlesungcn I. 223. Rudorff: Ausg. Puchtas Pandekten $ 111. S cheuerl: Beitrage zur Bearbeitung d. röm Rechts. 1852. 1. 137. W e b e r Über d. Rückanwendung d. posit, Gesetzc 1811. többé öröködésre nem számolhatnak, — ez visszaható erőnek nem nevezethetik. 8)— A második pedig, mert az, mint a személyiség kifolyása nem képez bizonyos jogot, hanem csak lehetőséget valamely jogiuegszerezhetésére n) Következéskép ilynemű képességek s igények a törvény változatai alá esnek. Ezeken kívül azonban átalábau el vau ismerve, mikép a törvényhozás jogszabályainak, melyeket alkot, tulajdoníthat visszaható erőt, melyet akkor mindenki köteles elismerni. De erre, mint az átalános jogelvek rendszerétőli lényeges kivételre, elkerülhetlenül szükséges, hogy ezen visszaható erö vagy külön záradékban világosan kifejeztessék , vagy a törvény tartalmából önmagától következzék. Kérdés tehát, ezen feltételek bármelyike létezik-e az id. törv. szabályokban, az előbbi osztrák jog szerinti végrendeletek irányában, formaságaik tekintetéből — ezek jogi következményeire való visszahatás megalapítására ? Mi a legszigorúbb vizsgálat után határozottan nyilváníthatjuk ; mikép az id. törv. szabályokban egy tekintetbeusem találunk bármely alapot is, mely abirót arrakötelezhetné,hogy az osztrák jog uralma alatt érvényesen kiállított végrendeleteket, formaságaikra nézve a magyar törvény szabályai alá vonja. És nézeteink szerint ily visszahatású szabály, mint az átalánosan elfogadott jogelvekkel merően ellentétesei lehető legigazságtalauabb intézkedések közé is lenne sorolandó. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 146. Bonnáz Sándor csanádi megyés püspöknek s leiperesnek Rechnicz Borbála Spiró Hermann özvegye és Schnabel Lipót és Klára alperesek elleni perében végeztetett : A mennyiben a megyei tszék ezen, hozzá a felek részéről közbenvetett felfolyamodás nélkül felterjesztett végrehajtási ügy megvizsgálásának helyét uem találta, hanem az eljáró főbiró által ezen, az ö illetőségéhez tartozó perbeu a végrehajtás folytán felmerült kérdésekre nézve kért utasítást adni magát nem hivatottnak nyilvánította, és az eljáró íőszbirót ezen kérdéseknek saját hatáskörében elintézésére utasította, a neheztelt végzés alpereseknek fel folyamodásuk folytán, ezen részben is , ily értelmezéssel helybeuhagyatik. — A mi annak 2-ik részét illeti: a bíróságoknak a felek által törvénykezési eljárás közben vagy beadvány által történt megsértése a törvényes gyakorlat szerint, vagy magaezeu eljárás folytán mellékesen megfenyítendő, vagy pedig annak megfenyitése iránt a szükséges intézkedés külön uton önállólag megteendő lévén, miután azon beadvány, melynek tartalma által a megyei tszék magát alperes felek, illetőleg azok ügyvéde részéről sértve érzi, nem az itt tárgyalt végre6j S a v i g n y : System VIII 387. l.Meyer: De Conflictu Legum p. 32 Mert a visszahatástilalma néma puszta várakozások s remények, hanem a létézö jogok, jogügyletek oltalmára szolgál 9) Wáchter : Handhuch d. Privatrechts H üt tn er : Über d. Rückwirk. Kraft der Gesetze, Bergman:Das Verbot d. rüokw. Kraft d. Ges.