Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 23. szám

Pest, 1864. péntek marti us 18. 23. szám, Hatodik évfolyam —n — TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom . A törvény visszaható ereje a végrendeletekre. — Kúriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. A törvény visszaható ereje a végrendeletekre. Tekiutettel az osztrák jog alatt keletkezettek formaságaira. A legújabb, s bizonynyal nem legérdektelenebb jogszaki viták egyikét az képezi, váljon a magyar jogrendszer visszaállítása folytán, az osztrák jog uralma alatt, annak formaságai szerint készített végrendelet érvényesnek tekintendő-e, ha a végrendelkező az ideigl. törv. szab. 6 §-ban kijelölt 6 hó elteltével hunyt el? Ez nem levén egyébb,mint azon kérdés eldöntése: váljon az oly osztrák törvény kellékü végrendeletek, a magyar törv. szerint itélendők-e meg;természetes,mikép az a törv. viszható erejének vizgálása s alkalmazása alá tartozik ;[JG»ert annak jogi vizsgálata, váljon valamely jogi ténynek, cselekvénynek, milyen a végrendelet, jogi hatálya s következményei, a létező uj — va^y attól különböző előbbi törvény szabályai szerint határozandók-e meg — mindig a törvény viszható ereje alkalmazásának vizsgálatát foglalja magában. E kérdést egyik dolgozó társunk már fejtegette; de szükségesnek tartottuk,hogy ahhoz — részletesebben — mi is hozzá szóljunk ; egy részt, hogy az e tárgy köriili eszmék tisztázásához, és a jogosság, törvényesség által igényelte elv megalapításához mi is hozzá járuljunk, elősegítve igy azt is, hogy a bíróságok megóvattassanakegy oly nézet kifejezésétől, mely a visszahatást megalapítva, meggyőződésünk szerint a lehető legnagyobb igazságtalanságot tartalmazná, és megmentessék jogéletünk egy ujabb szégyentől, mely a jogtudomány és az ujabb törvényhozások átalánosan elfogadott egyik uralkodó elvének mellőzéséből okvetlenül következnék. — De nem hiszünk ezzel felesleges szolgálatot tenni a jövő (bár fájdalom nem közel jövőjű) codificationak is, mely jogirodalmunkban e tárgyra nézve, úgyszólván semmi előkészületre sem talál, melynek pedig kiváló hivatása leend, a tényleges alkalmazhatás végett komoly s mély vizsgálat alá venni : a törvény végrendeletekre való visszaható erejének tanát. Azon tant, mely épen a végrendeletekre való alkalmazásában a legnehezebbek közé tartozik; mig magok a végrendeletek a legkényesebb s egyszersmind legfontosabb jogi intézmények közé sorolandók, főleg hazánkban, melynek nemzetgazdászati kifejlődése s vagyonosodása, a vagyon szabad forgalmának elvét élet feltételül szükségeli; ezen elv ellenében pedig a hűbériségnek még számos apostolai vannak, képviselve a napi sajtó terén is, kik az aristocraticus jogrendszert képviselő ősiség intézményeiből minél többet szeretnének visszacsempészni; mire a végintézkedés szabályozása tág tért nyithatand. Mi a fent kitűzött kérdést egyenesen a törvény visszaható erejének, illetőleg ezen erő kizárásának tanához soroljuk s abból veszszük vizsgálat alá. E jogi szempontot kell először is tisztára hoznunk, mert vannak juristáink (?) között, kik azt állítják, mikép a törvényi visszaható erő kizárásának elve a végrendeletekre egyátalán ki sem terjedne. Szerintök azon elv: a törvénynek nincs visszaható ereje — csak oly jogügyletekre vonatkozik, melyeknél egy harmadik által már megszerzett jogokról (jura quaesita) van szó, *) tehát nem a végrendeletekre is, melyek csak egyoldalú, a végintézkedő által bármikor visszavonható okmányt képeznek, melyeknek rendelkezései csak a végrendelkező haláia által válnak testé. E nézet, röviden mondva, a mai jogtudomány terén egészen ismeretlen. Nincs egy valódi törvénytudó, ki azt osztaná; mindazok, kik e téren tekintélyül szolgálhatnak, kivétel nélkül elismerik, s tanítják, mikép: a törvény visszaható erejének kizárása a végrendeletekre is kiterjed. 2)Kiterjeszkedünk azonban röviden indokolására, részint ily fejtesetések irodalmunkban való ritkasága, részint későbbi fejtegetéseink érdekében. ,A törvénynek nincs visszaható ereje' ez azt jelenti, 3) mikép az előbbi törvény alatt érvényeseu alakult jogi tény következményei s hatályai, *) az azt megváltoztató új törvény uralma, befolyása alá nem esnek , tehát utóbbi szerint meg sem ítélhetők. A jogi tények alatt pedig mindazok értetnek, melyek a jogok keletkezésére, átalakulására, vagy megszüntetésére Lefolyással vannak. 5) És már ebből is látható mikép a ') Erre támaszkodik egy pesti ügyvéd tett ellenészrevételeiben. 2) Ezen elvet a törvényhozások is magokévá tették — minden korban, így a rómaiaknál a Lex Falcidia, mely szerint az előbb alkotott végrendeletekre az előbbi Lex Fúria sVoconia alkalmazandó; Egyházi jog c. 2 X. — Ujabb korból a porosz Land R e c h t (bev. 12 §) 1803 par. 6 §: 1816 par. 383 § Alig. Land R. I. R. 12. 13. 17. SS) Szász tköny 1805 stb. SS Fraucziacod. 999 cz. Osztrák pol. tk. 5. bev. par. V. hazánkba XII. cz. 3) Unger. System d. österr. alig. Privatrechts. Leipzig 1856.1. 117. 1. ") Mert maga a tény, mely létesült, nem ténynyé, nem létezővé többé nem tétethetik. Csak igy érthető tehát a Romai jog ezen kifejezése is: Leges futuris certum est dare formám negotiis, non ad facta praeterita revocari. 4) S a v i g n y : System d. Leüt. rom. rechts. VIII. B. $ 385.