Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 21. szám

82 Luby Károly — Dettrich Miksa s neje (261 sz. 1864. jan. 28.) stb. stb. elleui végrehajtási ügyekbea. Ezeket csak példákul szemeltük kiások közül, megjegyezvén, mikép biztos tudomásunk szerint alig van vfeltszéki ülés , melyben ily esetek elő ne fordulnának. Innen a veszteség a felek érdekeire kiszámithatlan, midőn azon elkésés miatt az e. b. végzések jogerőre emelkednek, tetemes költségek elvesztegettetnek stb. és mind csak azért, mert egy egészen világos törvény rendelkezése figyelmen kivül hagyatik. Ez okokból szükségesnek találtuk az illetők figyelmét felhívni arra, mikép: a „v. törv. 133 § szerint az ingóságokra vonatkozó váltóügyi végrehajtásokban s innen folyó igényeknél a felfolyamodások mindig 24 óra alatt beadan dók, habár azokban megyei s városi tisztvisel ő k j á rnak i s el; mert különben mint elkésettek a feltszék által mindig elvettetnek." Kúriai ítéletek. Magánjogi Ügyekben. A kir. itélő táblán. 129. Jamuiczky Lipót felperesnek Jassik Albert első rendű s Sélley szül. Greley Margit 2-od r. alperes elleni visszahelyezési perében ítéltetett : Az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett, miután a kérdéses juhakol az A. alatti örökeladási szerződés alapján, B. alatt felperesnek birtokába bíróilag átadatott , alperes pedig a szóban lévő birtokot, ezen átadás után haszonbérbe vévén, magát a C. alatti szerződésben arra kötelezte, hogy az épületeket a bérlet megszűntével ezen bérleti szerződés megkötésekor volt karban visszabocsájtandja, ennek ellenére azouban, mint önmaga beismeri, a kérdéses juhaklot ,a bérlet lejárta előtt néhány napokkal szétbontatván, annak részeit elhordta, ezen tette erőszakos és törvényellenes foglalást képezvén, s alperesnek önbeisoierése ellenében a tanuk kihallgatásának helyt adni nem lehetvén, a megyei törvényszéknek másodbiróságilag hozott ítélete helybeuhagyatik, és az iratok további intézkedés végett a magok illetőségéhez visszaküldetnek. (1864. febr. 15. 13365 P. sz. a. Előadó : Makovicz ktb.) 130. Wechsler Jakabnak Grelits Mátyás elleni szerződés idő előtti felmondása miatti perében Ítéltetett: A felperes által beperesitett 2 ./• a. küldlevélből kitűnvén az, hogy alperes az általa ./• szerint haszonbérben birt korcsmának albérletét a többi föltételek közt azon világosan kijelentett egyik föltétel mellett ajánlotta felperesnek, hogy felperes az alperes által elfogadható kezest állítson, mivel felperes sem azt, hogy ehez képest alperes által elfogadott kezest állított, sem azt, hogy az ./ a. szerződésben az uraság részére albérlet esetére fönntartott beleegyezés megadatott, sem azt, hogy ezek folytán az albérlőtől ajánlott korcsmát birtokba vette, s abban a bormérést tettleg gyakorolta volna, alperes tagadása ellenére mivel sem bizonyítván, sőt ellenkezőleg a mult évi január 30 án és 31-én, ugy május 19-éu teljesített végrehajtási jelentésekből az tűnvén ki, hogy alperes mindaddig, mig a bíróság által birtokból ki nem mozdittatott, a korcsmában lakott, és a bormérés jogát gyakorolta, ily körülmények közt felperes keresete nem bérlet felmondásból származottnak, hanem egy még tettleges birtoklással meg nem erősített albérleti szerződés betöltésére irányzottnak lévén tekintendő, mivel annak megbirálása sommás szóbeli eljárás alá nem tartozik, a másodbiróság Ítélete megváltoztatásával, az e. b. Ítélete helybenhagyatik, a felperes 15 frt költségek 8 nap alatti végrehajtás terhe melletti lefizetésére köteleztetik, és a viszont végrehajtás elrendeltetvén, a per stb. (1864. febr. 13-án 11565 P. sz. a. Előadó : Németh.) 131. Özvegy Mocznik Markovies Máriának ifj. Czölder Mihály és érdektársai elleni bányaperében ítéltetett : A Miksa bányarendszer XXV. t. cz. 7 és XXVI. t. cz. 1 §. szerint, mely jelen ügy elintézésénél zsinórmértékül szolgál, a bánya részek vétel eseteiben, mind a két szerződő félnek aláírásával ellátott eredeti okmánynak bemutatása annyira szükséges, hogy az egyik vagy a másik lényeges kivántatóság hiánya miatt; a tulajdoni jognak bányakönyvekbeni átruházása meg nem engedtethetik ; s miután felperesnő azt, hogy a néhai férje Mocznik János ilyféle okmány mellett a keresetbe vett bányarészeket szerzetté volna, ki nem mutatta, sőt az általa felhívottsbíróilag kihallgatott tanuk sem tanúsítják annak létét; az A. alatt beperesitett, az átvevők által alá sem irt, és igy hiányos engedmény (Cessio) a bányatörvény szerint megkívántató szerződés hiányát ki nem pótolhatván; — de különben is az 1834 febr. 28-án állítólagosán keletkezett, azonban nem érvényesített szerződé> alapján megvett bányarészek , a M. bányatörvény XII. cz. 3 §-a ellenére most már annál kevésbé Ítéltethetnek felperesnek oda, minthogy ezen bányarészek már is 1843 jun. 13-án az 5. sz. a. osztály levél szerint az alperesek közt, az édes attyuk halála után felosztattak, illetőleg az l-ő sz. a. kivonat nyomán alperesekre 1843. június 19-én 517 sz. a. bányakönyvileg át is Írattak, a nélkül, hogy ezen osztály vagy átirás ellen felperes valami óvással élt volna; ezen és az elsőbiróság által felhozott okoknál fog*a, annak ítélete helybenhagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1864. febr. 19-én 14375 P. sz. a. Előadó: Bernolák.) 132. A pozsonyi cs. kir. pénzügyi ügyészségnek Breznó bánya város közönsége elleni birtokháboritási s visszahelyezési perében Ítéltetett : A felperes császári királyi bányakincstár részéről az, hogy azon erdők, melyekben a bepanaszlott háboritásnak színhelye létezik, szabad kir. Breznóbánya város területéhez nem tartoznak, beigazolva nem lévén, az ideig. törv. szab. 36. §-a szerint pedig a városi tanácsnak, illetőleg bírónak illetősége a város határában létező minden egyénre és javakra különbség nélkül kihatván, és igy jeleu esetben az alispáni bíróságnak, valamint a megyei törvényszéknek hatósága a kérdéses háboritás elintézésére ki nem terjesztethetvén, az alispáni ugy szinte a megyei bíróságnak alperes részéről kifogás alá vett illetősége leszállittatik, és a felperes maga illetőségéhez utasitatik; s eképeu az alsóbb bíróságok határozatai megváltoztatván, aperköltségekre való nézve pedig helybenhagyatván az iratok illetőségükh '>z további intézkedés végett visszaküldetnek. (1864 ik évi február hó 13-án 14722. P. sz. a. Előadó: Bernolák.) 133. Emesi Mártonnak Glükselignő elleni 4 malomkőnek s több más ingóságnak természetbeni visszaadása iránti perében ítéltetett: Alperesnő a keresetlevélbeliama ténykörülményt, hogy felperes a malmot tőle mint főbérlőnétől birta 3 évig hiszonbérben, és hogy a kereseti ingóságok ezen idő alatt felperesnek tulajdonát képezték, nem tagadván; sőt beismervén azt is, miszerint a főbérlet megszűntével azok alperesnő által az uraságnak, ez által pedig Sugár nevű mostani főbérJőnek adattak által, s