Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 16. szám

62 szervezésére nézve kiküldött alválasztmány által kimunkált javaslatban (Országbírói értekezlet 65. 1.) ezen tételekben, „méltóztatott meghagyni, hogykiindulási pontul a magyar törvények szolgáljanak, azoknak visszaható erő nem tulajdonitathatván," vezérelvül tüzetesen kijelentette, sőt az id. törv. szab. 19 §-ban azon kijelentés által, , a j elen intézkedéseknek visszaható erejük nincs," a fentidézett jogi elv kötelező erőre is emeltetett. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 86. Jakabfy Pálnak Knaifel Jánosné szül. Balázsy Ida, 1-ső rendű, Iíeith Anna 2-od r. alperesek elleni 976 frt 50 kr. tőke és járulékai iránti igényperében Ítéltetett: Jelen igénypernek, egyedül csak a felperes által támasztott tulajdonjognak megítélése lévén tárgya, — és pedig azon öszvegre nézve, mely 2-od rendű alperes Keith Anna részéről Balázs Kálmán ellen vezetett végrehajtás alkalmával első rendű alperes Kneifel Idánál birói foglalás alá vétetett, — minthogy felperes a valódiságukra nézve kifogás alá nem vett A. és B. a. okiratokkal hitelesen kimutatta, hogy a végrehajtási alapul vett öszveg , végrehajtást szenvedő Balázsy Kálmán által nekie már régen a végrehajtás előtt eladatott légyen, sőt ezen összeg felperes által 1-ső r. alperesnél már ezelőtt le is tiltatott, s ekként ezen okmányok alapján felperesnek a kérdéses végrehajtás alá vett öszvegre való tulajdoni joga kétségen kivül állana, és egy harmadik részére kielégitési alapul többé nem szolgálhatna, felperesnek ezen 976 frt 50 krra támasztott tulajdonjoga megállapíttatik, s a végrehajtás alá vett kérdéses öszveg birói zár alól feloldatik, — ekként a tulajdoni igényre nézve az eljáró bíróság Ítélete megváltoztatik, a mennyiben pedig ugyanezen ítélet, a kereseti kérelmen túlterjeszkedve, egyszersmind l-ő r. alperest a végrehajtási összeg lefizetésére kötelezte, — e részben az ítélet megsemmisíttetik, a perköltségek pedig az ítéletek külömbözőségénél fogva megszüntetvén, a periratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1864. jan. 11-én 9322 P. sz. a. Előadó : Pápay.) 87. Tóth Rozália özv. Schwetz Józsefné, Nagy István és neje elleni ügyben ítéltetett: A íélperesileg kihallgatott tanuk vallomásai által azon körülmény, hogy a lakás iránti feltétel az írásbeli szerződés ellenére kiköttetett volna, be nem bizonyittatván, s ekként ezen tanuk vallomása által a B. alatti szerződés ereje és tartalma nem gyengittetvén; amennyiben ezen érvényességére nézve kifogásába sem vett szerződésben felperes által igényeltholtiglani lakás iránti feltétel ben nem foglaltatnék, valamint felp. által az, hogy 1861 évig ezen állítólagos szóbeli kikötés ereje mellett a kérdéses lakást birta, és használta volna, az alperesi ellenmondás ellenére be nem igazoltatván, — felperes keresetétől elmozdittatik, a perköltségek pedig az Ítéletek külömbözőségeért kölcsönösen megszüntetnek. (1864. évi január 15-én 7553 P. sz. a. Előadó: Pápay.) 88. Olay István mint Végh Zsigmond engedményesének és felperesnek Végh Terézia Ormandy Istvánnéelleni zálogváltási perében ítéltetett: Alperes által a zá'ogváltási jog ellen emelt kifogás az e. b. Ítélet 1-ső pontjában előadott indoknál fogva tekintetbe nem jöhetvén, és a további, a telekkönyvi helyszínelés után elmulasztott bejelentés végett tett kifogás ez esetben, miután a bejegyzett első tulajdonos ellen indíttatik a kereset, helyt nem foghatván, a semmiségi panasz félrevetése mellett, a per érdemleges vizsgálat alá vétetvén; miután zálogváltási perekben felperes a zálog mennyiségét, miségét és fekvését, valamint a zálogtartó kezeinél lételét bebizonyítani tartozik, jelen esetben azonban felperes, tekintettel arra, hogy alperes nem csak állítja, de bizonyítja is, hogy a zálogkép visszabocsájtatni kért fekvőség jobbadán anya után örökölt tulajdonát képezi, az eredeti záloglevél hiányában sem a zálogból váltott és ezen czimen átbocsájtandójószág mennyiségét, sem pedig a kiválthatási jog megállapítására szükségelt többi adatokat nem igazolta, keresetétől elmozditatik. A perköltségek ellenben, minthogy felperesnek a kereset megindítására, oka volt kölcsönösen megszüntetnek stb. (1864. jan 27-én 11343 P. sz. a. Előadó: Masirievich.) 89. Kovács Károlynak, Pribék Elek elleni 420 frt s járulékai iránti perében Ítéltetett: Alperes által 2 sz. a. beügyelt, és valódiságára nézve kifogás alá nem vont okirattal teljesen lévén kimutatva: hogy felperes és néhai kiskorú Pribék Karolinának gondnoka közt a kereset alapjául szolgáló B alatti egyesség után jóval később a végszámadás megtétetvén, azon árvának tömege akkor még csak 120 pfrtal maradt tartozásban, és hogy azon követelésbeli hátralék felperes részéről még a kereset benyújtása előtt lett a folytatólag perbeidézett özvegy Pribék Ignácznéra átruházva, ellenben felperesnek ama ellenvetése, hogy az eredetileg 9700 íVtból és járulékaiból állott követelése többi részének részletekben teljesített fizetésénél fogva mutatkozott külömbségek tisztába hozatalául, és pedig a jelenleg követelt 400 pfrtnak kizárásával tétetett volna meg a végszámadás, már csak azért sem jöhetvén birói figyelembe, mert azon kivül, hogy az, az egyesség után történt, maga azon egyesség szövegéből is eléggé bizonyul, miszerint felperes már eunek kötésekor, az eredeti követelés egyébb részére nézve tökéletesen ki volt elégítve, és ahhoz képest a jelen per utján érvényesíteni kivánt felperesi követelés elenyésztének begyözéséül alperesileg felhozott, és a per során kellően bebizonyult tény körülmények nyomossága felperesnek bizonylatai által legcsekélyebb részben sem gyöngittetvén, az eljáró megyei tszék Ítéletének megváltoztatása mellett felperes keresetétől feltétlenül elmozdittatik; a perköltségek pedig, mivel azok alperesileg annak módja szerint fel nem számíttattak, kölcsönösen megszüntetnek. (1864. jan. 27-én 12505 P.sz.a. Előadó: Monaszterly Sándor.) 90. Berki összes szőllőbirtokosoknak Vigyázó Sándor ellen papi tized megszüntetése iránti ügyökben Ítéltetett : Felperesek azt, hogy a papi tizedszedési jogot, a pannonhegyi apátságtól a somogy megyei nemesség 1726-ik évben bizonyos meghatározott évi haszonbérfizetés mellett egyességileg vette által, kétségbe nem vonják, azt azonban, hogy a keresetlevélben megnevezett, és általuk hosszú évek során által folytonosan ötöd dézsma mellett birt, Szalacskai, Katahegyi és Csilléi szőllők, mint Berki községe határának kiegészítő részét képező területek 1726-ik évben, mint papi tizedadásra kötelesek összeiratván, az apátság által haszonbérbe adattak volna, és hogy e szerint az eddig adott ötöd valósággal a földesúri kilenczed, és papi tized helyét pótolólag szolgáltatott ki, az A és B: alatti felperesek által beperelt összeírások, későbbi évekről szólván, és ezekben különben is a katahegyi.