Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 16. szám

Pest, 1864. kedd február 23. 16. szám, Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartatom : Az osztrák törv. kellékei szerinti végrendelet érvénye. — Kúriai Ítéletek : — Hivatalos tudnivalók. Az osztr. törvény kellékei szerinti végrendeletek érvénye. Pfendeszak Károly ügyvéd nrtól Mult évi deczeinber hóban NN elhalálozván , utána egy 1857-ben kelt s sajátkezüleg irott és aláirt végrendelet maradt, melyben nevelt fiát általános örökösének nevezte. Miután a végrendelet nélkül örökösödésre igénynyel biró oldalrokonok részéről, ezen végrendelet jogi érvénye tagadásba vétetett, azon jogi kérdés merült fel, váljon az osztrák törvény hatálya alatt, annak külkellékei szerint kiállított végrendeletek, külkellékek tekinfetébeni érvényességükre nézve, az id. törv. szab. 6 § rendelete szerint birálandók-e meg, azaz, váljon ha az ilyen végrendelet külkellékek tekintetében a magyar törvények rendeleteinek meg uem felelne, csak azon esetre tekintethetik-e az jogi hatálylyal bírónak, ha a végrendelkező a magyar törvények életbelépte után fél év eltelte előtt halt meg; ellenben ha később halt el, az érvénytelen-e ? Vizsgálat alá vévén az id. törv. szab. 6 § mind nyelvtani, mind logikai értelmét, abbeli eredményre jutunk: mikép azon §. egyedül az iránt rendelkezik, hogy a magyar törvények é:etbe lépte után félévig, ha addig meghal a végrendelkező, az osztrák törvényi külkellékek szerint is érvényesen végrendelkezhetek; azon végrendeletekre vonatkozólag azonban, melyek a magyar törvények életbe lépte előtt az osztr. lörvényi külkellékek szerint készíttettek, ezen § nem rendelkezik. Ugyanis a 6. § midőn a magyar törvények életbe lépte utan fél év alatt elhaló örökhagyók végrendeletei külkelhkeire vonatkozólag intézkedik, azt rendeli, hogy azoknak végrendeleteik, „a fenállott osztrák törvények szerint is alkothatók." Márpedig ez szerint ezen § alkotható igehatározója, a szakaszban meghatározott időhöz (a magyar törvények életbe léptetése idejéhez) képest, a jelenben vagy jövendőben keletkező végrendeletekre,de néma keletkezettekre ie uialván. nyelvtanilag értelmezvén ezen §-t, annak rendelkezése tüzetesen csak arra vonatkozólag vétethetik „h<gy ha valaki a magyar törvények életbe lépte után alkotnaaz osztr. törv. külkellékek szerint végrendeletet" és igy az abban foglalt azon intézkedés, mikép az osztr. torvények szerinti külkellékekhez képest készített végrendelet csak azon esetre legyen érvényes, ha a végrendelkező a magyar törvények életbe lépte után fél év eltelte elő't hal meg, tüzetesen egyedül azon végrendeletekről rendelkezik, melyek a magyar törvények életbe lépte után alkottattak. Hasonló eredményhez jutunk, ha a hivatkozott § logicai élteimét (ratio juris) vesszük is vizsg i lat ala; mivel az or. bírói lanacíkozmányt, észtanilag kutatva a 6' § létrehozását eredményező okot, csak azon aggodalom indíthatta ezen szabály alkotására; hogy miután az osztrák törvények szerinti külkellékek sokkal egyszerüebbek, mint a magyar törvények által megállapítottak, azon esetre, ha szigorúan keresztül vitetnék azon szabály, mikép a magyar törvények, a végrendeletek külkellékeire vonatkozólag is visszaállitatnak, több olyanoknak jogsérelem okoztatnék, kiknek részére, az osztrák törvényekből a magyar törvényekre való átmenetel időszakában elhunyt örökhagyók által kiállított végrendeleten alapszik örökösödési igényük; mivel a magyar törvények életbeléptetése határnapja, mindegyik azon időszakbeli haldoklónak anyira jókor tudomására nem juthatott, hogy azt képes lett volna tüz-tesen meghatározni: váljon a magyar vagy az osztr. törvényekbeli külkellékek szerint kell-e végrendeletét készítetnie; de meglehet, hogy a magyar törvények életbe lépte utáni első napokban, az osztrákbeli külkellékek szerint készített végrendeletét, a magyar törvények szerint később, midőn a magyar törvények életbeléptetése már jobban köztudomásra jutott, azért nem idomitathatta át, mivel időközben sulyosbult betegsége folytán észbeli tehetsége teljes birtokába többé nem jutott. Ezen logicai értelmezés helyes voltára nézve ; utalok arra: mikép a joguralomra törekvő korszellem által áthatott or. bírói tanác-kozmány egyik vezérelvül kijelelte; mikép a magyar törvények életbeléptetése végett alkotandó átmeneti szabályok, „az átmeneti bonyolításokból eredhető jogsérelmek eltávolítására szolgálj anak."Ámde, haa hivatkozott §-nak oly értelem tulajdonitathatnék, hogy ahoz képest az osztr. törvények uralma alatt, azok külkellékei szerint készített végrendeletek is csak ugy érvényesek, ha az örökhagyó a magyar törvények életbe lépte után fél év alatt hal meg: megsértette volna az értekezlet a vezérfonalul megállapított fentidézett alapelvét, és intézkedéseivel az átmeneti bonyolódások szaporításával,a végrendelet külkellékei tekintetébeiii té\édesek elősegítése által, a jogsérelmeket szaporította volna. Már most, miután a fentebbiek szerint az id. törv. szab. 6 § azon végrendeletekről nem intézkedik, melyek a magyar törvények életbe lépte előtt alkottattak, az osztr. törvényi külkellékek szerint; azon átalánosan helyesnek elismert jogi elvnél fogva, „h> gy a t ö r v é n y n e k v i s zszaható erő nem tula jdon itathatik," a fenforgó esetben, a magyar törvények életbe lépte előtt — az akkori tiirvényszabta külkellékek szerint — alkotott végrendeletet, noha a végrendelkező a magyar törvények életbeleple után 6 hó elteltével halt el, annyival is inkább érvényesnek kell tekinteni; minthogy a fenndézett zsinórmértékül szolgáló jogi elvet, maga az or. birói bizottmány is tanácskozásailian, mint az a polgári törvények 16