Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 14. szám

55 nak eredménye, világosan kiderítve nem levén , és igy mindaddig, mig az 1854-ik év második felérő! szerkesztett, és 1855 évi jan. 28-án a társulat által elfogadott mérleg folytán később felmerült hiányok, illetőleg az ezek alapján követelt állítólagos károk, az oszt. polg törv. könyv 1200 §-a alapján felperes által igénybe vehetendett törvényes számvételi uton tisztára nem hozattak, marasztalási Ítéletnek tárgyát nem képezhetvén; felperes, a Király József volt pénztárnok és könyvivő ellen ezen pontok alatti összegekre nézve emelt kártérítési követelésétől, a városi tszék ítéletének megváltoztatása mellett, elmozdittatik. — A keresetlevél 5 a, pontja alatti 200 forint, — az 5. b. alatti 154 írt 10 kr. — az 5 1. alatti 20 frt 49 kr. — a 6 dik pont alatti 3521 pfrt 16 kr. — a 8-ik pont alatti 897 frt 22 kr. a 11-ik pont alatti 93 pfrt 5 kr. iránt emelt követelések egyedül az alperes igazgatót terhelvén, s az ezekre nézve hozott e. b. Ítélet is csak a nevezett alperest terhelő okiratokon, és saját beismerésén alapulván; ezek terhe alul alperes Király József az elsőbiróság reá is kiterjesztett ítéletének megváltoztatása mellett felmentetik. — Ellenben a városi törvszék Ítéletének azon része, mely szerint a'p. Király József a keresetlevél 5 pontja g. betüjegye alatt követelt 234 pfrt 17 kr. — az 5. h. alatt követelt 58 pírt 50 kr. — a 7-ik pont alatt követelt 130 pfrtokra nézve Frics Miklós alperessel egyetemlegesen elmarasztatott, az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, — a keresetlevél 12-ik pontja alatt, a Frics Miklós és Király József alperesek hivataloskodásuk alatt a társulat pénztárába befolyt hamis 10 és 6 kros pénzjegyekért követelt 982 pfrt 28 krokat tevő kártérítést illetőleg azonban, miután a felperes által ezen követelés igazolására felhozott 4 C. 4 D. 4 E. 4 F. és 4 Gr. a. okiratok közül, csak a 4 D. alattiban érintett 18 pfrt 30 krokra nézve bizonyittatik az, hogy az érintett bankjegyek alperes hivataloskodása idejében folytak légyen be a társulat pénztárába, a többiek pedig az alperes elmozdítása utáni időben vagy is 1858-ik évben bejötteknek mutatkoznak, — ez okból alperes Király József a marasztalt Frics Miklós alperesseli egyetemlegességben, az elsőbirósági ítéletének megváltoztatásával csak 18 pfrt 30 kr. megtérítésére köteleztetik. — A felperesi fellebbezés következtében : a keresetlevél 5-ik pontja C. d. e. f. i. k. betüiegyei alatti 1926 frt 60 krokra, s a 10-ik pont alatti 251 frt 10 krokra nézve a városi törvszék felmentő Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, — a keresetlevél 9-ik pontja alatt követelt 600 frtra nézve azonban, miután alperes Frics Miklós azt, hogy a társulat liszt mennyiségéből 1855-ik évben 60 mázsa hiányzott, maga is beismerte, s ennek hovalétéről számot adni nem tudott, s a képviselő választmánynak 3 Q. alatti utasítása folytán is, azon állítását, hogy ezen 60 mázsa liszt elporolhatott, mivel sem igazolta, az ennek árában követelt 600 forint érték számítás ellen pedig kifogást nem tett; ennélfogva alperes Frics Miklós a városi törvényszék ítéletének megváltoztatása mellett ezen 600 forintok megtérítésében elmarasztaltatik. — Végre felperesnek Kálmánczhelyi Gábor, Bordaházy József, Hoffmann Ignácz, Steinfeld Antal, Simonffy Sámuel, Beszler Károly örökösei, Szilágyi Lajos örökösei, Csóka Sámuel és Jáger József alperesek, mint a képviseleti választmánynak 1855. november 15-én tartott ülésében részt vett tagjai ellen 2000 pfrt vagyis 2100 oszt. forint biztosítási összeg iránti követelésére nézve, miután alperesek az alapszabályok 35. §. 1 pontjától eltérve, a 2000 pfrt igazgatói biztosítéknak első helyen leendett betáblázásától a 6 x. szerint nem csak elállottak, hanem a 6 Y szerint 1856-ik évi april hó 20-án kiállított biztosítéki okirat betábláztatását küldötjeik által csak azon évi septemb- 10-én, midőn már alperes igazgató vagyonai tetemesen megterheltettek, eszközölték; és küldötségeiket a határozat eszközlésére sem fel nem hivták, sem a késedelemért feleletre nem vonták, és ez által a társulatot megkárosították, a városi törvényszék Ítélete helybenhagyatik, és alperesek azon esetre, ha Frics Miklósnak zálogjoggal terhelt háza, telke és tanyája árából a 2000 pfrt biztosítéki összeg ki nem telnék, a hátraléki összeg erejéig egyetemlegesen elmarasztatnak. — Ekként a városi törvszék Ítélete részben megváltoztatván, részben pedig helybenhagyatván, a periratok további intézkedés végett illetőségűkhez leküldetnek. (1864-ik évi január 22-én 10338 P. sz. a Előadó: Szalay.) 77. Zakots Jánosnak Könye Mihály elleni 110 frt 12 kr. pp. és jár. iránti végrehajtási ügyében végeztetett: A végrehajtás alapjául kijelölt, még osztatlan állapotban lévő úrbéri belső és külső 1/2 telki állomány a közösség által érdekeltek kifogása nélkül vétetvén zálogolás és becslés alá, a mint olyan felett elrendelt és hirlapilag is meghirdetett árverésnek feltételei ellenében, az árverés a kérdéses feltételeknek felére, vagy is egy negyed telekre, még a végrehajtást szenvedő ellenzése mellett is leszállítható, illetőleg eszközölhető nem lévén — annál fogva az 1858 évi Szent-Jakab hó 31-én 2088 sz. a. jkönyv szerint eszközölt, mint szabály és törvényellenes árverés megsemmisitetik, s az összes iratok stb. (1864. évi január 18-án 12737 P. sz. a. Előadó: Zsömböry.) 78. Korbuly Mártonnak Kovács Ágoston, mint néhai Darvay Ferencz hagyatéki goudnoka elleni 492 frt 46 kr. iránti perében ítéltetett: Jólehet a perújítás kérdése felett az 1840. 15. t. cz. II. R. 12. fejezete szerint külön végzés lett volna hozandó, minthogy azonban a felek az újítás kérdésével együttlegesen az ügynek érdemleges tárgyalásába is belebocsátkozván, s az annak folytán hozott birói érdemleges ítélet által a perújítás kérdése is, annak helyt adólag, eldöntöttnek veendő lévén, a perújításnak e helyen is, a felhozott ujabb bizonyítékok alapján, hely adatik; és miután a hit alatt kihallgatott tanúk bizonyítása szerint, felperes a keresetbeli tartozás megfizetését az adós haláláig folytonosan szorgalmazta, a követelés elévültnek tekinthető nem volna, — az eljáró megyei tszék ítélete indokainál fogva helybenhagyatik , s a per stb. (1864-ik évi január 18-án 9287. P. sz. a. Előadó: Rozgon y i.) 79. Sombory Imrének Nanásy Benjámin elleni végrehajtási ügyében végeztetett: A 4851/62 sz, a. végzésben a végrehajtás egyedül Náuásy Benjámin kezes ellen lévén elrendelve, és úgy az ezen végzés által kiküldött végrehajtó biró a végrehajtást az 1425/63 sz. a. jelentése szerint csak a fent nevezett kezes ellen helyesen foganatosítván, és ezen végrehajtás folyama Nánásy Benjámin egyetemlegesen kötelezett l-ő r. kezes ellen Szántay József és Lajos 2-od r. kezesek anyai örökségének kimutatása tekintetéből megakadályozható nem lévén, a felfolyamodott végzés megsemmisítése mellett a végrehajtó biró eljárása helyeseltetik. — A fentnevezett jelentésben emiitett költségek jegyzéke azonban ahhoz csatolva nem lévén, ezek ez úttal meg nem állapíttathatnak. És igy a fel folyamodásnak hely adatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnak, (1864. január 26-án 7675 P. sz. a. Előadó: Gedeon Gábor ktb.)