Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 14. szám

54 Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán 9. Nagy Lajos felperesnek Zichermann Ede alperes ellen indított tulajdoni igény perében Ítéltetett : Bárha a 4. sz. a. beperelt büntető birócági határozat szerint a kereseti birtokravaló nézve az alperes, és annak édes apja Zichermann Náthán között 1850 mart. 20-án, illetőleg 1852 július 8-án létrejött 1 sz. a. szerződés, s 2 sz. a. csatolt 1858 decz. 18-án kiállított okmány csalási szándokból keletkezetteknek nem találtattak; — jóllehet továbbá az 1858 decz. havában eszközlött helyszínelés alkalmával ugyanazon birtok alperes saját bemondása folytán az A. alatt annak nevére vétetett fel a j könyvbe; s noha végre a vagyonbukott apa 11 sz. a. mellékelt vagyon s tartozási állapotát hit alatt előterjesztő iratában azt, fia, az alperes tulajdonának lenni nyilvánította: — tekintve mindazon által, hogy a D. szerint alperesnek apja Zichermann Náthán 1859 június 1-én, és igy már magánál az A. alatt eszközlött helyszíneiémél is több hónapokkal későbben a pesti fiók hitel intézetből általa kölcsönvett 40,000 írtról kiállított kötelezvénynek, épen a kérdés alatti birtokra mint tulajdonára leendő betáblázásáért folyamodván, kéréséhez képest az elrendeltetett; és az érintett kötelezvény ugyan azon birtokra tettleg betábláztatván, részére erről E. alatt a telekk. kivonatot pótló bizonyítvány is kiadatott, — és alperes nem csík hogy ezen betáblázás ellen fel nem szólalt, hanem mint a hitelező intézetnek e részbeni megbízottja, az F szerint ugyanazon birtoknak Zichermann Náthán által kézi zálogul lekötött, s törvénynél fogva magától a birtoktól külön nem választható függőtermését is, és psdig minden ovás nélkül, felügyelete s kezelése alá vette; — sőt még akkor is, midőn a kereseti birtok annyiszor nevezett édes apja által, a Gr. alatt hitelezőinek biztosi tékául mint sajátja bevallatott, és ennek folytán leltárilag is felvétetett, akori tulajdoni igényét érvényesíteni elmulasztotta: s mindezek szerint az: hogy a felperesi kereset megdöntésére 1 2 sz. a. beperelt okmányok foganatba mentek volna, nem igazoltatik, sőt az J. alatti által annak épen ellenkezője bizonyitatik; mindezek ellenében tehát az A alatt hivatolt helyszínelés, minthogy annak jogi hatálya, a telekk. hirdetményi határ idő alatt benyújtott felperesi keresetlevél által megakasztatott; valamint a kérdéses birtoknak alperes áHali tettleges használata begyőzésére vonatkozólag 6. 7. 8. sz. a. csatolt bizonylatok is az okon: mivel azok a B és C alatti tanuzásokkal egyensulyozvák: birói figyelembe nem vétethetnek — ugyanazért felperesnek az Ocsódi 8. számú telekjk. az alperes nevére irott nemesi birtokhozi jogainak kivitele iránti keresete megállapitatván, a hivatolt telekjknek ahoz képesti kiigazítása elrendeltetik, és a telekk. irodának, hogy a mondott nemesi jószágot a Zichermann Náthán, illetőleg csődtömege nevére átirja, ezennel meghagyatván, a két alsó bírósági ítélet eképen megváltoztatik, és az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1864. jap. 5-én 13861 P. sz. a. Előadó: B1 a s ko vi t s ktb.) A kir. itélő táblán. 76. Csanak Józsefnek mint a debreczeni „István" gőzhengermalom társulat igazgatójának Csóka Sámuel s többek ellen folyt kártérítési perében ítéltetett: Alperesek a városi törvszék ítéletét azon okból, mert ez a szakértők hiányos eljárására lön alapítva, megsemisitetni kérvén; miután a felek által választott szakértők nem az öszves számadási tételek helyességének megvizsgálására, hanem a keresetlevélnek 2. 3. 4. 6. 9. és 13. pontjaiban kijelölt kártérítési tételeknek a könyvekkeli összehasonlítására, és igy a felperesileg követelt kár való — vagy valótlanságának felderítésére lőnek kiküldve; ezen pontokra szorítkozó 2589 sz. a. nyilatkozatuk pedig, valamint az ennek folytán, a felek közbenjöttével megtartott tárgyalás alkalmával kifejtett véleményük is, a birói szemle iránt 5058 sz. a. hozott végzésen alapuló eljárásnak megfelelt: ennél fogva az alaptalan semmiségi panasz elvettetik. — A kereset érdemét illetőleg; annak előre bocsájtásával, hogy az ezen kártérítési per elitélésére alapúi, és jogirányul szolgáló társulati alapszabályok 30—36§§-aiban, a debreczeni gőzmalom társulat minden egyes szikra kijelölt üzleti személyzetének úgy kötelezettsége, mint az ezek mulasztása miatt felmerülhető hátránya és felelősége is körvonalozva van, — miután az alapszabályok 33-ik §ban kijelölt bizottmányi tagokra kezelési, különösen pedig a pénztár és könyvvezetés körüli kezelési kötelezettségek nem ruháztattak, hanem eljárásuk csak a társulati igazgatóval és a társulat szolgálatában álló igazgatási és gyári személyzettel vasárnaponkint tartandó gazdasági értekezletre és az abban tárgyalt heti teendők és gyártmányi számadások megvizsgálására terjedett ki, — s miután az, hogy a keresetlevélben első helyen megnevezett Csóka Sámuel, Máté János és Jáger József bizottmányi tagok az alapszabályokban elvállalt kötelezettségüknek megfeleltek, és az időnként elkészített gyári számadásokat is — az üzleti társaság által az alapszabályok létrejötte után s attól eltérőleg felállított számvevő hivatalnak egybehasonlitás, megvizsgálás és észrevételeinek megtétele végett kiadták, ennek megtörténte után pedig a képviselő választmány utján a közgyűlésnek felülvizsgálás és jóváhagyás végett, minden egyes alkalommal bemutatták, az ügyleti jegyzőkönyvek által igazoltatik; — miután végre mint a 33-ik §. értelménél fogva egyedül az üzlet gazdászati czéljából az igazgató oldala mellé rendelt, és igy csak gazdászati tulajdonokkal birni kellő, nem pedig a befolyásuk nélkül az igazgató felügyeiele alatt a pénztárnok, és könyvivő által szerkesztett, s számvevőileg is megvizsgált kereskedői kettős könyvek és mérlegnek ellenőrizhetésére is képezeit egyének, a kereskedői könyvek és mérlegnek téves vagy szándékosan káros tételeiért, s ezek folytan kideríthető károkért, az alapszabályok nyomán felelősségre ós kártérítésre nem köteleztethetnek: ezeknél fogva felperes a Csóka Sámuel, Máté János és Jáger József bizottmányi tagok ellen emelt kártérítési keresetétől — a városi tszék íteletének megváltoztatása mellett elmozdittatik. — A Frics Miklós és Király József alperesek elleni kártérítési keresetre nézve a városi tszék által hozott Ítélet Frics Miklós részéről fellebezve nem lévén, ugyanaz ellenében érintetlenül hagyatik, és csak felp. és Király József alp. fellebbezésük folytán vétetik vizsgálat alá, jelesen: A keresetlevél 2 3 és 4 pontjai alatt kitett összegek iránt támasztott kártérítési követelés, maga a felperes előterjesztésére és a szakértők véleménye szerint is, a B. és D. a. mérlegnek és a mérlegrovásoknak a főköny vveli össze nem ütésére alapíttatván; de az, hogy ezen á főkönyv és mérlegek közötti különbségre alapított kár honnan, minő és melyik kezelő személyzetnek téves vagy szándékosan károsító kezeléséből avagy sikkasztásából származott, vagy is, hogy ezen a mérleg kiegyenlítésére alp. által felvett öszveg valóban elsikkasztatott s eltulajdonított vagyont tárgyaz-e, vagy csak könyvelési hibá-