Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 14. szám

Pest 1864. kedd febrnár 16. 14. szám, Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Be nem jegyzett czég elleni marasztalással befejezett váltóper. — Kúriai ítéletek : — Hivatalos tudnivalók. Be nem jegyzett ezég c. marasztalással befejezett Táltóper. A váliói eljárásnak — tekintve a készpénzt képviselő váltó ezé/ját — alanfeltétele lévén a tárvényben gyökerező teljes szigor, mely a váltóhitelezőt a lehető leggyorsabban pénzéhez juttatja, örömmel jegyzünk fel minden intézkedést, minden birói határozatot, mely ezen alapfeltételnek kellőleg megfelel. A kereskedelmi czégekkel a jólelkű hitelezők nem csekély kárára eddig számos visszaélések történtek , melyeknek a kereskedelmi czégek bejegyzése iránt legújabban kibocsátott, (lapunk 11 sz.) udv. rendelet hihetőleg elejét veendi. A többek közt oly kereskedők is éltek eddig, s élnek még jelenleg is jogositlanul kereskedelmi czégekkel, kik az 1840. évi XVI. t. cz. 1. és 5. §-ai ellenére sem a váltótörvényszéknél, sem a köztörvényi hatóságnál bejegyezve nincsenek, s daczára ennek, a használt czéggel magokat a közön=ég előtt bejegyzett kereskedőknek feltüntetvén, váltókat kiállítanak, s átaljában a bejegyzett kereskedők előjogait tartózkodás nélkül gyakorolják, illetőleg bitorolják, s az alczát csak akkor vesszik le, ha a váltóhitelező a váltót, beperli, ekkor állván elő azon kifogással, hogy a czég bejegyezve nincs, s hogy ők nem váltó képesek. De ezek meg nem gondolják, hogy a madár csak egyszer kerül lépre, hogy az egyszer elámitott hitelező ily kereskedőnek töb! é hitelezni nem fog, s hogy végre ily jellemtelenséggel csak ők magok vallanak legtöbb kárt, mert elvesztvén a pénzvilág előtt hitelüket, üzletük is tönkre kell hogy jusson. Ily visszaélés ezentúl az érintett udv. rendelet 11 és 13. §-a szerint fegyelmi büntetést, illetőleg 10—300 frtig terjedhető pénzbírságot fog maga után vonni, fenmnradván azonkívül az ezáltal károsodott hitelezőnek a 16 § szerint az illető váltótörvényszék előtt érvényesítendő kártalanítási keresetjoga; mely üdvös szigort a bíróságok eddig is a törvények határain belül, noha más nemben alkalmazni iparkodtak, a mint ezt a következő velünk közlött eset bizonyítja: Kachelmann Károly Reisner Mátyás és társa ellen egy 121 frt 67 krról szóló „Reisner Mátyás és társa" czég által elfogadott váltót a pesti kir. e. b. váltótörvényszéknél beperelvén, az alperesként a tárgyalásra megjelent Reisner Mátyás a bírói illetőséget leszállittatni kérte azon kifogás alapján, hogy a beperlett czég sem a váltótörvényszéknél, sem a köztörvényi hatóságnál bejegyezve nem lévén, a vtk. I. r. 12-:k §-a szerint szenvedő váltóképességgel nem bir. Ezen ellenbeszéd folytán felperes a tárgyalásra megjelent Reisner Mátyást, mint a beperlett czég f nokét, ki az aláírás és tartozás valódiságát nem tagadta, és a váltó aláírása által a nem váltóképes czég helyett saját személyére és vagyonára nézve kötelezettséget vállalt, a kereset értelmében elmarasztaltatni, s azon nem várt esetben, ha Reisner Mátyás a beperlett váltóöszszeg megfizetésének terhe alól felmentetnék, őt mint ámitót,ki ezen kereset indítására okot szolgáltatott, legalább a pei költségek megfizetésében elmarasztaltatni kérte. Alperes viszonválaszában tagadta, hogy a kereseti váltót bárki nevében ő elfogadta, s felperest tévútra vezette volna. A pesti kir. váltótszk 1863 évi jul. 30-án 42,021 sz. a. kelt végzésével a beperlett czégre nézve a birói illetőséget leszállítván, Reisner Mátyást mint a kereseti váltó elfogadóját a beperlett tőke, késedelmi kamatok és perköltségek megfizetésében a következő okokból elmarasztalta: „Felperes kétségbe nem vonta alperesnek abbeli állítását, hogy a beperlett czég váltótörvényszékileg bejegy.zve nincs, s így az a vtk. I. r. 12 §-a szerint szenvedő váltóképességgel nem birván, ellene felperesnek váltókeresetjoga nincs is. Következéskép a birói illetőség az alperesi czég irányában leszállítandó volt. Mindazonáltal ezen czégnek egyik tagja Reisner Mátyás, ki a minden törv. kellékkel ellátott váltót elfogadói minőségben aláirta, ki a váltó, illetőleg elfogadói aláírásának valódiságát elleubeszédileg nem tagadta, a vtk. I. r. 14. 25. 80. 117. §-a II. r. 96. 98. 128 és 225. § képest a kereseti tőke, késedelmi kamatok és perköltségek megfizetésében elmarasztalandó volt." A kir. váltó feltörvényszék felebbezés folytán 1863-ik évi september 9-én 3796 sz. a. kelt határozatával az e. b. végzést megváltoztatván, felperest keresetével elutasította, és Reisner Mátyás részére fizetendő 10 frtnyi költségben elmarasztalta. Mert: „A feleket és bitót szabályozó keresetlevél világos és határozott tartalma szerint, Reisner Mátyás és társa helybeli czég kéretett a kereseti váltóösszeg és járulékaiban inarasztatni; ezen czég azonban, mivel a felek beismeréseként a társasági kötés az illető váltótörvényszéknél le nem tétetett, és a társaság czimzete be nem jegyeztetett, a vtk. I. r. 12. § értelmében szenvedő váltóképességgel nem bir, és így a megjelent Reisner Mátyásba keresetlevéltől eltérőleg,ezen váltó alapján el nem marasztal tathatott, következve felperest mint pervesztett felet a költségek megfizetésére is kötelezni kellett." A kir hétszemélyes tábla 1863-ik évi oct. 31-én 328 sz. a. kelt határozatával az első birósági végzést hagyta helyben, mert „Felperesnek jogában állván követelését egyedül Reisner Mátyás saját személyére szorítani, ennek elmarasztalása annál fogva, hogy a kérdéses váltónak el fogadását ellenbeszédileg nem tagadta, a vtk. I. r. 25. és 26. §§-ai alapján helyesen történt." Közli Külley Ede. 14