Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 13. szám

52 tulajdoni jognál fogva, felperes igény keresetének hely adatik, s alperes Spitzer Ignácz és Neumann Albert részére Unger Móritztól lefoglalt O-Perénti kisegitő egyleti betétkönyv, illetőleg a reá vonatkozó, eddig befizetett 1380 írta. é. birói zár alól féloldalik, és egyszersmind kötelesek alperesek 20 frtra mérsékelt perköltséget felperesnek 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Ekként az eljáró bíróság Ítélete megváltoztatván, a periratok stb. (1864. jan. 15-én 8153 P. sz. a. Előadó : P á p a y ktb.) 75. Gróí Van der Nath Vilmos, s Bujanovics Rudolf úgyis mint GiófDrugeth — Csáky — Van der Nath család többi tagjai meghatalmazottjainak — Gróf Barkóczy János, s özvegy gróf Barkóczy Fcrenczné szül. Themely Maria elleni zálogváltási perökben következőleg Ítéltetett: Jelen, iuég 1814 évben indított zálogváltási per, a közbejött ősiségi rendelvény hatályba lépte után, az 1854 november 23-án kelt 10379 számú legfőbb törvényszéki határozat szerint az eljáró bírósághoz a végett küldetvén vissza, hogy mindenekelőtt azon kérdés, valljon a keresetben felhívott 5 rendbeli zálog- s illetőleg csereleveleknél fogva átaljában, vagy azok közül melyik okirat alapján folytatható-e? eldöntessék; a mennyire tehát az 1-ső biróság e tekintetben az érintett utasitás értelmében járt el, felperesek abbeli panaszuk, hogy a folytathatóság nem átaljában, hanem csak a C 4 és C 5 alatti felfizető levelek alapján mondatott ki; semmiségi okot nem képezvén, sőt, a folytathatóság megbirálásánál nem csak a zálogévek eltelésének, s a per megkezdésének ideje, de az is, valljon a birtokczim nem olyan-e, mely az idézett ősis. rend. szerint többé meg nem támadható? a feleknek jelen esetben erre kiterjeszkedő vitatkozásaikhoz képest is megbiiálandó lévén, s igy tekintettel arra is, hogy felperesek a kezdetleges (primitivus) záloglevelet elő nem mutatták, sőt keresetlevelükben a kerestti zálogot részint közvetlen elzálogosításból, részint engedményezésekből, és cserékből származottník maguk is állítják, hogy továbbá az említett zálogpótléki levelekben a kereseti javaknak hol egy, hol más része emlitetik — ugyanazon 5 rendbeli okirat egyenkint vétetvén birói mérlegre, minthogy a C 1-ső alatti még 1760 évben kelt szerződésben kikötött 15 és illetőleg 10 év már 1785 évben, s igy 29 évvel a per kezdete előtt lefolyt, következőleg ezen zálogpótlék — a mennyiben annak jogérvénye későbbi felülfizetés által fen nem tartatott volna, — a folytatás alapjául — többé nem szolgálhat; minthogy a C 3 alatti 1776 évben február 4-én kelt okirat értelmében az akkor adott zálogpótlék az előbb alperesek által birt hazsinoi birtoknak felperesek elődje részére C. 2. alatt szerződés szerint 1775 augusztus 10-én bizonyos idő meghatározása nélkül történt elcserélésénél oly formán hozatott kapcsolatba, hogy valamint alperes elődje részére járulandott csere kiegyenlitésérőllemondott, ugy viszont felperesek elődje ezen csereszerződés minden feltételeit s igy azok közt azt is, miként azon csere mindkét részrőli elállással leend feloldható, megerősítette; az pedig, hogy a csere tárgyát tevő hazsinai birtok felpereseknek — mint állítják — zálogos jogához tartozott volna, éppen ott nem említtetik, habár alperes elődje Hazsinát saját jószágának (meam portionem) nevezi; következésképen ezen okiratok oly csereszerződéseknek tekintendők, melyek az ős. rend. 22. s 23. §-ai alá nem esnek, hanem inkább annak 10 s 26 §-ai értelmében többé fel nem bonthatók, ugyanazért az elősorolt C. 12. s 3 alatti 3 rendbeli okirat alapján jelen per folytatása a közbejött ősiségi rendelvény ellenére meg nem engedhető. Ellenben a C. 4 alatti 1778 július 25. gróf Van derNáth szül. gróf Zichy Teréz, és gróí Csáky szül. Zichy Mária Anna fiai által kiállított és gróf Barkóczy János által is aláirt felfizető levél, mely szerint az ott nevezett javak 32 évre újra elzálogositattak minthogy az abban kikötött zálogévek csak 1810 évben multak el, a per pedig már 1814 évben lett indítva és ezen okirat tartalmából a zálogos jogczim is világosan kitűnik, az ős. rend. 22 s 23 §-ai szerint a kiválthatásra megkívántató minden kellékekkel bírván; továbbá a C. 5 alatti 1803 évi január 10-én egyedül gróf Csáky István által kiállitott okirat ellett alperes részéről felhozott abbeli kifogás, hogy az a k. itélő táblának 1846 márczius 26-án kelt ítélete szerint felperesek keresetbeli kérelmük folytán, mint törvényileg semmis félre tétetvén, a kiváltási kereset alapjául tóbbé nem szolgálhat; tekintve, miszerint felperesek azt az alapperben csak ugy mint egyik atyafi által az osztatlan javakra nézve tett bezavarást és mivel akkor a zálogévek még le nem folytak, mint a kiváltásnak ellentálló akadály t mellőzni, de egyszersmind az ott foglalt zálogos javakat maguknak már akkor is megítéltetni kérték, más részről pedig alperes az okirat valóságát maga is elismervén, s a zálogkibocsátását éppen csak az ott kikötött évek el nem telése indokából ellenezvén — a mennyire az ily értelemben vitatott félretételre nézve az alispáni biróság illetősége ellen is tétetett kifogás, és azt a megye törvényszék is leszállította, felperesek fellebbezése folytán fennidézett királyi táblai Ítélet által, csak az eljáró alispáni biróság illetősége állapíttatott meg, maga a félretételt illető kérdés pedig későbbi tárgyalásra hagyatott, alaptalan lévén; és tekintve továbbá, hogy az ott kikötött zálogévek időközben eltelvén , felperesek a félretételre vonatkozó kérelmöktől önként elállottak: mindezeknél fogva jelen per, az 1778 évi jul. 25-én kelt C 4, s az 1803. évi augustus 20-én kelt C 5 alatti felfizető levelek alapján folytatható lévén, az pedig,valljon a g ./ alatti csere, ugy szinte az ./• alatti külön keresetre vonatkozó 2 ./• s 3 ./• alatti ítéletek a kiváltást mennyire akadályozhatják ? valamint a kiváltandó birtok mennyiség, miség és fekvőségének vitatása a per érdemére tartozván, ily értelemben az elsőbirósági ítélet a mennyiben a per folytathatása az 1777 és 1803 évi felfizető levelek alapján megengedtetett, helybenhagyatik; az egyes javak elősorolá-ára nézve azonban módosíttatván, azoknak kijelölése és meghatározása iránti kérdés a per érdemére utasittatik ; s miután felperesek e részletességekre nézve keresetüket mindeddig a per rendszabályaihoz nem idomították, annak kijavítására s illetőleg részletezésére jelen ítélet jogerőrei emelkedésétől számítandó 3 havi határidő kitüze tik és a per további eljárás végett illetőségéhez leküldetik. (1864. jan. 16-án 3502 P.sz. a. Előadó: Raisz ktb.) t elelös szerkeszti es kiado-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Alegjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői sz állás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulnál (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz.) Pesten 1864.