Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 13. szám

51 elfogadta volna is, nem következnék, hogy azon bérlet felp. által felmondhatatlan legyen. Mert erre az eladásitól külön jogügylet, külön bérleti szerződés szükségeltetnék, minek létezése nem is állitatik. De, ha léteznék is ily szerződés, mint Örökös haszonfa éri, vagy alperesként örökbéri szerződés fen nem álhatna Mert törvényeink (II R. 13. 3. 4. §§ s III 13. 14) szerint ingatlanról örökös szerződések érvényesen csak hiteles pecsét alatt keletkezhetnek, mi itt ki nem mutattatott. És az irott szerződések is szoros magyarázatuak levén, Rudolfnak idézett 268. 39 sz kikötése, miután örököseiről s a bányaüzleti szükségről hallgat, csupán az ő saját személyére s élethosszára lehetének kiterjeszthetők. De törvényeink örökbéri szerződéseket, legalább nemesi javaknál , a birtok átruházás czimei között nem is ismernek. VIII- hoz. Mert a város határában létező úrbéri helységek mint az Ernus féle szállományi javak 52. 69—61. 67 75—78 stb. okiratokként mind alperes földesúri hatósága s illetőleg Zólyommegye törvényhatósága alá tartoztak. Ez azon curialis birtokviszony, mely a városokban alakult, s melyről fentebb már szóllottunk. — A faizást illetőleg alperesnek csak az Ítéltethetett meg, minek 1820-b. érintett curialis birtoka után földesúri birtokában volt, t. i. volt jobbágyai úrbéri faizása használata; mert kimutattatott; mikép alperes curialis birtokához erdő nem tártozik, azt nem is követeié, s az erdőkben földesúri jogokat nem is gyakorlott, különben erdei használatától a subsidiumokat nem a megyének, mint falusi birtokától, hanem a városi pénztárba fizette. — Az erdők közti telepekre nézve, azok a város polgári területéhez soroltattak, s felperes irányában csak bányászi birtoknak nyilvánitattak ; mert ki van mutatva, mikép ezen telepek az erdők közt azok talaján bányamunkások, favágók, szénégetők stb. telepítéséből idő jártával keletkeztek, Ó-Hegy s Úrvölgyön kivül 1565-b. az erdőrend behozatalakor nem létezvén; tehát azok az erdőkkel, hol léteznek, ugyanazon jogi természetűek, miért polgári minőségük mellett a per I. tárgyára nézve előadott érvek harczolnak. — Másrészt bányászi rendeltetésük s a kincstár bányászi birtoklása elismertetett (15 U 20 D stb.) Ezt igazolja a földesúri minőség ellenében az is, hogy e telepeken az úrbér soha sem volt behozva. — A város itteni thatósága az alkotmányos törvényhatósági jogok visszaállításából következik. IX- hez. Mertalp. 1820-b. a serfózésnek, és bányászi szükségekre mészégetésnek gyakortában volt, felp. a sörháznak polgári minőségét s alp. a mészégetésnek bányászi szükségen kívüliségét nem igazolván. X- hez. Mert felp. nem bizonyitá, hogy a kamarai házra nézve bírósági, vagy közigazgatási hatóságot újabb időkben gyakorlott — 1848-ig adót, subsidiumot szedett; vagy helypénzs maláta taksa gyakorlatában valaha létezett volna; mint alp. sem mutatta ki, hogy e házban a kir. kis. haszonvételek gyakorlatában lett volna — melyek közé azonban a ser s pálinka főzés nem tartozik. XI- h e z. Mert a nemesi curiák úri hatósága a telkeiken lakók felett megszűnvén, az, hogy mely iparosok legyenek valamely üzletre jogosítva, többé nem a Curiálisták s város hanem a város és iparosok között lehet csak eldöntendő. XII. Mert a k. taksa fizetés kérdése e bíróság körébe nem soroltatott az A. a. rend által. XIII. Mert az 1855 nov. 3. ny. parancs IV. czikkében a kincstárnak az erdőkre nézve új jogok nem tulajdonittatnak, hanem csak a létezettek tartatnak fenn ; mik I. alatt már kifejtettek. XIV. Mert a bánya fuvarosok vámmentességét — a fogadottak kizárása nélkül, Miksa törv. 29 cz. megalapította, ez Zólyom megye 295. 296 végzéseiként gyakorlatban volt ujabban is s azt az A. a. rend. is meghagyta. XV. XVI. Mert a vál. bíróság szorosan a compromissumhoz tartozik ragaszkodni, nem terjeszkedhetvén oly tárgyakra, melyek abban raegbirálásuk alá tüzetesen nem terjesztettek. Ezen vál. bírósági ítélet 1862 jun. 18-án kézbesitetvén, ellene mind felperes, mind alperes részéről törvényes határidőben a felebbezés bejelentetett. Ennek folytán az ügyaHétszemélyes táblához felterjesztetett, mely abban az ítéletet 1863 év deczember 16-án mondotta ki.*) Ezen nagy érdekű ítéletet e lapok mai mellékletében egész terjedelmében közöljük. Kúriai ítéletek. Magánjogi Ügyekben. A kir. itélő táblán. 72. Zarek Ignácznak Jagelka Albert elleni 1/48 telek iránti ügyében Ítéltetett: Miután Lehosik József tanú a szerződés megkötésénél szintén jelen nem volt, s annak mikénti létesítéséről nem emlékszik — ennélfogva más bizonyítékok teljes hiányában — vallomása félpróbának sem vétethetik, — eként az alapon felperesnek a póthit és pedig annálkevésbé ítéltethetik meg, mivel a jelen esetre érvényes át. pol. tkönyv 887 § világos rendelete ellenére a szerződés kötésekor netaláni szóbeli — azonban a megkötött ítéleti okmánynyal ellenkező bármi feltételek tekintetbe egyátalán nem vétethetnek. Ezért alperes felperes jelen keresete alól — a perköltségeknek egymás irányábani kiegyenlítése mellett felmentetvén, a megye tszékének ítélete megváltoztatik. stb. (1864. évi január 19-én 7712 P. sz. a. Előadó: Nagy Samu ktb.) 73. Demelics Péternőnek, Joannovics István,Lázárnő és társai elleni 2000 ezüst forint és 100 darab arany iránti perében ítéltetett: Elsőrendű alperesnő, a még 1841 —42-ik évekről szóló, B. C. D. alatt csatolt kereseti váltóknak néhai férje általi kiadatását, annak aláírását és igy a kereset valóságát, valamint a követelés igazolására felperes által állított kamatfizetést is, az egész per folytán tagadván; második rendű alperes meg nem jelenése folytán pedig, az általa képviselt kiskorú érdekében a kellő védelem elmulasztatván, s átalában az ezen régibb időről szóló váltókra nézve felmerült állítási és tagadási kérdésekre nézve a tárgyalás hiányosnak találtatván; a városi törvényszék Ítéletének feloldása mellett, ugy az aláírás valódisága s a kereseti váltók kötelező érvénye, mint az állított kamatfizetések bővebb megvitathatása és tisztába hozatala tekintetéből az érdeklett feleknek, és szükség esetében a kiskorú részére hivatalból kinevezendő gondnoknak is beidéztetése mellett, a folytatólagos tárgyalás és a kifejlendőkhöz képest ujabb ítélet hozása elrendeltetik. (1864. évi január 19-én 9418. P. sz. a. Előadó: Szalay ktb.) 74. Hochsinger Henriknek Spitzer Ignácz ós Neumann Albert elleni igényperében ítéltetett: A felmutatott betéti könyv szerint végrehajtott Unger Móricz által 1380 frtban teljesített befizetések, az érvényességére nézve kifogás álá nem vett B. a. lekötelezés alapján, a C a. kölcsön összeg törlesztésére történvén, s ekként ezen okmányok nyomán, a befizetett összeg, a történt fizetés után, nem. a végrehajtott adós, hanem a felperes egylet mint hitelező kizárólagos tulajdona lévén, ezen kellően kimutatott *) Itt az előadó, akkori kir. táblabiró, jelenleg a m. kanczelláriánál udv. tanácsos Barthos János volt, kinek ebbeli működése, épen úgy nagy tudománya, mint nem mindennapi fáradságú stúdiuma által, általános elismerést nyert.