Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 13. szám

Pest 1864. péntek február 12. 13. szám, Hatodik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, I^S3 mai számunk mellett kedvezményűit olvasóinknak az országos nevezetességűbeszterczebányaf perben hozott hétszemélyes táblai Ítéletet egy ivnyi külön lenyomatban megküldjük. Beszterczebánya Táros sak. bánya kincs­tár között lefolyt peres ügy. (Vége) Hasonlóan nem áll azon alp. állítás íem, hogy Miksa azon erdei rendet s bánya codexiit bányászat körüli kir. teljhatalma s a peres erdőkre nézve földesúri tulajdonjoga folytán hozta volna be. Mert igaz, hogy királyaink uradalmaik s a bányák gazdá­szati kezelésénél az 1790 22 t. cz. or. gy. ellenőrzése alá nem tartoztak ; de azontúl, a magán jogviszonyokat érintőleg, a tör­vényhozás egy ágában sem bírtak kor.átlan teljhatalommal, nem a banya ügyekben sem (I. Lajos 13. Zsigmond II. 15. III. 13. Mátyás VI. 49. Ulászló I. 30. 1552. 31. 1574 19. 1723. 108. 1790. 22.) és ha ezen túlmentek, midőn p. o. az or. bánya ügyet az alsó austriai kamarának alárendelték, ezek oly törvénytelen visszaélések, mint a közigazgatásban is történtek (p. o. 1552. 30; 1555. 10; 1559. 2-9; 1569. 29 ; 1582. 1; 1596. 3; 1598. 3 ) s a melyek or. törv. által mindig kárhoztattak; melyekből tehát alp. jogosultságot nem is következtethet. - Hasonlóan nem földes­úri jogból sem, mert az erdőrend s b codex tartalmából látható, mikép azok a kir. tulajdonát képezett erdőkről is rendelkez­nek ugyan, de olyakról is, melyek mint p. o. a körmöczi, lykavai s murányi (Illésháziaké s Szécsieké) idegen tulajdont képeztek. — A 9. s 14 J. sz. a. erdőrendek mindenütt csak a bányaüzlethez a beszterczei, lipcsei, óhegyi stb más magán olvas/dák hoz, bányamű­vekhez használt erdől<et irja le, azok kincstári tulajdonát szóval sem emllitve, jeléül, mikép azok alatt csak a bányászathoz ingyen használtatni szokott erdők értettek. Mutatja ezt keletkezésük módja is, mely abban állt, hogy Miksa 1563-ban a beszterczei rézbánya üzlet előmozditása végett, hiányai megvizsgálására egy német bizottmányt küldött ki, mely minden addig használt vagy használható erdőket, tekintet nélkül a megyei, községi stb. határokra, s nem érintve azok tulajdonjogi illetőségét, leirta, a kezelési hiányokat, s azok s az erdőpusztitás gátlásául szolgáló javaslatait előterjeszté, főleg aziránt, hogy a leirt erdők kezelése erdőmesterekre bizassék a beszterczei kincstári igazgatóság fel­ügyelete alatt. Es Miksa ezen javaslatokat elfogadta s állandó szabályul szolgálandókat 1565-ben kiadta. Tehát a czél egyedül bányászi volt, t. i. a bányákhoz kellő fa megszerezhetése végett az erdők fentartása s biztositása. S ezen czél folytán az említett bizottmány nem is találta szükségesnek annak vizsgálatát, hogy mely erdők kinek tulajdonát képezik. Ezt mutatja azon szabálya is, mikép azok, kik a leírt erdők­höz tulajdonjogukat igazolhatják, mérsékelt szükségletükre, de a kincstár felügyelete alatt használhatják. — S miután végre azok a kijelölt erdőkre nézve a kincstári tulajdonjogot, s a Felségnek földesúri jogát nem is emiitik; hanem mindenütt csak azon létező szokásra hivatkoznak, melyként azon erdők az illető bánya müvek fentartására szolgáltak, azért jogilag csak is e gyakorlatra s nem a földesúri jogra is mint alapra, lehet következtethetni. A Miksa féle bánya codexéből sem következtethető a földes­úri tulajdon alapja Mert a 44 cz. í. §. azt mondván, hogy minden erdők hol bányák vannak vagy leeudnek, azokhoz járuljanak (sollen zu unseren Bergwerke erfolgen) az erdők őt illető tulaj­donjogi kellékét egészen elkerüli s csak azt fejezi ki, hogy azok a bányák fentartásához ingyen fával szolgáljanak. Tehát a bányák tartozmányául nem az erdőket s erdőföldet, hanem csak a bányára kellő fa szolgáltatást jelöli ki. Erre mutat mikép a favágás azok­ban azok befolyásával szabályozandó , kiknek tulajdonához tartoz­nak (44. cz. 5. 11. 12.) És az I. 1 §. a bányákat s tartozmányaikat kamarai javaknak az ország régi törvényei értelmében nyilvá­nítja ; már pedig azok a bányák körüli magán erdők tulajdonjogát épségben hagyták s egy sincs, mely azokat kincstári javaknak nyilvánitotta volna. Ily földesúri birtoklata nem is lehetett, mert annak forrása csak a koronaiság vagy az Ernus szállomány leen­dett; az első már fent megczáfoltatott; utóbbi pedig úgy áll, mikép nincs kimutatva, hogy az Ernus család, vagy utánuk a Turzók s Fuggerek az erdőkben f.úri használattal birtak volna ; miért erről maga alp. is lemondott. — Ezek folytán alp. a peres erdőkben magánjogi birtokban létét ki nem mutatta. Es miután felp. mind az erdőkben, mind az egész I. alatt körülirt határban magán tu­lajdoni birtokban létét teljesen igazolta, a kereseti határ egységét kimondani, felperest az erdők magán tulajdoni birtokában fentar­tani s alperest e magán tulajdoni keresetével elmozdítani kel­letett. — Azonban az. erdőrendnek s Miksa b. törvényei behozatalá­nak alapja: az erdőkre vonatkozó bánya haszná­latban az arra szükségelte fa használat szolgal­mában, sa kellő értekesithetés s fentartás által indokolt államkincstári kezelés s felügyeletben fentalálható. — E fa szolgalmat a perbeli okmányok teljesen bizonyítják; melynek eredete, maga Ullászló (1502 rend.) azt em­ber emlékezetet haladónak mondván, ki nem puhatolható, de igen is terjedelme. Kiterjedett nem csak a kereseti, hanem a lip­csei, zólyomi stb. más királyi erdőkre is, és abból állt, hogy fáját a bányamüve lés minden szükségeire, min­den bányamüvelő ingyen elhordhatta; mint azt Zsigmond 1416-i. Ulászló 1502 i. Mária 1524-i. II Lajos 1516-i. s 1524-i. I. Ferd. 1527-i. rendeletei, mint Miksa is, midőn ezen erdőket a szolgalom biztositása végett k. kincstári kezelés alá is helyezte ; igy hivatkozva reá mind Rudolf 1584-b. mind Lipót 1770-b ; de mind azzal, hogy azért az erdőkbeni magán tulajdoni jog nem érintetett, meg nem semmisitetett. De mind a mellett azzal a köz. állami s kincstári felügyelet, a bányászat roppant érdekeiből s kincstár érdekeltségéből teljesen indokolva, össze van kapcsolva; s miután ez Miksa törvényei által az álla­mi k e z e 1 é s r e is kiterjesztetett, azokat pedig felp. is elismerte: s ezen kezelés azóta folyvást fentartatott s gyakoroltatott, az többé kérdésbe nem jöhetvén, felp. tulaj­donjoga épségben tartása mellett fentartandó volt. IV. A mi a felperes birtokában hagyott területre néz­ve megállapított kivételek, és szolgalom indoko­lását illeti: 1. A város s likavai uradalom közti határkérdés elinté­13

Next

/
Thumbnails
Contents