Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 11. szám

44 Ha pedig azon helyen vagy községben, hol a fióktelep felállitatik, egy az érintett czéggel egyenlő czég már létezik, az 5 S szabványai lesznek alkalmazandók. — A fióktelepre nézve illetékes e. b. váltótörvényszéknél azonban, a czég addig be nem jegyeztethetik, mig kellőleg nem igazoltatott, hogy a czim-bejegyzés a főtelepre nézve illetékese, b váltótörvényszéknól már megtörtént. 7. § Ki valamely már létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy öröklés utján szerez, azt az előbbi (régi) czég alatt, csak akkor folytathatja, ha az üzlet addigi birlalója, vagy annak örökösei avagy esetleg a társörökösök a czég ekkénti további folytatásába világosan beleegyeznek; s ezt az illető váltótörvényszéknól bejelentik « 8. §. Ha valamely kereskedelmi társaságba valaki társként belép, vagy a társak egyike kilép, az eredeti czég e változások után is tovább folytatható, ha azonban a kilépett társtag neve a czég czimében bennfoglaltatik, ugy a czég azontúl csak annak világos beleegyezése mellett lesz folytatható. 9. § Ha valamely czég megváltozik, vagy megszűnik vagy ha birtokosainak személyükben változás történik, e körülmény az 1 § szerint illetékes e. b, váltótörvényszéknél bejelentendő. Ha a czég megváltozása vagy megszüntetése a kereskedelmi jegyzékbe be nem vezettetett, s kellőleg (11. S) közhirér nem tétetett, e tények harmadik személyek irányában csak annyiban érvényesíthetők, mennyiben bebizonyitathatik, hogy azok az utóbbiak tudomásukra jutottak. Ha ellenben a bejegyzés és kihirdetés annak rendje szerint megtörtént, a czég-megszüntetés vagy változtatás harmadik személyek irányában is hatályos, hacsak a fenforgó körülményekből okszerűen nem következtethető, miszerint e tényeket nem tudták, sem azokat tudni nem tartoztak. 10. §. A fennebbi §-ban érintett bejelentések alakjára s az e részbeni eljárásra nézve az 1840. 15. t. cz. II. R. 3 fejezetének s az 1841 évi boldogasszonyhó 18-án a váltótörvényszékek számára kibocsátott kegyelmes királyi utasitás 134—142 SS-ai szolgálnak zsinórmértékül. 11. §. A kereskedelmi czégekre vonatkozó , s a kereskedelmi jegyzékbei foglalás végett beérkezendő bejelentések, a hivatalos hirdetvények közlésére, rendelt hírlapokban közzéteendők. Menynyiben a törvények másként nem rendelkeznek, egyszeri kihirdetés elégséges. Az ily közlemények kihirdetésére rendelt hírlapok az illető törvényszék által évről évre közhírré teendők. 12. §• Az e. b. váltótörvényszékek az illetőket a fentebbi §§ban foglalt szabályok szoros megtartására fegyelmi büntetések által hivatalból szorítani kötelesek. Szintúgy kell azok ellenében is eljárni, kik oly czimmel élnek, mely őket e szabályok értelmében jogosan nem illeti. 13. §. Azon kereskedő (közkereseti-társaság) ki a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztja, vagy valamely őt nem illető czéggel él, a körülményekhez képest 10—300 o. é. ftig terjedhető fegyelmi birsággal (pénzbüntetések) fenyítendő. Ezen bírságok azonban behajthatlanságuk esetén fogság-büntetésekre át nem változtathatók. A bejelentési szabályok meg nem tartása miatti pénzbírság kiszabása előtt az illető vétkes fél kötelezettségének zárhatáridő alatti teljesítésére, pénzbirsággali fenyegetés mellett utasítandó. Ezen bírságok azon város szegények alapja javára esnek, hol az illető váltótörvényszék székel. 14. §. A bíróságok általában, különösen pedig a csőd- és hagyatéki bíróságok, továbbá az iparhatóságok és a kereskedelmi és iparkamarák, a mennyiben hivataloskodásuk terén a bejelentési szabályok meg nem tartásáról, vagy valamely kereskedelmi czég jogtalan használásáról értesülnek, azt az illető e. b. váltótörvényszék- " nek haladéktalanul bejelenteni kötelesek. 15. §. Ha valamely kereskedő, kereskedelmi társaság vagy valamely személyesen felelős társtag csőd alá kerül, az illető váltótörvényszék e körülményt a kereskedelmi jegyzékben feljegyzendi. Ezen feljegyzés külön kihirdetése, azonban nem szükséges.A csődhirdetményt kibocsátott bíróság, a csődnyitásról azon váltótörvényszéket, melynél a kereskedelmi jegyzék vezettetik, a feljegyzés eszközlése végett haladéktalanul értesíteni tartozik. 16. §. A ki valamely czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, a bitorlót a bitorlott czég használatának megszüntetése s kártérítés végett megperelheti. A kár valódisága mi-, és mennyisége iránt, az e. b váltótörvényszékek belátásuk szerint ítélnek, a meg nem elégedő félnek felebbezési joga fennmaradván. 17. § A czégekben (kereskedelmi czimekben) előforduló változásoknak kellő világlatban tartása tekintetéből minden elsŐbiróságu váltótörvényszéknél kereskedelmi jegyzék vezetendő. E jegyzék nyilvános s a szokott hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. A kereskedelmi jegyzékbei bejegyzésekről a szükséges bélyeg és papir kiszolgáltatása mellett bizonyítványok s másolatok is adathatnak ki, mely utóbbiak, ha kívántatnék, meg is hitelesitendők. 18. §. A kereskedelmi jegyzékbei bejegyzések, egész terjedelmükben legalább egyszer hirlapilag s haladéktalanul közzé teendők. 19. §. Az uj kereskedelmi jegyzékek vezetését tárgyazó fenebbi szabályok 1864 évi sztgyörgyhó 1-én lépendnek hatályba. 20 $ Azon kereskedők, s közkereseti társulatok, melyeknek czégük az eddigi aláírási czimköny vbe már bejegyeztetett, annak az uj kereskedelmi jegyzékbe leendő átkebelezése végett e rendelet hatályba léptétől számított 3 hó alatt tartoznak folyamodni, ezen átkebelezés módozatait az e. b. váltótörvényszékek hirdetvényileg közzé teendik. 21. $ A kereskedelmi jegyzékeknek mikénti vezetése iránt külön utasitás adatik ki. Kelt a bír. fővárosban Bécsben Ausztriában boldogasszonyhó 21-én 1864. (10736 sz. a.) Gróf Forgách Antal. Barthos János. 2. A k. K uria 1863. v al t ó t ö r vé n y i szabályai foganatosításáról. A magyar kir. kúria a váltótörvéuykezésre venatkozólag némely a fenálló hazai törvényekben gyökerező, s a megvizsgálása alá terjesztendő ügyekben általa követendő elveket állapítván meg, ezek az 1863 évi bőjtmáshó 26-ik napján 272 sz. a. kelt országbírói körlevéllel (1. szövegété lap 1863. 25. sz.) az összes hazai váltótörvényszékek elnökeivel közöltettek, s azóta tettleg foganatba is léptettek. Ezen körlevél egyik pontjában kimondatott hogy a váltóhitelező a vagyoni végrehajtás sikertelensége esetén, vagy is kielégítési alap hiányában adósa személyének saját költségén leendő birói letartóztatását az eljáró váltótörvényszéknél kérelmezheti, — mely azt elrendelvén, az illető alispánt, vagy városbírói hatóságot annak foganatosítása végett megkeresni tartozik. Minthogy pedig az eddigi jelenségek szerint fenebbi rendelkezés a közhitei érdekében már is jótékony hatásúnak mutatkozott,— s a kir. kúria fentérintett határozatában megállapított elveket minden egyes esetben követni fogván, a netaláni eltérések csak az ügymenetet nehezítő fölfolyamodásokra vezetnének az érintett országbírói körlevelet az alárendelt birói hatóságokkal az 1840. XV. tcz. II. R. 167 s következő S-aira figyelmeztetőleg történendő tudatás végett oly megjegyzéssel teszem át, hogy a letartóztatandó adós élelmére szükséges összegnek a helyi viszonyokhoz képf sti megállapítása legczélszerübben az illető végrehajtó hatósa0 által történhetik, s hogy a végrehajtató hitelező az érintett ö dzeg meghatározásáig adósa élelmi szükségeit aránylagos előlegezések által fedezheti. Bécsben 1864 boldosasszonvhó 21-én (10736 sz. a.) Gróf Forgách Antal. S y Felelői szerkesitó és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 írt, félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői sz állás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kotma Vasútnál (hal-piaci éi aldunasor sarkán, 9. a«.) Pesten 1864.