Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 10. szám

39 is. Ezek hem érintve a birtok jogalapját, a birtoklás nyilvánosságát s törvényességét igazolják; és pedig annál inkább, mert utóbbiak részint felettei hatóságok, részint az épen érdekelt kincstár képviselői. És azt nem ozáfolja az, hogy Zólyommegye a peres telepekre nézve a kincstár s felp. közti viszályokban intézkedett, s hatóságot főleg az adóügyekben magának követelte; mert azt tette a megye kétségtelenül városi határaiban is, a várost szenvedőleg illető keresetekben s főleg az úrbéri községeket illető ügyekben (1552. 31; 1659 48 stb) Nem bizonyítanak ellenkezőt alp által idézett több rendbeli felperesi nyilatkozatok sem, mert részint nem hiteles okmányokon alapszanak, részint nem tartalmaznak olyat, mi az erdőkrei tulajdonjog hiányának elismeréséül szolgálhatnának; nem különösen a legfőbb fontosságú 1702 évi (302 sz. a.) adókönyités végett a bányagrófhoz intézett felp. beadvány, mely csak a város adóképessége hiányának igazolására irányoztatván, nagyítva adja ugyan elő annak vagyoni s kereseti helyzete szegénységét, kiemelve, hogy legelője kevés s szomszédoktól kibérlendő ; hogy az erdők s rétjeik bányászatra használtatván, ebben a polgárok közvetlenül gátolvák; hogy majorságai nincsenek; a bányamunkások távol lakásuk miatt ital fogyasztással a város kocsmai jövedelméhez nem járulnak; hogy a szomszéd helységek lakói által bírt határában polgárainak kevés földjeik vannak stb , de ezen beadvány sem tartalmaz semmi elismerést arra, hogy a peres erdők s telepek tulajdonához s határához nem tartoznának. (Folyt, köv.) Kúriai itéietek. magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 7. Schmidt Bálintné szül. Hubert Teréznek, Huber Ferencz elleni, szerződés megszüntetése, s megszárnoltatás iránti perébea következőleg Ítéltetett: Alperes a nekie nébai nevelő atyja Schmidt Bálint által hagyományozott 400 frtot, Hechtel Herminával volt egybekelése alkalmával nejének hitbérképen lekötvén, miután az erről szóló házassági szerződést felperesnő is aláirta, s a mennyaszszonyt képviselő felek megnyugtatásául a vőlegény által vállalt kötelezettségek biztosítására az Újvárosi 18 sz. a. házát, mesterségét, és abbai beruházásokat feltétlenül le kötelezte, s e szerint az alperest néhai Schmidt Bálint végrendelete szerint illető örökségre nézve ugyanannak neje is érdekeltetnék, miután alperes nejét illetőleg a 3./* alatti annak tudta és beleegyezése nélkül kötött egyességet ő reá nézve kötelező erejűnek tekinteni nem lehetne, de azonkívül az időközben elhunyt felperesnőnek állítólagos örökösei is a kereseti jogukat kellőleg nem igazolták, felperesnő a költségek kölcsönös megszüntetése mellett keresetétől elmozdittatik, és e szerint a két alsóbb bíróságoknak egybehangzó végzése megváltoztatik. (1864. évi január 12-én 14691 P. sz. a. Előadó: Makovicz ktb.) 8. Hollánder testvéreknek Davidsohn S. K. ellen, tkönyvi kitörlést tárgyazó perükben *) következőleg ítéltetett: A kitöröltetni szorgalmazott 2780 pfrtnyi követelés, annak tkönyvi átkebeleztetése végett még a hirdetményi időnek folyama alatt jelentetvén be, és kebeleztetvén be a helyszínelés alkalmával adós Király Antal és Király Karolina hitvesek nevére felvett, sőt jóval a hirdetvényi időn tul is azok nevén kezelt, újpesti 38, 39 és 40 számú birtokra; ellenben felpereseknek jogelődje Neumann Izsák csak a hirdetményi határidőnek eltelte után *) Lásd 1863. 92-93 s f. évi'3. számot. tevén meg a kiigazitási lépéseket, miután a tkönyvi rendtartás 3 §-a szerint a hirdetvényi határidő után történt febzóllalások oly 3-ik személy kárára, kik a tkönyvi hirdetvény hatályossága kezdetének napjától fogva, a tjkvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemüleg szereztek, többé nem érvényesíttethetnének, és miután ehhezképest a Neumann Izsák részéről kieszközlött tjkönyvi kiigazítás, és ép úgy a szóban forgó újpesti birtokoknak felperes testvérek nevökrei átiratásn, a fölhívott (könyvi szlyok 6-ik §-nál fogva alperes által annak rendje szerintszerzett tkönyvi zálogjognak sérelmére nem szolgálhatna, — a kétalsóbirósági ítéletnek megváltoztatá-a mellett felperesek keresetöktől elmozdittatnak, a perköltségek azonban ehelyütt is kölcsönösen megszüntetnek. (18G4. jnn. 12-én 9946 P. sz. a. Előadó: Monaszte r 1 y.) A kir. ítélő táblán. 59. Cerrini Lipót és érdektársainak Menhard városa elleni perében Ítéltetett: Felperesnek a Reisenbergi düllőben az 1801-ik évi térképen kitüntetett, és az 1860-ik évi H. a. végrehajtás alkalmával a hely szinén is kijelölt határok közt birt rétjeiken kívül igényelt erdő térekre nézve jog czimet nem igazolván, de azt is, hogy ők ezen határokon kivül a kérdéses erdő bármely részének tettleges birtokába volnának, nem bizonyítván, miután a telekkönyvek a birtok állási lapon előadott térmérték valódiságáért a t. k. r. 51 § szerint nem kezeskednek, és igy azoknak e részben bizonyító erőt tulajdonítani nem lehetne, az eljáró kerületi törvényszéknek Ítélete azon részben, mely által felperesek keresetüktől elmozdittatván, az alperes Menhárd városnak okozott perköltségek megtérítésében ehuarasztattak, helybenhagyatik; — ellenben miután az eperben szavatoskéntálló Leibicz városa a szavatosság terhében csak annyira volna elmarasztható, a mennyiben a kereset a szavatosságot követelő alperes ellenében alaposnak találtatván, annak tárgya felperesnek odaitéltetett és igy alp. Menhárd városa a szavatos Leibicz várostól peralku utján általvett birtokában az Ítélet szerint csorbulást szenvedett volna, mi azonban nem történvén, Leibicz városa követelt szavatosság terhe alól a költségekkölcsönös megszüntetése mellett — ez uton felmentetik, s ezekhez képest az eljáró bíróság ítélete eme részében megváltoztatván, az iratok további szabályszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863 decz. 18-án 6651. P. sz. a. Előadó: Makovitz.) 60. Ragályi István és neje Grotkovszky Máriának, idősb és ifjabb Potornyay Miklós és társai elleni 5 Csáthi telek iránti előbbi állapotbai visszahelyezési perében ítéltetett: Alperesek az előbbi állapotbai visszahelyezés megengedését egyedül az anyaperbeli iratok felmutatásának felperesek részéről történt mulasztásánál fogva panaszolván, az ideigl. törv. szabályok 174 §-a szerint ez esetben alkalmazandó portás 362 §-a folytán kifejtett törvényes gyakorlat szerint pedig ily esetekben az anyaper a tárgyaláshoz hivatalból is melléklendő lévén, — alperesek által az előbbi állapotbai visszahelyezést megengedő elsőbiróeági Ítélet ellen irányozott fellebbezésüknek hely nem adatik ugyan, — miután azonban a cs. kir. legfőbb törvényszék C. a. ítéletében az A. a. ajándékozási okmányt szószerinti szövege szerint akként érteimezé, hogy néhai Potornyay Tamás felpereseknek csak a B a. zálogváltó kereset tárgyát képezett 5 telket ajándékozá, s ezen adományozás hatályát az érintett zálogos telkek visszaváltá-