Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 93. szám

378 folytonos ellentétben állana a kereskedelemben divatozó szokásos joggal. És ez természetesen a kereskedelem kifejlődését, az anyagi emelkedettséget hátravetné; mert csökkentené azon ellentételek folytán a jogbiztosságul s a hitelt, melyek a kereskedelem virágzásának legfőbb elemeit képezik. És ezen lényegileg távolról sem tehet változtatást, ha a kereskedelmi biráskodásra hivatott rendes bíróságok codificált kereskedelmi jog, p. o. a német keresk. törvénykönyv szerint köteleztetnének bíráskodni, miből némelyek a szakbiróságok mellőzését vélik következtethetni. 5) Mert mint fent emiitettük, a forgalom folytonosan változékony s örökös fejlődésben létező mozzanatai a megállapodott, bevégzett codificatiót meg nem engedik; ajog szokások bármily tökéletes keresk. codex mellett sem mellőzhetők, a mint ez a német keresk. törvénykönyvben nyíltan is kimondatik; a jogszokások pedig k'elégitőleg csak az azok gyakorlatában létező kereskedők által ismertethetnek, tehát alk al m az t a th atnak. És ez az, mi a keresk. törvényszékek szükségességének lényegét képezi t. i. a kereskedelmi szokásos jog követésének nélkülözhetleusége. e) Nem pedig azon szempont, mintha, mint némelyek főleg a régibb időkben vélték, a kivételes bíróság a keresk. osztály kiváltságát képezné; vagy mintha abban a perpares való megitélhetés kedvezménye érvényesítetnék. Mert a keresk. bíróság létesítése nem a keresk. osztály jogosultságából s kedvezményezéséből keletkezik; hanem a köz társai mi érdekek iránti tekintetből. ") Azon hasznok itt eldöntendők, melyek a kereskedelem által nagy mértékben érintett összes társalmi érdekekre háramlanak; tehát a közszükség, mely az egész társalom részéről a keresk. szakbiróságok felállításában nyilvánul. A keresk. szokásos jog túlsúlya mellett, a törvénykezési gyorsaság stökéletesb eljárási ügyesség is oly tények, melyek szinte a keresk. bíróságok mellett harczolnak. A gyorsaság az örökké mozgékony keresk. forgalomban a legtöbb érdekek közé tartozik; azt pedig a törvénykezés terén a keresk. szakbiróságok sokkal nagyobb mérvben kifejthetik, miut a rendes bíróságok. *) Mert azok, kik kizárólag mindig ugyanazon ügyekkel foglalkoznak, mint a keresk. birák, azok kezelésében sokkal nagyobb gyorsaságot és ügyességet érhetnek el; mint azok, kik, mint a rendes birák, sok más egyéb leendőkkel is elfoglalvák ; és mert a ker. birák e téren saját elemükben vannak, míg a rendes birák előtt a kereskedelem egészen idegen világot képez, melynek bonyodalmaiban magokat amazokéhoz hason könnyűséggel s gyorsasággal nem tájékozhatják. Azonkívül tagadhatlan mikép a rendes bírák a köztörvényi eljáráshoz nagyon hozzá vannak szokva : annak pedig hosszadalmassága, sokféle fo rm as á g ai a nagyobb gyorsaságot el') B r i x : Das alig. deutsche Handelsgesetzbuch v. Standpunkt d. Österr Gesetzgebung. Wien 1864. S. 283. 6) Creizenach: Das Wesen und Wirken. d. Handelsgerichte. Erlangen 1861 § 7—8. 7) Azért a keresk bíróságok kivételesek ugyan — de nem k i v á 11 s ág o s a k , mint voltak középkorban a testületek, városok s egyes osztályok biróságai. 8) Mit a kereskedelem emelkedése épen ugy mint a hitel fentartása szükségei. E 11 e r : Bemerkungen z. dem Entwurf einer Gerichtsverfassung für Baden 1862 fojtják. És ezen kevéssé segíthet, ha a keresk. ügyekben külön törvénykezési rend hozatik is be "); mert a megszokottság folytán a birák előtt még is mindig a rendes per formái és szokásai fognak lebegni; nem tudnak szakítani a köztörvénykezésben megszokott azon gondolkozási s határozati módtól, mely mélyebb vizsgálódást s fontolgatást követ, a mely egy szóval mindig többet tekint az a la p o s s á g r a,mint agy orsas ágra, s azért hosszabb időt is igényel ; és ezen birák, kik a rendes eljárásban nehézkesek, fontolgatók, nem változhatnak át ismét gyorsakká, mozgékonyabbakká, midőn a keresk. eljárásban működnek. Mind erős akadályai a kereskedelem által igényelt gyorsaságnak. lH) Nem említve, miszerint ugyan egy fórumon két egymással ellentétes eljárásnak s rendszernek alkalmazása a technicai kivitelben igen sok bajjal jár, és sok zavarra vezet. Végre a keresk. szakbiróságok szükségességét igazolja azon szempont is, mikép a kereskedelmi jogbiztosság s hitel érdekei nagy mértékben igényelik, hogy a keresk. jogviszonyokat szabályozó elvek és szokások között minél nagyobb öszhangzás, egyöntetűség uralkodjék. Ezt pedig leginkább a keresk. bíróságok eszközölhetik, 11) melyek t. i. azon szabályoknak és szokásoknak általános érvényt szerezhetnek, s a bíráskodásban való érvényesítésük által eszközülhetik, hogy a kereskedelem által öszhangzólag követtessenek. Különben, hogy az itt alapul vett feltételeknek s érdekeknek mily keresk. bírósági szervezet felelhet meg legjobban, egy későbbi czikkben fogjuk kifejteni. És most áttérünk az ide vonatkozó ellenvetések taglalására. Ií u r i a i ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 5G0. Makai Sára Bagoly Istvánné és érdektársaihak Szalontai Mihály mint kiskorú Szalontay Julianna végrendeleti gyamja ellen végrendelet részbeni érvénytelenítése iránti perében Ítéltetett : Azt, hogy a debreczeni telekjegyzőkönyvben 1959 helyrajzi sz. a. foglalt 1276. sz. a. ház és udvar, ugy a 7003 helyrajzi sz. a. szántóföld Kiss János és neje Földes Zsuzsannának közös tulajdonává vált, a 4 ./• a. felmutatott telekjegyzökönvv hiteles kivonata mellett, még azon körülmény is igazolja, miszerint Kiss János a telekkönyvi állapot megváltoztatása iránt életében fel nem lépett, s nevezett neje a kérdésben forgó ingatlanok közös birtoklásában benne is volt. Földes Zsuzsanna Kiss Jánosnénak halála pedig 18G0 jul. 17-én, tehát az oszt. ptk. hatálya alatt következvén be, ennek a l'éj. ház és fele szántóföldből álló hagyatéka 1/l részben ugyan az oszt. ptk. 750 §-a éttelmé9) E nézetben van nevezetesen a kitűnő franezia jogtudós Regnard Ede, kinek nézete szerint a tkezési gyorsaság néma bírósági szervezettől függ, hanem az eljárás formáitól, melyekkel a gyorsítás igényeihez képest a polgári bíróságokat is felruházhatni De l'organisation judiciaire. Paris. 1855. pag. 119. ,ü) Azért a kereskedő osztályok mindenütt külön önálló keresk. tszékeket sürgetnek. Ezt igazolja a bajor 1861-i or. gyűlési bizottmány jelentése; a Handelstag ülései; a ker. kamarák s hason testületek nyilatkozatai. ") Nem feledve természetesen a codiGcált keresk. jogszabályok (tkönyvek) kitűnő hatályát sem.