Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 93. szám

379 ben férje Kiss Jánosra szállott, minthogy éhez képest az 18G2. nov. végén elhalálozott Kiss János, a fent kitett ház és szántóföldnek csak 5/8 részben volt tulajdonosa, a végrendeletben felhozott ingatlan birtok többi % részéről érvényesen nem rendelkezhetett, a mennyiben tehát ezen most érintett 3/s"acl részről is vegrendeletileg intézkedett, annyiban annak a 3 ./• a. felmutatott végrendelete érvénytelennek nyilváníttatván, a 4 ./• a. tejekjegyzőkönyvben foglalt 1959 sz. a. ház és 1276. sz. a. udvar, ugy a 7003 sz. a. szántóföld 3/s része felpereseknek mint Földes Zsuzsanna törvényes örökösinek, kiknek a most érintett örökhagyóhozi legközelebbi vérségi joga kétségbe nem vonatott, ezennel megítéltetik, s alperes annak kiadására köteleztetik. (18G4 octóber 11-én 4688 P. sz. a. Elő.: Sarlay.) 5G1. Özvegy Andrea Mária Anna trieszti lakosnőnek m. felperesnek Frascha Rachilla és Horváth János aradi lakos alperesek elleni 1592 frt 50 kr. s járulékai iránti perében Ítéltetett: Alperesek maguk sem állítván, mintha felperesnőnek, az általuk ennek néhai férje részére teljesített 850 frt részlet fizetésről tudomása lett volna, s ekkép irányában az, mint ha ő, a már egyszer megfizetett összeget, másodizben álnokul ismét követelné, megállapítva nem lévén, de egyébként is felperesnő a tárgyalás alkalmával ezen összeg beszámításába önként beleegyezvén, ugyanő az eljáró városi biróság által reá nézve kimondott örökös pervesztesség és 200 ezüst frt. patvarkodási dij megfizetésének terhe alól felmentetik ; ennek előrebocsájtásával, miután alp. a beperelt kötvén}' és tartozásuk valódiságát beismerik, a felp. által a kereset beadásakori börzei árfolyam szerint követelésbevett 1592 frt 52 kr a. é töke összegnek ekénti felszámítása iránt pedig feleseléseikben legkisebb kifogást sem tettek, ugyan ők ezen 1592 frt 50 kr. a. é. tőke, levonván belőle arészükról időközben fizetett 850 frt összeget, továbbá az egész, illetőleg eként fennmaradt tőke után 1848. aug, 24 tői 1853. máj. hó l-ig járó 6% — végre ez utóbbi naptól a kielégítésig járó ismét G% kamatoknak, vala mint 30 frtra határozott perköltségeknek felperesnő ré szere 8 nap alatt — valamint az Ítéleti díjnak is különbeni végrehajtás terhe mellett egyetemlegesmegfizetésében elmarasztatnak. Ilykép az eljáró városi törvszék ité lete megváltoztatván, az iratok stb. (18G4 october 13-án 12227 P. sz. a. Elő.: Babes.) 5G2. A cs. kir. pénzügyi ügyészségnek Vimmér JMárton elleni perében ítéltetett: Minthogy felperes azon ténykörülményt, miszerint az alp. által az ./• a. szerződés szerint Fedrigoni Alajostól még az 1858-ikévben haszonbérbe kivett 200 hold földbirtokot az ittebei szállományi uradalom még az 18G0 évi martius hóban vette birtokába, és alp. a haszonbérben ÍIZ eddigi feltételek mellett azontúl is meghagyatott, hallgatag beismerte, minthogy továbbá felp., az alperes által az uradalmi számtartói pénztárba azontúl történt befizetések valóságát sem vonta kétségbe, végre ezen fizetéseket illetőleg a perben azt: hogy azok az uradalom részére másnemű tartozások lerovása fejében tétettek légyen, maga sem követelte, ezeknél fogva a szerződési viszony fennállása az 18G0 mart. havától, mint a birtoknak a szállományi ittebei uradalom általi átvétele idejétől számíttatván, és az alp. által ezen időtől fogva az uradalom pénztárába a kérdéses 200 hold földnek haszonbére fejében tett fizetések számba vétele is megtagadhatónak annál fogva nem találtatván, mivel Fedrigoni Alajos és a felp. uradalom közötti kérdések alperes haszonbérlőre nem tartoznak ; mindezeknek tekintetbe vételével alperesnek tartozása, az általa a szerződés szerint az 18G0 mart. 15-től 1862 aug. 15-ig fizetni tartozott 5197 frtöOkrból az uradalmi számtartóságba befizetett 4961 frt 25 krnak levonása után fenmaradó 236 frt 25 kr haszonbéri hátralékban, ezennel megállapíttatik, és alp. ezen összegben, és annak 1862 aug. í 5-től járó 6% kamataiban elmarasztatik, s ekép megváltoztatván az e. b. Ítélete, a perköltségekre nézve pedig helybenhagyatván, a per stb. (1864 oct. 26 án 6978 P. sz. a. Elő.: Valkovics.) 563. Zviebach Hermán és társának Schmidt Péter elleni sommás visszahelyezési perében ítéltetett: A keresetlevélhez A a. csatolt haszonbéri szerződés 2. pontja szerint a haszonbérbe vett 2/j telek utáni összes és később kihasítandó járandóságok is a bérlethez tartozandóknak tekintetvén, azt pedig, hogy az erdő föld, mely iránt alp. az l-ő bír. Ítélete ellenében felebbezett, ezen telek tartozmányát nem teszi, ugyanaz nem bizonyítván, de nem is állítván, a megye törvszék Ítéletének megváltoztatásával és a perköltségek 12 frt 50 krbani mérséklése mellett, az e. b. ítélete hagvatik helyben, s a per stb. (1864 oct. 19. 9251 P. sz. a.EÍő.: G el lén.) Udvari Rendeletek 1. Holttá nyilvánítás iránti eljárás. O cs. k. Felsége nevében: Az ideigl. törvénykezési szabályok azon, ujabb időben gyakorta felmerült kérdés iránt, váljon a holttá nyilvánítási kérvények elintézésénél a hiányolt személy mennyi idő alatt legyen holtnak vélelmezhető, semmi nemii intézkedést nem tartalmazván, e részben az összes hazai biróságok a törvényhozás további rendelkezéséig következő ideiglenes szabálvok szerinti eljárásra utasíttatnak: 1. §. Kétely esetén távollevő vagy hiányolt személyek megholtaknak csak akkor vélelmezhetők: a) ha születésektől számítva 80 év elmúlt, s tartózkodási helyük tiz év óta nem tudatik. b) A születés idejérei tekintet nélkül, ha a hiányolt személy tartózkodási helye 30 éven át ismeretlen maradt, c) Ha háborúban nehéz sebet kapott, vagy havaiamely hajón volt, midőn ez hajótörést szenvedett, vagy ha másnemű nagy halálveszélyben forgott, s azóta három éven át hiányoltatik. Ezen esetekben a halottá nyilvánitás kérelmezhető, s a 3-ik §-ban foglalt módozatok szerint elrendelhető. 2. §. Ha az iránt támad kétség hogy két vagy több elhunyt személy közül, melyik holt meg elébb, akkor az, ki az egyik vagy másiknak korábbi halálát állítja, ezen állítását bebizonyítani tartozik, ily bizonyíték hiányában az lévén vélelmezendő, hogy haláluk egyszerre történt. 3. §. Az illető biróság holttá nyilvánítási kérelmek eseteiben a távollevő személy részére mindenek előtt gondnokot rendelni tartozik. Ennek megtörténte után a hiányolt személy egy évi határidőt magában foglaló hirdetvény által oly hozzáadással megidézendő, hogy ha ezen záridő alalt meg nem jelennék, vagy a bíróságot életben léte felől más módon nem értesítené, a biróság a holtnak nyilvánítási kérvény érdemleges ellátásába bocsátknzandik. 4. §. Azon nap, melyen a holtnak nyilvánitás jogerejüvé vált, a hiányolt személy joghatályos halála napjául tekintendő ugyan, de a bolttá nyilvánitás nem zárja ki annak igazolását, hogy a távollévő korábban, vagy későbben balt meg, vagy hogy még életben van. Ily esetben azonban, az, ki a birói holttá nyilvánítás alapján valamely vagyont birtokába vett, jóhiszemű birtokosul tekintendő. Kelt stb. nov. 10 (1864. 19649 sz. a. gr. Zichy H. Barthos János.) 2. Kamarai stb. kötvények birói megsemmisítése iránt. Első Ferencz József Isten kegyelméből stb. Főtisztelendő Tisztelendő Tekintetes és Nagyságos, Nagyságos s Vitézlő kedvelt