Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 93. szám

Pest, 1864. kedd november 29. í)3. szám. Hatodik évfolyam. I MIVKWSZÉh! (NlltYOlt, •A-f. TarS.3 Í3W Váltó-kereskedelm i törvényszékek s azok reformja. — Kúriai Ítéletek. -- Udvari Rendeletek. — írod. ért. — Hivatalos tudnivalók. A váltó-, cskedclini törvényszékek s azok reformja. II. sAnnak Szükségességét s nagy hasznosságát, hogy a kereskedelmi ügyek feletti biráskodásra külön önálló kereskedői törvényszékek hivattassanak, mindenek felett, és lényegesen a kereskedelmi forgalom s jogviszonyok benső természetből és sajátságaiból származtatjuk. Azon szükségességet igazoló benső sajátosság pedig abban központosul: mi kép a kereskedelmi jog tisztán s mindenekfelett szokásos jogot képez. Ez az kiválóan, mi a kereskedelmi ügyletek s viszonyoknak, a köztörvényi ügyekéitől elkülönzött, sajátságos bíráskodás s biróság alá való helyheztetését indokolja. A keresk. jognak túlnyomókig szokásos jogi természete i^étségbevonhatlan. A jognak egy része sincs, mely annyira egy osztály, egy foglalkozás szokásaiból venné közvetlen kifolyását, mint a kereskedelmi jog, mely t. i. folytonosan a nép kereskedelmi osztályának meggyőződéséből, jognézeteiből élősködik. — A kereskedelmi üzletben eldöntők s épen azért nagy jelentőségűek bizonyos szokások, gyakorlati szabályok, melyek szerint alakulnak az ügyletek, s melyek inegkülönböztetőleg minden más polgári keresetektől s foglalkozásoktól, egyedül a kereskedelmi forgalomban fejlődnek ki. — A bizományok, áruszállítások, adás-vevések , vételi s egyéb megbízások, felelőség terhei, áruk minősége iránti kifogások, szálitási idő, kötvényszegés következései, felmondás, stb. iránt oly sajátságos szokási szabályok léteznek, melyek csak a kereskedelemben ismeretesek. Magok a forgalomban előforduló kitételek s elnevezések értelme is oly sajátságos, mikép azokat csak az üzletben jártasak, csak a forgalom emberei ismerik, s érthetik. J) Ezen sajátságok oly fontos különbségeket alakítanak a kereskedelmi szokásos jog és a közönséges magán jog között, mikép a kereskedelmi jognak a köztürvényitől való elkülönzése nélkülözhetlen szükségü. 2) Elkülönitendők egymástól, nem mintha az átalános jog elvekre nézve is ellentétben állanának, hanem mivel a keresk. jog legfőbb forrását a jogszokások képezik, a közönséges magán jogét pedig átalában határozott, tételes törvények vagy törvénykönyvek; továbbá mert a keresk. ügyletek természete a köztörvények hason szabályaitól lényeges eltéréseket igényel. Ezen különbség folytán csak legnagyobb hátránynyal járna, ha a kereskedelmi ügyekben is a köz törvények szolgálnának általában ki') Noback: Handels usancen 1858. Lcopold Brode; Beleuchtung d. Usancen. d. Pester Waaren u. EíIVktenbörse. Pest. 1864. 2) Munzinger: Zur Frage eines schweizerischen Handelsgesetzes 1862. indulási pontul, azok, melyek a kereskedelmiektől eltérő közmagánjogi ügyletek számára hozattak ; és ha a kereskedelmi törvénykönyv hiányai a keresk. jogszokások mellőzésével a közönséges polgári codexekből pótoltatnának. J) Azt, hogy e szokások a kereskedelmi ügyek elitélében jóformán kizárólagos túlnyomóságra emeltessenek, magával hozza már azon változékony mozgalom is, mely a kereskedelmi forgalomban örökösen tart, s az innen kifolyó folytonos kifejlődés, mely a ker. viszonyokban nyilvánul. És a mely mozgékonyság lehetetlenné teszi, hogy azon folytonosan átalakuló mozzanatok, melyek az újabb meg újabb szükségek és az ipar nem korlátolható elöhaladása kíséretében, a kereskedelem soha nem szűnő forgalma által teremtetnek, megállapodott, változatlan codificatió alá vétethessenek. 4) Ha pedig ez áll, mi nézetünk szerint általánosan el van ismerve y akkor önmagától folyik, hogy a szokásos jogon alapuló keresk. ügyek külön kereskedői bíróságokra bizattassanak ; mert különben a forgalom lényegét képező szokásos jog érvényesítése mellőztetnék. Es pedig egyrészt azért, mivel a rendes bíróságok a kereskedelmi szokások s gyakorlati tényezők kielégítő ismeretével nem birnak, s nem is birhatnak : miután már életmódjuk, társalmi pályájuk is egészen különböző; miután a kereskedelem mozgékony terétől távol esvén, annak gyakorlati tényezőivel, szokásaival érintkezésbe sem jöhetnek ; és miután a kereskedelem folytonos fejlődése s változékonysága folytán annak gyakorlati szabályait és szokásait csak azok sajátíthatják el, kik folytonosan azok körében élnek és működnek. Másrészt azon okból, inert a rendes köztörvényi birák, szakképzettségük jellege, s folytonos foglalkozásuk folytán, a köztörvéuy fogalmait, szellemét, és irányelveit annyira magokba szivták, mikép előttük mindig csak azok lebegnek, azoktól meg sem válhatnak, azok hatálya alól magokat ki nem szabadithatják, s igy akaratlanul is, mindennemű eljárásukban csak is azokat követik. Ha pedig a kereskedelmi ügyek feletti bíráskodásban, a forgalomból kifejlődő szokások mellőztetnének; ha nem a forgalom szelleme és sajátságai, hanem a köztörvények s törvénykezés szelleme vergődnék túlsúlyra s érvényre, akkor ügyei megítélésére oly szabályok létesitetnének. melyek a forgalomban a gyakorlati élettel merő ellentétben állanának. Tehát a törvénykezési jog 3) Mittermaier: Ueber d. neuesten Zustand d. Civilprocesgesetzgebung, insbesondere in Bezúg auf Anordnung v. Handelsgeriohten. Arcbiv f. Civil. Praxis. XXVIII. B XI 4) Cb. Millión: Do la loyante Commerciale. R e v u e de L e g e s 1 a t i o n. T. XV. Pari«. 93