Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 8. szám

Pest, 1804. kedd jan 26. 8. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Beszterczebánya város jak. banya kincstar között lefolyt peres ügy. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Beszterczebánya várossá k. bánya kincstár között lefolyt peres ügy. (Folytatás.) E birtok átruházásnak a város U. és V. szerint ellene mondott ugyan, de a király mindamellett birtokba lépvén, X szerint a bányákat augsburgi lakos Fugger családnak bérbe adá, s jóllehet a város Y szerint ezen bérbeadás ellen is tiltakozott, a kir. kincstár még is birtokba lépett; II. Lajos Mohács melletti eleste után a kérdéses javakat előbb János király Z. szerint, majd I. Ferdinánd birta, s az utóbbi Fuggeréknek kibérelte. A kincstár ez uton a Jung család javainak birtokába lépvén, idő multával mások birtokait is megszerezte, jelesül 1326évben Villici Comitis Cotslin (városbíró) fiai a beszterczei határbeli erdeiket hegyeiket s kunyhóikat. 2. A szerint eladták Comiti Heinzmann, kitől Heinsmansdorf falu nyerte nevét. 1379 évben 2 B. szerint Karoli Péter Banusch nevü majorságát átadta Rosenberger Mihálynak, ki 1387 évben Hansmansdorf, később Kosztivjarszka nevezetet nyert faluját, 1390-ben pedig Szt. Jakabot Zólyomi Dávidnak eladta, mely birtokrészek utóbb G. szerint a Jung család kezére kerültek. Hasonlóul Zensleben Egyed beszterczei polgár Zeniczi, Malachovi, Prscháni birtokait 1467-ben 2 E szerint örökösen eladá Barla Györgynek, ennek özvegye pedig Szászfalva és Németfalvai birtokai egy részét 1487-b. 2 F. szerint beszterczei polgár Kremnicz Jánosnak adta e!, ki 2 G. szerint 1477-ben már Gvarzano Dávidtól is némely Hansmansdorfi és Szt. Jakabi portiokat, Barla Imrétől pedig 2 H. szerint ennek Szászfalvai, s 2 J. szerint Szt. Antali birtokrészeit megvásárolván, azokba 2 K szerint be is iglattatott. Ugyanezen korban tűntek föl a Turzók is. Jelesül 1493 évben Glockniczer Benedek és Königsberger Mihály beszterczei polgárok sandbergi és egyéb bányáikat a hozzájok tartozó erdőkkel, olvaszdákkal, házakkal sat. 2 L. szerint a város Tanácsa előtt, 2 M szerint Tillmann János és neje 1494-b. szinte sandbergi, s2N szerint Lang Oános Torperstollni bányáikat akkori krakói bevándorlóit polgár, utóbb országnagygyá lett Turzó Jánosnak erdőkkel s hutákkal együtt a városi tanács előtt elárusiták. 1495-ben Szatmáry György eladja Turzónak 2 0 szerint a sandbergi, synbsteini és krotenpuli bányákban lévő örökségét erdeivel s egyéb tartozmányaival. 1496-b. Szatmáry György 2 P szerint Jung Jakabtól Schubsteini, Sandbergi ós Krotenpuli bányarészeit erdeivel s tartozmányaival megszerezvén, 2 Q szerint rögtön Turzó Jánosnak eladja, ki 2 R szerint 2-ik Ulászló királytól már akkor szabadalmat nyert érezválasztó huták (Saigerhütten) állítására, s az ekként elválasztott ezüst és réz szabad eladására. 1505. évben Anna királyné II. Ulászló neje 2 S szerint a zólyomi várat, s a bányavárosokat Turzó Jánosnak elzálogitván, ennek leginkább a bányavárosok elnyomásukban gyakorlott hatalma annyira terjeszkedett, hogy 2 T szerint Turzó János fiát Györgyöt, mint már zólyomi főispánt a fél forintnyi adó behajtásától eltiltani kellett, sőt Turzó Elek Jánosnak másik fia, a város által aKoncsovicz örökösöktől 2 T szerint megvásárlott Szászfalva, Németfalva, Kinczelfalva, Szt. Jakab, és Henczelfalva helységeket elsajátítani, s impetrálni akarván, a város 2 X és Y alatti tiltakozásokkal volt kénytelen magát megvédeni. A hatalomra vergődött Turzók utóbb az ital és husmérési jogot is kezdették Lajos király 2 Z. a. tilalma daczára a városi határban gyakorolni, s miután az ennek folytán keletkezett per 3 A szerint a város hátrányára döntetett el, az ellen 3 B. és 3 C szerint mind a város, mind a koronái ügyvéd aNádor,illetőlegTúróczi Convent előtt tiltakoztak. A Turzók azonban a városiakat folytonosan üldözvén, s Mária királyné 3 D alatti védirata szinte sikerre nem vezetvén, miután a Turzó, s véle sógorságba lépett Fugger család zsarnokoskodása folytán a bányásznép is kivándorlóit, Lajos király neje Mária 3 E. a. parancsa folytán a bányák elfoglaltatván, a kir. kincstár ekként mind az Ernszt, mind a Turzó féle javak birtokába lépett, s a Karoli, Jung, Ernszt féle ház királyi, illetőleg Cameralis ház nevezetet nyervén, előbb a haszonbérlő Fuggerek, s majd a kincstár tisztsége, az eredetileg polgári természetű kamarai telkeknek szabadalmakat, magának pedig törvényhatóságot szerezni s azt mindinkább terjeszteni igyekezett, mi annál könnyebben történhetett, mert a mohácsi vész után a bányavárosok csak néhány felső megyével állván az ausztriai ház uralma alatt, mind a külellenség, mind a hatalmas országnagyok folytonos, az 1659. 18 t. czikket eredményezett féktelenségeik folytán, a bányavárosok a királyi udvar védelmét önmagok keresték, s inkább a bécsi imperialis kamarának engedelmeskedni, mint honfiaik kegyetlenkedését tűrni akarták. Azonban akincstári tisztség által gyakorlott nyomás is elvégre türhetlenné válván, I. Ferdinánd király a várost panaszos kérvénye következtében 3 G. szerint 1541 évben a haszonbérlő Fuggerek által elfoglalt mértékbeli jövedelem (proventusstaterae) élvezetébe visszahelyeztetni rendelte. A bányamunkások, szénégetők s más városi alattvalók taksa aluli mentesítésüket, az esztergomi érsek 1543, 44, s 46 években 3 H, 3 J s 3 K, — maga Ferdinánd király pedig 3 L szerint 1545 évben kimondották, — a vaskereskedésben, s 3M NB. szerint a felső Sticzezi bányák s érczhulladékok használatában háboritott város Ferdinánd király által 3 M szerint 1545 évben megvédetett, — a város határában s törvényhatósága alatt álló Podlavicz, Riecska és Majer kincstári helységekben lakó, a robotok teljesitésétől a tisztség által eltiltott jobbágyok ugyanazon 8