Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 90. szám

367 tett figyelembe. Miért is a fentebbi ítélet kimondása érett megfontolás után igazságosnak találtatott." Ezen Ítélet elitélt Toperecz Bálint és Dúl Juhász Józsefnek kihirdettetvén, és niegmagyaráztatván, T. Bálint valamint a tiszti főügyész fölebbezésöket kijelentették, Dúl Juhász József pedig abban bele nyugodván, annak reá nézve azonnali foganatosítása elrendeltetett. A Toperecz Bálintot védő tiszti ügyész fölebbezési indokaiban a védenczére rótt büntetés alábbszállitását kéri, szóról szóra következőket adván elő: ,,Dúl Juhász József kezdte a verekedést,Pásztor Istvántakkorisgyomrozta , midőn a se nem részeg, se bár ki iránti bosszúvágy gyal nem viseltető védenczem — jó akaratból, hogy a verekedésnek végét szakithassa, botját fölemelte, s azzal előre elhatározott, és kiszámított akarat nélkül a fátum tói vaktában jött eset szerint csak a feltámadáskor visszajövendő életétől azt az egyént, kivel barátságban volt, bűnbánó és bejelentett fájdalma szerint véletlenül m eg f osz to t ta; szerinte tehát nincs, nem lehet törvény, a mely őtetszándékos gyilkosnak mondhatná és a halálos (3 évi börtön) büntetésen felül (?!) két évvel súlyosbított Ítéletet helyben hagyná. A törvényszéki orvostanból tanultam : ha a gonosztevő valamely történetesen támadt, vagy pedig magában kimenthető szenvedély vagy felhevült indulat közt cselekedett légyen, vétkessége kisebbül." Ezen fölebbezési indokok a törvényes határidón tul történt benyújtás miatt a megyetszék által visszautasitattak 5 miért azokat közvetlen a kir. ítélő táblánál nyujtá be egy folyamodvány kiséretében, melyben elkésésétrészint elfoglaltságával, részint betegeskedésével mentegeti. A kir. it. Táblán ítéltetett: ,.Az első bíróság ítéletében Toperecz Bálint vádlottra kiszabott öt évi börtön büntetés, tekintve vádlott fiatal korát, büntetlen előéletét, s hogy a meghalt Pásztor Istvánra, kivel a peradatok szerint jó viszonyban élt, csak «gy ütést s azt is nem azon szándékból tette, hogyannak halálát előidézze, három évre leszállittatik, s e szerint az első bíróság ítélete ezen vádlottra nézve a büntetés tartamát illetőleg megváltoztatván, egyebekre nézve helyben hagyatik, s a per az ítélet nem fellebbezett részének érintetlenül hagyása mellett, törvényszerű eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1864. oct. 30. 4465 sz. a. Előadó: Dessewfíy.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 547. Nesic Dömének, Vászics András és Vojnovics Timót mint Gavrilovics Szilárd tömegének képviselői ellen, 1602 frt haszonbérből eredett kárnak megtérítése iránti perében ítéltetett: Felp. azt, hogy az l-ő sz. a. felmutatott haszonbéri szerződést aláirta, maga is beismervén, ff ennek alapján a 2-ik sz. a. gyámhatósági megerősítés folytán a bérletbe belépvén ; és igy a bérlő s bérbeadó feleket többé nem a megelőzött árverés és annak állított, de különben sem igazolt feltételei, hanem az aláirt, elfogadott és három évi használattal megerősített haszonbéri szerződés kötelezvén; felp. az ezen meg nem erőtlenített és igy ránézve kötelező hatálylyalbirószerződésen kívül eső, igazolatlan alapra fektetett követelésétől — a megyei törvszék ítéletének megváltoztatása mellett — elmozdittatik, s alperesek részére 20 frt perköltségben elmarasztaltatik, és a felterjesztett periratok stb. (1864. october 11-én 3887 P. sz. a. Elő.: Szalay.) 548. Brükner Maxnak Haas Jak. és Sámuel elleni ügyében ítéltetett: Az A './• a. kötlevélre és B ./• a. kötelezőre (Bonn) alapított kereset, Haas Jakab alperes tagadása ellenében,miután az A.-/ a. okmány Haas Sámuel által a marasztalt Haas Jakab nevében is aláíratott, és miután a B ./• a. kötelezőn csak Haas Sámuel van aláírva, a társasági viszony bebizonyítása nélkül az ezeken alá nem írott Haas Jakab ellen jogosan nem érvényesítethetvén, a D a. levél pedig, melyben Haas Jakab csak a munka kimutatás benyújtása és ennek jóváhagyása után a számadást kiegyenlíteni Ígérkezik, ily alakban azon oknál fogva, mert a követelt összeg az A ./• és B a. okmányok alapján követeltetik, s mert az egyetemleges kötelezettség mivel sincsen igazolva, eltekintve az ezen alp. által állított meghatalmazási viszonytól, ez ellen marasztalási alapul nem szolgálhatván, felp. egyedül Haas Jakab idézése mellett mind a két alp. egyetemlegesmarasztalását kérő keresetétől elmozdittatik, és ezennel köteleztetik alp.-nek perköltség fejében 10 a. é. frtot 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Az e. b. ítélete ekkép megváltoztatván, a per stb. (1864. october 10-én 5655. P. sz. a.) 549. Lőwi Károlynak Szirmay születettBuday Mária elleni perében ítéltetett: Alperesi tanú Pethő László, alperesnő azon állítását, hogy az A a. váltót csak mint üres forgatmányt irta alá, eskü alatti vallomásában határozottan bizonyítván; és igy azon alp. védelem, hogy az egyszerű aláírás felett olvasható kész fizetési kötelezettség később s az 6 tudta nélkül íratott, valószínű lévén s próbának vétethetvén; ennélfogva az általa megajánlt póteskü ezennel oda Ítéltetik, és ha alperesnő arra, hogy az A a. váltót csak üres forgatmányként irta alá, és annak értékeért sem kiállításakor, sem később kész fizetési kötelezettséget nem vállalt, ezen ítélet kézbesítésétől 15 nap alatt a pótesküt leteszi, miután az ekként igazolandó esetben csak mint jótálló tekintethetik, felp. pedig azt, hogy a főadós ellen törvényesen fellépett és ennél kielégítési alapot nem talált volna, nem igazolta, a felp. kereset alól ez úttal felmentetik, az eskü le nem tétele esetére azonban alperesnő felp. részére 600 frt tőkében, ennek 1863 július 8-tól számítandó 6% kamataiban, s 20 frt perköltségben marasztaltatik. Ekként a városi törvszék ítélete megváltoztatván, a periratok stb. (1864 oct. 13-án 10291 P. sz. a.) 550- Kende Kamii mint kiskorú Rhédey Ferencz gyámjának Rhédey Borbála, özvegy Markovics Albertnő szül. Rhédey Anna és Vasady Gáborné szül. Rhédey Borbála alperesek elleni B. Sz. Mártoni (Pocsi puszta) Baji, Authi, és K. Gyáni javakra, néh. Rhédey Ferencz örökössel részére általánosan történt zálogváltási feljegyzésnek egyedül kiskorú Rhédey Ferencz javára leendő kiigazítása iránti szóbeli perében következőleg ítéltetett : Tekintve, hogy a zálogváltási jog telekkönyvi feljegyzése iránti tárgyalások csak a zálogtartók irányában rendeltetvén el, azon alkalommal a feljegyzésnek egyedül a fiág javára leendő megszorítása iránt felmerült kérdés a cs. kir. legfőbb törvényszék 3 sz. a határozata szerint főleg azon okból mellőztetett, mivel az formaszerü per nélkül eldönthető nem volt, hogy tehát ez által a peres eljárás, mely ily esetben a telekkönyvi rendelvény 22. §-a értelmében helyt fogható, ki nem záratott; te-