Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 85. szám
Pest, 1804. kedd november I. 85. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A hivatalos ügyvédi képviseletek kinevezése. — Jogeset, — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A hivatalos ügyvédi képviseletek kinevezése. Az e tárgy kürüli visszaélések s ezeknek káros kifolyásaik is azok közé tartoznak, melyek évek óta folytonos panaszok s rosszalás tárgyát képezik. Nem halaszthattuk tehát tovább azok nyilvános szóba hozatalát, azon reményben, mikép átalánosan óhajtott elháritatásukra a kellő intézkedések a kormány részéről el nem fognak maradni. A hivatalos lapok hirdetményeit áttekintgetve , mihamar észrevehető azon jelenség, mikép csődperügyelőségek-, tömeg-, távollevők-, vagy akadályozottak helyetti gondnokságokra bíróságai n k , k ivált a fővárosiak által kinevezett ügyvédek sorában rendesen ugyanazon nevek szerepelnek. Minthogy pedig ezen hivatalos képviseletek jövedelemmel is járnak, önkényt azon következtetést vonjuk a hivatolt észrevételből, mikép azon ügyvédek, kik rövidnél-rövidebb időszak alatt ily jövedelmes foglalatosságrahivatalosan kirendel tétnek, míg feles számú kartársaik alig valaha jutnak ily képviselésre, kinevezésüket a bíróságok kegyül vehető pártfogásának köszönhetik. Ámde, ha az ügyvédi állás abbeli hivatását fontolóra vesszük, miszerint a biróságok irányában ellenőrző tisztet viselni, és a felek érdekét sértő, bárhol fölmerülő hiba ellen a törvényes eszközöket felhasználni tartozik: nem lehet tagadnunk azt, miszerint az ügyvédség lelkismeretes betöltésével, mert ez a biróságtóli függetlenséget okvetlenül megkívánja, homlokegyenest ellenkezik ama divatos eljárás, melyet a hivatalos képviseletekre való kinevezések körül mindennap tapasztalunk. Emberekül bíró és ügyvéd egyaránt az emberi gyarlóság törvénye, esélyei alatt állanak. Innen, hogy míg a biró tetszésétől függ, kit részesítsen a kegydijul kezelhető képviselet javadalmában, nem fog ilyetén elhalmozottságról panaszkodhatni az, a ki néha napján az előforduló törvénykezési mulasztások ellen erélyesen fölszólalt, valamint igen sok ügyvéd, nehogy a bíróság végzetes idegenkedését magára vonja, hivatása teljesítésében tartózkodóbb leend, semmint a jogkereső közönség érdeke magával hozná, mert a „favor in judice" egyebek között anyagi hasznot hajt, az ,,ódium" pedig kárt és mellőzést okoz. Ennél fogva nagy mértékben kárhoztatnunk kell a gyakorlatban levő eljárást, mert a birák részrehajlását rendszeres hatáskörre utalja, az ügyvédek önállóságát és függetlenségét megbénítja, és igy magára az igazságszolgáltatásra is fölötte kártékony hatást gyakorol. Azonban a most emiitett főtekinteten kívül még igen fontos más tekintetek is a jelzett eljárás ellen harczolnak. Ugyanis, miután a fennálló gyakorlat mellett a biróságok kényük szerint töltik be az emiitett képviseleteket, és a színfalakon kívülieknek világos tudomásuk arról f nem lehet, voltakép mily indokok folytak be az egyes kinevezésekre, nem csodálhatjuk, ha ebből oly föltevések is erednek, mikép nem egyedül ajoggyakorlat terén szerzett kitűnő érdemek, hanem talán más körülmények is vezérlik a birákat a kinevezéseknél. Pedig azon magasztos föladatnál fogva, melynek betöltése a biróság s az ügyvédi kar legnemesb kötelessége, lelkismeretes óvatossággal kerülendő minden, a mi akár az eljáró biróság, akár az ügyvédek önzetlenségét, illetőleg részrehajlatlanságát gyanúba ejthetné. Hivatkozzunk-e azon átalános bizalmatlanságra, mely az ujabb időkben oly gyakori csődöknél a szokott eljárás iránt a közönségnél mutatkozik , nem-e világos tanúsága ez annak, mikép az ügyködő közönség a hitelezők összesége érdekeinek megóvására kirendelt perügyelők mostani kinevezési módját nem tekinti olyannak, a mely érdekeit elegendőképen biztosítaná ? ! Hiszen a mostani eljárás mellett föltehető azon eset is, hogy a csőd alá jutottnak módjában áll kieszközölni, miszerint valamely általa óhajtott egyéniség neveztessék ki perügyelőnek; és igy, ha meggondoljuk, mily nehéz a csődhitelezők állása és mennyi küzdelmekbe sodortatnak egyedül azért, mert visszás helyzetű személyiség van a perügyelői teendőkkel megbízva: nem bámulhatunk azon. mikép a csődtömeg érdekeire való felügyelettel megbízottak iránt a bírósági tetszésen, illetőleg önkényen alapuló kinevezés folytán, a jogkereső felek teljes bizalommal nem viseltetnek. A fentebbiekben vázolt helytelen eljárás megszüntetése tehát, a helyes igazságszolgáltatás elvéből, mely a bíróban részrehajlatlanságot, az ügyvédben függetlenséget kíván, mulaszthatlan levén, erre az irányadó kormány hatóság figyelmét fölhívni szükségesnek láttuk. E végből utalunk az ilyen kinevezések körül másutt követett eljárásra, mely szerint az illető bíróságoknál bejelentett ügyvédek jegyzéke meg állapitatván, a hivatalos képviseletekre való kin evezések minden egyes hivatalos képviseletre, például perügyelőségre, gondnokságra, szegénység miatti képviseletre különböző kiinduló pontbeli sorrend szerint történnek. Mi kiválóan ily intézkedésben látván feltalálhatni azon eszközt, mely az e tárgy körül nagy mértékben elterjedt visszaéléseket s bajokat gátolhassa; annak sürgős életbeléptetését nyomósán sürgetni el nem mulaszthattuk. Jogeset. A B o n féle ren deletre szóló adóslevelek joghatálya. „Popper L. és társa" bejegyzett kereskedői czég Fried Károly és Miksa javára vagy ezek rendeletére, Pesten 18G2 jan. 4-én egy, 1862 jan. hó végén le85