Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 85. szám

Pest, 1804. kedd november I. 85. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A hivatalos ügyvédi képviseletek kinevezése. — Jogeset, — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A hivatalos ügyvédi képviseletek kinevezése. Az e tárgy kürüli visszaélések s ezeknek káros ki­folyásaik is azok közé tartoznak, melyek évek óta foly­tonos panaszok s rosszalás tárgyát képezik. Nem halaszt­hattuk tehát tovább azok nyilvános szóba hozatalát, azon reményben, mikép átalánosan óhajtott elháritatásukra a kellő intézkedések a kormány részéről el nem fognak maradni. A hivatalos lapok hirdetményeit áttekintgetve , mi­hamar észrevehető azon jelenség, mikép csődperügyelő­ségek-, tömeg-, távollevők-, vagy akadályozottak he­lyetti gondnokságokra bíróságai n k , k ivált a fő­városiak által kinevezett ügyvédek sorában rendesen ugyanazon nevek szerepelnek. Minthogy pedig ezen hi­vatalos képviseletek jövedelemmel is járnak, önkényt azon következtetést vonjuk a hivatolt észrevételből, mikép azon ügyvédek, kik rövidnél-rövidebb időszak alatt ily jö­vedelmes foglalatosságrahivatalosan kirendel tétnek, míg feles számú kartársaik alig valaha jutnak ily képvise­lésre, kinevezésüket a bíróságok kegyül vehető pártfo­gásának köszönhetik. Ámde, ha az ügyvédi állás abbeli hivatását fontolóra vesszük, miszerint a biróságok irá­nyában ellenőrző tisztet viselni, és a felek érdekét sértő, bárhol fölmerülő hiba ellen a törvényes eszközöket fel­használni tartozik: nem lehet tagadnunk azt, miszerint az ügyvédség lelkismeretes betöltésével, mert ez a biró­ságtóli függetlenséget okvetlenül megkívánja, homlok­egyenest ellenkezik ama divatos eljárás, melyet a hiva­talos képviseletekre való kinevezések körül mindennap tapasztalunk. Emberekül bíró és ügyvéd egyaránt az emberi gyarlóság törvénye, esélyei alatt állanak. Innen, hogy míg a biró tetszésétől függ, kit részesítsen a kegydijul kezelhető képviselet javadalmában, nem fog ilyetén elhalmozottságról panaszkodhatni az, a ki néha napján az előforduló törvénykezési mulasztások ellen erélyesen fölszólalt, valamint igen sok ügyvéd, nehogy a bíróság végzetes idegenkedését magára vonja, hivatása teljesítésében tartózkodóbb leend, semmint a jogkereső közönség érdeke magával hozná, mert a „favor in ju­dice" egyebek között anyagi hasznot hajt, az ,,ódium" pedig kárt és mellőzést okoz. Ennél fogva nagy mértékben kárhoztatnunk kell a gyakorlatban levő eljárást, mert a birák részrehajlását rendszeres hatáskörre utalja, az ügyvédek önállóságát és függetlenségét megbénítja, és igy magára az igazság­szolgáltatásra is fölötte kártékony hatást gyakorol. Azonban a most emiitett főtekinteten kívül még igen fontos más tekintetek is a jelzett eljárás ellen harczolnak. Ugyanis, miután a fennálló gyakorlat mellett a birósá­gok kényük szerint töltik be az emiitett képviseleteket, és a színfalakon kívülieknek világos tudomásuk arról f nem lehet, voltakép mily indokok folytak be az egyes kinevezésekre, nem csodálhatjuk, ha ebből oly föltevések is erednek, mikép nem egyedül ajoggyakorlat terén szer­zett kitűnő érdemek, hanem talán más körülmények is vezérlik a birákat a kinevezéseknél. Pedig azon magasz­tos föladatnál fogva, melynek betöltése a biróság s az ügyvédi kar legnemesb kötelessége, lelkismeretes óva­tossággal kerülendő minden, a mi akár az eljáró biróság, akár az ügyvédek önzetlenségét, illetőleg részrehajlat­lanságát gyanúba ejthetné. Hivatkozzunk-e azon átalános bizalmatlanságra, mely az ujabb időkben oly gyakori csődöknél a szokott eljárás iránt a közönségnél mutatkozik , nem-e világos tanúsága ez annak, mikép az ügyködő közönség a hi­telezők összesége érdekeinek megóvására kirendelt per­ügyelők mostani kinevezési módját nem tekinti olyan­nak, a mely érdekeit elegendőképen biztosítaná ? ! Hi­szen a mostani eljárás mellett föltehető azon eset is, hogy a csőd alá jutottnak módjában áll kieszközölni, miszerint valamely általa óhajtott egyéniség neveztessék ki per­ügyelőnek; és igy, ha meggondoljuk, mily nehéz a csőd­hitelezők állása és mennyi küzdelmekbe sodortatnak egyedül azért, mert visszás helyzetű személyiség van a perügyelői teendőkkel megbízva: nem bámulhatunk azon. mikép a csődtömeg érdekeire való felügyelettel megbízottak iránt a bírósági tetszésen, illetőleg önkényen alapuló kinevezés folytán, a jogkereső felek teljes biza­lommal nem viseltetnek. A fentebbiekben vázolt helytelen eljárás megszün­tetése tehát, a helyes igazságszolgáltatás elvéből, mely a bíróban részrehajlatlanságot, az ügyvédben függetlensé­get kíván, mulaszthatlan levén, erre az irányadó kormány hatóság figyelmét fölhívni szük­ségesnek láttuk. E végből utalunk az ilyen kine­vezések körül másutt követett eljárásra, mely szerint az illető bíróságoknál bejelentett ügyvédek jegyzéke meg állapitatván, a hivatalos kép­viseletekre való kin evezések minden egyes hivatalos képviseletre, például perügyelőségre, gondnokságra, szegénység miatti képviseletre különböző kiinduló pontbeli sorrend szerint történnek. Mi kiválóan ily intézkedésben látván feltalálhatni azon eszközt, mely az e tárgy körül nagy mértékben el­terjedt visszaéléseket s bajokat gátolhassa; annak sürgős életbeléptetését nyomósán sürgetni el nem mulaszthattuk. Jogeset. A B o n féle ren deletre szóló adóslevelek joghatálya. „Popper L. és társa" bejegyzett kereskedői czég Fried Károly és Miksa javára vagy ezek rendele­tére, Pesten 18G2 jan. 4-én egy, 1862 jan. hó végén le­85

Next

/
Thumbnails
Contents