Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 84. szám

342 játjának mondott, s melyet eleinte 280 frtra tartott, alku utján 200 írtért megvette. A kihallgatott alkuszok ezen állítást igazolták. Második káros Péter Vendel zongorakészitő panaszolja, hogy 1862 uov. 13-án Macher tőle egy Egyptomból jött, s Pesten letelepedett Rabinovszky nevü uraság részére egy 350 frt értékű zongorát kölcsön kért, mire panaszló késznek is nyilatkozott: s a téritvényt kiállítván a zongora tőle elvitetett Rabinovszkyhoz; panaszló maga is elment oda a zongorát elhelyezni, s tudomást szerezni, váljon zongorája csakugyan rendeltetése helyére szállittatik-e? S miután az első hó eltelte után Macher a 10 f. kölcsöndijt pontosan lefizette, előadásában kétkednie oka nem volt, mig Rabinovszky val véletlenül találkozván, ettől tudta meg, hogy Macher neki a zongorát örök áron eladta. Rabinovszky Mandel földbirtokos, pénzüzér előadja, hogy a kérdéses zongorát Spitzer Simon ügynök közbenjárása által Machertől 270 frtért megvette, s az árát ki is fizette. A zongorát Macher sajátjának lenni mondotta, mely állítást a közbenjáró Spitzer Simon mindenekben megerősiti. Vádlott Macher Jáuos 26 éves r. cath. nős, egy gyermek atyja Chmel József panaszára beismeri, hogy a szóban forgó zongorát 7 frt. havi bér mellett kikölcsönözte, s hogy azt még is sajátjának mondván, Epsteinnek 200 frtért eladta; mentségéül felhozván, hogy Kaul nevü órás, kinek egy, 150 frtért vett óra árában még 80 frttal tartozik, őt végrehajtással fenyegette, továbbá sok adóssága levén, ezeket ezen 200 frtból fedezte; különben késznek nyilatkozik az emiitett órát Epsteinnek biztosítékul átadni. — Péter Vendel panaszára beismeri, hogy oly szándékkals czélból ment hozzá zongorát kölcsönözni, hogy arra magának pénzt szerezzen. Igaz, hogy a zongorát 270 frtért adta át Rabinovszkynak, de oly formán, hogy azt 3 hó múlva, midőn pénzt birni reménylett, visszavehesse. Igaz az is, hogy a zongorát sajátjának adta ki. Spitzer még megjegyzi, hogy Macher a zongora elvitelekor mondotta, miszerint 3 hó múlva a zongorát R-től visszahozza, és R. is akkép nyilatkozott, hogy azt 3 hó múlva visszaadja. — R. azonban tagadja, hogy azon zongorát csak 3 hóra zálogba vette volna, s hivatkozik az eladási számlára. Ezután közvádló tiszti ügyész vádlott Macher Jánost önbeismerése alapján Chmel József kárára elkövetett sikkasztásban, és Péter Vendel kárára véghezvitt csalásban bűnösnek kimondatni, s tekintettel két bűntett összejövetelére, a kár nagyobb összegére, s arra, hogy a megtérítésre kevés kilátás van — mint súlyosító körülményekre, ellenben figyelmezve eddigi büntelenségére és ártatlan családjára, mint enyhítő körülményekre, egy évi, hetenkint egy böjttel szigorított egyszerű börtönre itélendőnek véleményezte. Védő ügyvéd vádlottnak tetteit nem annyira szándékosan előre kiszámított s megrögzött gonosz lelküségből eredő cselekvényeknek, mint meggondolatlanságból s könnyelműségből származó botlásnak vétetni, s a fenforgó enyhítő körülmények mellett büntetését lehető legcsekélyebb mértékkel kiszabatni kéri. Ezekután Pest város fenyitő törvszékén Ítéltetett: „Macher János a Chmel József kárára elkövetett sikkasztás és Péter Vendel kárára elkövetett csalásban bűnösnek találtatván: ezen két rendbeli bűntettéért egy évi, hetenkint egy böjttel szigorított egyszerű börtönre i'éltetik, egyúttal Epstein Gusztáv 200 és Rabinovszky 270 frt kárának, valamint a rabtartási költségek megtérítésében elmarasztaltatik. Az Epstein la-usztáv és Rabinovszky Mandel birtokában levő zongorák pedig az illető tulajdonosoknak, visszaadandók." Ezen ítélet indokolása vádlott beismerésére alapitta tik. A zongorák pedig azért ítéltettek vissza illető tulajdonosaiknak , mivel azok büntethető cselekvény által vétettek el az illető tulajdonosoktól. Ezen ítéletben vádlott megnyugodott, Epstein és Rabinovszky által ellenben folebbeztetett a következő indokokból. R. mindenekelőtt kifogást tesz az e. b.-ságnak irányában ez ügybeni illetékessége ellen; ő ugyan is jelen esetben pusztán mint tanú, tehát sem mint panaszló, sem mint panaszlott nem jelentkezett, s ellene fenyitő eljárás folyamatba nem tétetett, a mennyiben tehát ez ügyben saját jogai és érdekei jönnének tekintetbe, ezek érvényesítése, védelme, ugy az azok feletti bíráskodás a polg. törvszék illetékessége alá tartozik. Az ügy érdemét illetőleg pedig előadja, hogy őt törvényes tulajdonából kiforgatni nem lehet, ü a zongorát annak jogszerű birtokossátói, Macher Jánostól örök áron megvette, tehát tulajdoni joga igazolva van. A mennyiben Péter Vendel ez által károsodnék : az ez iránti kártérítési per csakis a bűntettes ellen tétethetik folyamatba, s a kár csak is ezen megveendő, miután annak csalárd eljárása által a jóhiszemű 3-ikbirlaló nem károsodhatik. E nézet mellett szól az oszt. p. tkv 367 §-a is, mely elvvel honi törvényeink, s az eddigi törvénykezés minden ága, neme és osztálya mindenekben megegyeznek. Kéri az e. b. ítélet megváltoztatásával törv uton szerzett birtokát és tulajdonjogát itéletileg szentesi ttetni. A kir. it. táblán Ítéltetett: ,,Az e. b. Ítélete vádlott által nem felebbeztetvén, a bűnösségre és büntetésre nézve érintetlenül, — a felebbező Epstein Gusztáv és Rabinovszky Mandel birtokában levő zongoráknak,az illető tulajdonosoknak leendő viszszaadatását illetőleg pedig indokolásánál fogva helybenhagyatván: a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1864 jul. 6. 1424 B. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 515. Rigyitsky Mihálynak, Balku Ignácz s neje elleni 530 frt s járulékai iránti perében Ítéltetett: A 3. sz. a. beperelt adásvevési szerződésben, az annak tárgyát képező ház árának a kikötött határidőbeni kifizetése, az ugyanazon háznak vevő nevérei átíratásától feltételezve nem lévén, és e szerint l-ő r. alp. azzal magát, hahogy a kereseti, valóságára nézve különben általa kétségbe nem vont tartozás, amaz adásvevési szerződésből származottnak bizonyittatnék is, jogosan nem védhetvén, ugyanazért az e. b. Ítélet érdeklett l-ő r. alp. irányában, ezen és ott felhozott indokokból helybenhagyatik, a 2-od r. alperest illetőleg azonban, miután ugy az Aa. adóslevélből, mind pedig a kihallgatott tanú vallomásából nyilván van, hogy 2-od r. alp. azon adóslevelet alá nem irta, sőt kiállításánál jelen sem volt, maga a betáblázás pedig elmarasztalására elegendő törvényes alapul nem szolgálhat, a mondott e. b. ítélet megváltoztatik, és érdeklett 2-od r. alp. a felp. kereset terhe alól föltétlenül felmentetvén, az ügyiratok stb. (1864 szeptember 22-én 3950 P. sz. a. Elő.: Blaskovich.) 516. Wiesinger Annának Veikmann György és Terézia ellen 294 írt és jár. iránti perében ítéltetett: Felp.