Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 84. szám

343 keresetétől mint idő előttitől csak azon esetben mozdíttatik el, ha alperesek a felperes által nekik oda kinált és általuk elfogadott esküt arra nézve, hogy felperesnő 1860 év óta a keresetbe vett tőke lefizetését soha nem követelte, le nem tennék, kötelesek ennél fogva alperesek ezen ítélet jogerőre emelkedése után 3 nap alatt az eskütételre jelentkezni, és azt a kitűzendő napon le is tenni, mert különben 294 frt tőkének, ezen tőke után 1859 febr. 10-től számitandó 5% kamatoknak, és 25 frtra mérsékelt perköltségeknek 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében marasztaltatnak, mert azt, hogy a kereseti követelés fennáll, és felperesnek adóssai,határozottan és nyiltan beismerték. Ilyképen megváltoztatván az eljáró törvszék Ítélete, a per stb. (1864. szeptember 28-án 5790. P. sz. a. Elő. : S z er é n y i.) 517. Özvegy Blessics Györgyné született Kopunovits Magdolnának, úgyis mint Bleszits Szaniszló fia természetes és törv. gyámannyának özv. Gabrits Jokin Jánosnő. úgyis mint Gabrits Mária leánya term. és törv. gyámannya ellen 171 frt. 1 kr. összeg kétszeres megtérítése iránti perében Ítéltetett: Felperesnő az 1861 nov. 5. 4483 sz. a. beadott keresetéhez, az eredeti 1852 oct. 7-én 2826 sz. a. indított keresetet önmaga mellékelvén s beismervén, mikép ez utóbbi néki az 1857. máj. 31-én *285/i864 sz- a' végzéssel kijavitás végett visszaadaúott, miután alperesnőnek azon elévülési kifogásait, hogy ezen utóbbi keresetet a most érintett végzés kézbesítésétől számitva csak három év lefolyta után nyújtotta be, a per során mivel sem czáfolta meg, és igy e per általa az elévülés félbeszakasztására, az ez ügy eldöntésénél szabályul szolgáló osztr. által. polg. törvkönyv bevezető rendelet XII. czikke, 6 pontja, illetőleg az 1497 § értelmében kellően nem folytattatván, az ált. polg. törvkönyv 1489 §-ban előirt három év után ujolag folyamatba tett jelen kártalanítási keresete csakugyan elévült, ugyanattól ezen indokból elmozditatik, a perköltségek azonban az Ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. Ekép az eljáró városi törvszék ítélete megváltoztatván, az iratok stb. (1864. szeptember 14-én 4426 P. sz. a. Elő.; Masirevics.) 518. Fasching Karolinának Adler Lipót alperes elleni 212 frt 12 kr. s jár. iránti perében Ítéltetett: Felp. követelésének támogatására válaszában 134 frt 3 kr. erejéig alp. számadása alá kiadott ételekről szóló pléh jegyeket mutatván fel; miután alp. beismeri, hogy felperesnél számadó pinczéri szolgálatban volt, ellenben azt, hogy szolgálatából lett kiléptével beszámolt volna semmivel sem bizonyítja, felp. követelésének igazolására nézve felmutatott pléh jegyek a tartozás igazolására nézve félbizonyitéknak tekintetvén, felperesnek követelése ezen fél bizonyíték alapján 134 frt 3 kr. összegben, azon 61 frt. 54 kr. összegnek levonásával, melyet a fenállott buziási cs. kir. szolgabírói hivataltól alp. utalványa folytan felvett, megítéltetik azon esetre: ha felp. póthitet tesz arra: hogy a válasziratban felmutatott bádog jegyekért alperesnek 134 frt. 3 kr. értékig ételeket adott ki, és azok árában 61 frt 54 kr. összegen felül alp. mind e mai napig tartozásban van, mire nézve ha felp. az esküt leteendi, alp. Adler Lipót köteles a megítélt 62 frt 49 krt, ugy az ezen összeg után 1862 szept. 25-től járó 6% kamatokat, ugy az eljáró városi törvszék Ítéletében megállapított perköltségeket a hitletételétől számitandó 15 nrip alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek lefizetni. Felperesnő tehát köteles ezen Ítéletnek érvényre emelkedése után 3 nap alatt a hitletételre késznek nyilatkozni, s azt a kitűzendő határidőben mulhatlanul letenni, különben követelésével elmozdittatik, s alperes részére 16 frt 25 krt. lesz köteles perköltség fejében fizetni. Ezek szerint az eljáró városi törvszék Ítélete megváltoztatván, a periratok stb. (1864. october 11-én 11925. P. sz. a. Elő. : Lázár.) 519. Zsebő Pálnak, Kiss János ellen kártérítés iránti perében ítéltetett: Fitzinger Lipót felp. tanú azt, hogy felp. az alp. által okozott súlyos testi sértés folytán összesen 8 hétig munka tehetetlen volt, és nagy fájdalmakat szenvedett, hit alatt tanúsítván, alp. azon állítása pedig, mintha felp. a kérdéses verekedés, úgymint 1857 jan. 3-ika után 14 nappal, többekkel együtt a korcsmába mulatott volna, az eziránt felhivott alperesi tanú Katona Ferencz hit alatti vallomása által megczáfoltatván, s igy felp. 45 napi munkamulasztás és fájdalomdíj fejében támasztott követelésének valódisága, a felperesi ./ a. okmány által gyámolított egyes tanú által, a jelen esetnél zsinórmértékül szolgálóp. p. r. 159 § 3-ik pontja értelmében, teljesen bebizonyitottnak lévén tekintendő : alp a fájdalom dij fejében követelt 45 frtnak, és 45 napi munkamulasztás fejében, az ez érdemben kihallgatott tanuk vallomása alapján naponként 32 krjával számított 24 frt 40 krnak 15 nap alatt végrehajtás terhe melletti lefizetésére köteleztetik. Ellenben az orvosnak fizetése 6 frt. 30 kr., gyógyszer fejében követelt 1 frt 85 kr. és az összeszakitott ruhák fejében igényelt 14 frt. fizetése alól, miután ezekre nézve felp. semmi bizonyítékot fel nem hoz, alp. egyszerűen felmentetik. A perköltségek pedig, miután némely pontokban felp., másokban alp. lett vesztes, a pprtás 576 § értelmében kölcsönösen megszüntetnek. Ezek szerint az e. b. Ítélet részben megváltoztatván részben pedig helybenhagyatván, a per stb. (1864 október 10-én 3170 P. sz. a. Elő.: Szabó.) 520. Szengetovszky Mihály és nejének Tomásko Máriának, Polányi István elleni, tulajdoni jogot igazoló perében Ítéltetett; A 32 sz. a. árverési jegyzőkönyvből, s különösen ennek abbeli kitételéből, miszerint felperesnő férje az árverés ellen többi közt azon oknál fogva is felszólalt, hogy nem az egész szőllő terület, hanem annak csak egy része lön lefoglalva, s megbecsülve, kitűnik az, hogy a kérdésben fo rgó egész szőllőterület árvereztetett, s jutott légyen ennek utján alp. birtokába, azonban tekintve, miszerint az árvereztető fél részére kielégítési alapul az E a. bizonyítvánnyal is istápolt D. illetőleg 17 és 30 sz. a. , becslési jegyzőkönyv világos tartalma szerint nem az egész szőllő terület, hanem annak mint egy 1200 • ölet tevő azon részelőn lefoglalva s megbecsülve, mely tulajdonkép szőllővel beültetve vala, az sem szenved kétséget, miszerint a lefoglalt és megbecsült részen tulterjesztett árverés, s ennek nyomán a vétel is nem törvényszerűen történt legyen, minthogy pedig az ily árverés, illetőleg vétel, erős tulajdoni jogot csak ugy szülhetne, ha a közbejött hiba és törvényszerütlenség a vevő tudtán kivül követtetett volna el, azonban mind a becslés, mind az árverés alp. közbenjárásával eszközöltetvén, s ezen kivül az árverés felp. férje által mindjárt kezdetben az emiitett hiány miatt kifogásoltatván is, a hibás és törvényszerűden árverés és vétel, alperes tudtával történt, s ennél fogva az, hogy az eladás bíróilag történt, alp védelmére szinte írem szolgálhatna, ezen okoknál fogva az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett az eljáró t rvszék Ítélete, azonban mégis oly hozzáadással hagyatil helybeu, hogy alperesek az innét