Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 83. szám

338 Ezen ítélet indokai következők: „A telkek számának meghatározására részint a korábbidicalisösszeírások, részint a földesuraságnak ezen mennyiség után lett kártalanítása, s főleg a feleknek a perbeszédekben tett beismeréseik szolgáltak alapul. Felp. azon kérelmétől, hogy a volt úrbéresek 1210 • birt telki illetéke s maradék birtoka osztályozott holdakban adattassék ki, azért volt elmozditandó, mert az urb. tettleges birtoka határrendezés és tagositás alkalmával mennyiségre nézve kevesebb nem lehet, minőségre rosszabbá nem válhat, vagyis a volt urb. birtoka ugyanannyit érő mennyiségben kiadandó; és mert ha oszt. holdakban adatnék ki, akkor a f. uraság, a nélkül, hogy az úrbéresek foglalásátigazolná, azok tényleges birtokából tetemes megröviditésúkkel 347 oszt. holdat gazdálkodnék meg magának, mit megengedni jogosan nem lehet. A község által az osztályozás és becslés elleu felhozott okok figyelembe vehetők nem valának, mert az a peres felek által szabadon választott szakértő becsüsök közbenjöttóvel törvszerüleg foganatosíttatott, sbiróilag meghitelesittetett. Alp. lakosság a fölös földek váltság melletti megitéltetése kérelmétől hasonlólag elmozditandó volt, mert alperesek azt, hogy ezen, megelőzött ítéletek után bírói végrehajtás közben az illetőktől elvont, s szerződés mellett egyes lakos társak által felébe használt földek az 1853 urb. ny. par. 19 §-a alá eső természetű censualis földek lettek volna, semmivel sem igazolták. — A legelő telkenkint 7 holdban azért volt megállapítandó, mert az urb. végrehajtás elégséges legelőt lenni állit: azért annak megszabásánál kellő tekintettel a szakértői becsüre, a volt úrbéresek marha létszámára, s így a nemzetgazdászatra, s baromtenyésztésre is, tekintve az erdő kiterjedését s a bőséges tarlókon s ugarokoni legeltetést, de más részről a volt f. uri jogoknak kellő tiszteletben tartása mellett az 1836: VI. t, cz. 3 §-ához képest jogosan alapíttatott meg. Faizási élvezete a volt urb. lakosságnak nem levén, az 1853 urb. ny. par. 10—12 §§-aihoz képest mi sem ítéltethetett meg. A szabályozást és kihasitást illetőleg a tervben előadottak megalapitandók azért valának, mert a f. uraságot szétszórt birtokrészeinek egybevonása, s illetőleg tagosításának jogos kérelmétől elzárni nem lehet, s mert a volt úrbéres lakosságnak tényleges birtokállapotuk szerinti birtok mennyiségük ugyanannyit érő osztályholdakban kiadatván, jogos sérelemről nem panaszkodhatnak, sőt miután a volt úrbéreseknek válogathatási jog a törvényben megadva nincs, a f. ura ság által tett kielégítési tervezet, a mennyiben az a volt úrbéresek károsítása nélkül tettlegesithető, s a fennálló törvényekkel össze nem ütközik, elfogadandó s megállapítandó volt." Ezen ítélet ellen mindkét fél részéről közbetett fölebbezés következtében Pest mtörvszéke 18G4 april 19-én 2183 sz. a. kelt Ítéletével némely urb. zsellérek után a földes uri kártalanítást megítélte, s a telkenkinti legelő illetményt 6 holdra leszállította, egyebekben az alispányi biróság ítélete helybenhagyatván. A törvényszék ítéletét ekkép indokolja : ,,A maradék földek összegéhez helyesen csatoltatott káposzta és kender földek czime alatt a volt úrbéresek kezein talált 37139/: osztályozott holdat tevő földbirtok is, mert habár az ó úrbér szerint ezen földek a rende3 bel és kültelki birtokon felül adattak a volt jobbágyoknak, de miután azt, hogy ezen földekre nézve az urbértől eltérő bánásmód utóbb behozatott, s így más rendszabály alá estek volna, egyik fél sem állítja, másrészt pedig a földtehermentesitési iratokból kitűnnék, miszerint a kérdéses földek után teljesített adózások és szolgáltatások az állam részéről külön nem kárpótoltattak: világos, hogy ezen földek, habár a jobbágy telki állományon felül birattak, de az urb. táblákba bevezetne találtattak : az urb. ny. par. 3-ik §-a szerint úrbérieknek tekintendők, s mint ilyenek az urb. földeknél tapasztalt fölöslegekre kimondott eljárás alá vonandók voltak. A perhez csatolt iratok szerint kimutatva létezik, hogy a f. uraság csak 70 zsellér után nyerte a kirendelt kárpótlást; a jelen perben tartott nyomozások folytán azonban kitűnt, hogy a feljebbi számon felül még 5 oly zsellér találtatik, kik 1848 előtt az uri szolgálatokat és tartozásokat teljesítették, minélfogva ezen,utólag úrbérinek kijelentett 5 zsellér után járuló urb. kártalanítást az 1853-iki földtehermentesitési rend. 7 §-a alapján meghatározni, és a f. uraságnak annak követelhetésére igényeit fentartani kellett. A legelőt illetőleg — tekintetbe véve, hogy az ezen határbeli legelőgyepek az osztályozat szerint kitűnő minőségűek, hogy az urasági erdőben a legeltetés csak elnézésből gyakoroltatott, hogy a maradványföldek czimén kezeik közt meghagyott tekintélyes földbirtokon, az ugarlegeltetést is nagy területen a f. uraság kizárásával gyakorolhatják, a megítélt mennyiséget G holdra leszállítani még azért is kellett, mert a mérnöki kimutatás szerint 357ü9/: holdat tevő legelőnek osztályozott föld adatik át a volt jobbágyoknak a nélkül, hogy az akár szántóföldi, akár legelői illetőségükbe betudatott volna stb." Ezen Ítélet hasonlóan mindkét fél által fölebbeztetvén: a kir. táblán harmadbiróságilag véglegesen Ítéltetett: ,,A telkenkint kiadandó G holdnyi legelőt illetőleg a XX B. a. mérnöki kiszámításban létező és a telekkönyvben meg is jelölt összesen 35*0^,()0ü holdat tevő legelő térek is, minthogy legeltetésre alkalmatosoknak becsültettek, a volt úrbéresek részére kiadandó legelőbeli illetménybe beszámítva lesznek kiadandók. Ily módosítással egyebekben a mtörvszék Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik, s az iratok foganatosítás végett illetőségükhöz leküldetnek." (18G4. juu. 15. 330 urb. sz. a ) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 512. Papp Jánosnak Szentandrássy Imre elleni perében Ítéltetett: A vétel utján megszerzett javaknak telekkönyvi átiratása, a vevő tulajdonost a még le nem járt haszonbérleti szerződésnek önhatalmilag való megszüntetésre az id. törv. szab. 43 §-a ellenére fel nem jogosíthatván, s alp. D. a. keresete által a bérbe vett s beruházásokkal terhelt javaknak még le nem járt störv, meg nem szüntetett haszonbérletéről lemondottnak annál kevésbé lévén tekinthető, minthogy felp.-nek a 2. sz. a. becsatolt birósági okmány szerint alp. a bérleti szerződésen alapuló követelésének megtérittetését megtagadta, ezeknél, de az e. b. által felhozott indokoknál fogva is a megye tszék Ítéletének megváltoztatásával, az e. b. Ítélete hagvatik helyben s a per stb. (18G4 szeptember 30-án 8181 P. sz. a. Elő.: Gellén.) 513. Stern Jakab és Beke Henriknek Pick Lipót és Lorschy Hermann, mint a kalocsai izraelita cultus község elöljárói ellen, egy 1000 frtos váltó beváltásn és visszaadása iránti perében ítéltetett: A jelen perben visszakövetelt 1000 frtos váltó alapján a kir. váltótörvszék előtt felperesek ellen inditott per, tulajdonképen végrehajtási ügy saját előadásuk szerint is véglegesen még befejezve,