Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 81. szám

330 pedig egy 60 holdat tevő 6/J0 részletére egymásközt elsőbbséggel biruak, a későbben bekebelezettek irányában pedig mindnyájan előjoggal felruházvák. A telek. rend. 57 § értelmében ugyan a birtok egy részére tiltatik a zálogjog bekebelezése, azonban ez csak uj bejegyzésekre, nem pedig régiekre is vonatkozhatik, s a tulajdonjárandóságoknál ily bejegyzések sokszor előfordulnak, midőn az egyik tulajdonostárs a többieknek terhelt járandóságait megszerzi. 6) A haszonbérletnél már e tekintetben mi nehézség sem forog fenn, ha valamely birtokrészlet a többi birtokkal összesítetett, minthogy a bérlési jog egy birtoktestnek egyes részletére is bejegyezhető. Ily haszonbérleti jogokat még a tagositás telekkönyvi keresztülvezetése előtt is jegyezhetni be, midőn a haszonbéri szerződésben a telekhez kiosztott uj birtok adatik haszonbérbe, p. o. a 28 házszámu telekhez az országúti dűllőben kiosztott I. osztályú hat holdnyi földre átengedett haszonbérleti jog a nevezett telekre bekebeleztetik. 7) Sok munkálatban a külön minőségű földek öszszesittetnek, mint p. o. irtások telkes földekkel; midőn az elsőket szabadon el lehet adni, az utóbbiak külön csak közigazgatási engedély mellett adathatnak el; ily esetben ezen többnyire már megváltott földek szabad földekkép elkülönitendök, és a mérnök erre nézve hivatalból fölszólítandó. (Vége köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 502. Pecz Ferencz s neje szül. Piacsek Jozefának, Engel József elleni 814 frt. 59 kr. és járulékai iránti perében Ítéltetett: Alp. azon kifogással élvén, hogy a kereseti vételárbeli hátralék a tanuk vallomása szerint nekie még 1851-ben felp. által elengedtetett volna; minthogy azonban a B és C a. saját levelei szerint még 1859 évben ezen házvételre vonatkozólag magát adósnak vallotta, s ekként ezen sokkal későbbi saját beismerése által, az állitólagos elengedés egyenesen megczáfoltatnék; minthogy továbbá alp. a szerződésnek valódiságát tagadásba nem vévén, maga beismerné azt: hogy a kereseti vételár hátralékot felpereseknek még eddig ki nem fizette; ez okból alp. a kereseti 814 frt 59 kr. tőke, s ennek 1859-i szept. 29-től számitandó lekötött 6% kamat, és 20 frtra mérsékelt perköltségnek felperesek részére 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztatik. Ekként az eljáró bíróságnak Ítélete megváltoztatván, a periratok stb. (1864 szept. 26-án 6745 P.sz. a. Elő.: Páp ay.) 503.Melcheczky Zsuzsanna ésérdektársainak Vidovecz Zsuzsanna s többi alperesek elleni ujitott osztályos ügyében ítéltetett: Felp.-sek néhai Melcheczky János hagyatéka iránti örökségük meghatározását rendes peruton örökösödésikeresettel akarván meghatároztatni, ezen pert megelőzőleg e hagyaték felett peren kivül hozott végzéstől önmagok elállottak, s igy a jelen ügyben felmutatott minden bizonyíték figyelembe veendő, ezek szerint pedig felperesek önmagok beismerik, miként az örökhagyó után maradt 3 ló és 1 kötél 10 holdnyi földből álló ősi vagyonon felül a leltárba felvett más kötél 10 holdnyi föld, egy ház és egyéb ingóságokat l-ő r. alperesnőveli házassági ideje alatt, az ált. polg. tk. hatályba lépte előtt, s igy vele közösen szerezte, mint ilyen vagyonból pedig az ősis. pat. 12. §-a szerint l-ő r. alperest az azokon fekvő terhek aránylagos viselése mellett szerzeményi jogon fele illetné, ugyanazért ősi vagyonnak elismert egy kötél 10 hold föld és 3 lónak értéke felpereseknek az ált. p. t. k. hatálya alatt elhalt, s igy az örökhagyó özvegyét ebből 1/i részben haszonélvezeti jogon illető, e helyütt is megítélt ezen vagyonon felül, mely 2-od r. alperessel 3 egyenlő részben lészen felosztandó,minden egyéb leltározott s l-ő r. alperest a fenntebbiek szerint közszerzernényi jogon felé részben tulajdoni, % részben haszonélvezeti jogon illető vagyonnak egyedül fele képezvén az örökhagyó hagyatékát, felpereseknek tehát ez utáni örökösödés alapján, szinte 2-od r. alperessel egyenlő arányban felosztandó vagyonnak is egyedül fele Ítéltetik meg, ellenben 1-őr. alp. által követelt női hozományának külön leendő megitélése, mivel annak a hagyatéki birtokba lett beruházása, és hogy az a szerzemény értékét felülhaladná, be nem igazoltatott, s végre felpereseket illető örökségük utáni haszonvétel, minthogy az meghatározva elő nem soroltatik, meg nem Ítéltethetik; az első bir. Ítélet ekép megváltoztatván, a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek stb, (1864 szeptember 28-án 4949 P. sz. a. Elő. : Jamniczk y.) 504. Kazay Juliannánnk özvegy Bizony Károlynénak Bizony Tamás ellen 200 frt élelmezési dija fizetése iránti perében ítéltetett: A kérdéses szerződésnek azon értelmét, hogy mint felp. követeli, az abban részére élelmezési ellátás fejében évenkint kötelezett pénzösszeg, az évnegyedek bekövetkeztével illető részletekben előre fizetendő, nem csak az élelmezési dijnak czélja, s ebből kifolyólag ellenkező kikötés nem létében, annak előre fizetést kivánó törvényes természete kellőkép gyámolitván, de az, tekintve felp. néh. férjének, illetőleg alperes attyának, mint a kinek még életében és befolyásával jött az létre, abban foglalt azon világos kijelentését, miszerint felperesnek mint akkoron nejének és egyik szerződő félnek „halála esetére is nyugodalmas jövendőt biztosítani, és minden szükségéről gondoskodni" kívánt; tekiutvetovábbá az élelmezési részletek kiszolgáltatási idejének ottani azon szabályozását, hogy míg a termesztmények egy részének az évenkinti termésből utólagos kiszolgáltatása van kikötve, az évenként kötelezett pénzösszeg fizetésére nézve ezen különböztetés már nem tétetett, ekként a szerződés tartalma összefüggésbeni jelentésének is megfelelvén; ez okoknál fogva az eljáró városi törvszék ítélete, a kereset főkérdésére nézve jóvá, illetőleg nem felebbezett részében érintetlen hagyatik, a perköltségek megtérítésétől azonban, felp. az általa nem is felebbezett e. b. Ítélet szerint egy részben hasonlóul pervesztes lévén, alperes felmentetik, s a periratok stb. (1864 szeptember 24-én 2148 P. sz. a. Ny eviczkey.) 505. Engert Andrásnak, Simics szül. Fratricsevics Antónia elleni 362 frt o. é. s járulékai iránti perében ítéltetett: Alperesnő a kereset ellenében azon kifogással lépvén elő, hogy ama 362 oszt. ért. frt. összeget, melylyel Aszt Nándor ügyvéd adóssá vala, csak ugy ígérte s rendelte férje 525 oszt. ért. forint váltóbeli tartozásának részbeni törlesztéséül kifizetni, ha a szóban forgó 362 frtból a Dombrovics nevü apatini czégü követelésének történni kellett kiegyenlítése után valami felmaradand, s ezen ténykörülmény valóságát a felperesileg is tanuként felhívott Aszt Nándor, s azon felül pót sőt főeskü által is kívánván beigazolni; miután ezen tanú vallomásában a 362 frtnak felp. részérfi utalványoztatásáról csak általánosságban, s egyszersmind emez összegnek a Dombrovics követelés kielégítésére már azelőtt történt fizetési utalvá-