Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 81. szám

Pest, 1864. kedd octóber 18. 81. szíuii. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tiirtalom : A ta"-osilisok telekkönyvi keresztülvitele. liíéletelf inag-.injngi ügyekben. — Udvari Rendeletek. — Hivatalos tudnivalók. A tagosítások telekkönyvi keresztülvitele. Halmossy Endre tszéki ülnök úrtól ') A helyszínelés ellen felhozott kifogások egyike volt: a tagosítások várt befejezése. Az útmutatás 28 § igy szól: „Némely birtokos a telekkönyv fölvételénél azért nem vesz részt, mert azt időelőttinek tartja, azt vélvén, hogy a jövő tagosítások keresztülvitele után egészen ha­szonvehetetlenné lesz s uj fölvétel fog szükségeltetni." E kifogásra a 29 § igy felel: „A jövő tagosítások által sem a helyszinelési munkálatok, sem a kész te­lekkönyvek haszon vehetetlenekké nem válnak, mert csak a részletezett birtok kitöröltetik és helyette a tago­sitott birtok vezettetik be, a mi rendes birtokváltozások eseteiben is le - és hozzá - jegyzések által törté­nik." A telek. rend. 56 § g. p. az eljárásra nézve az 1853 april 18-ki rendelet 63 § szakaszára utal, ez pe­dig igy szól erre vonatkozólag : ,,Ha törvényes tagosítás utján a telkeknek uj felosztása történt: ugy hi­vatalból — az újonnan kiosztott s a régi telekkönyvi jószágok helyébe lépő fekvő javak az illető jegyzőköny­vekbe és lapokba beiktatandók." Az eljárásra nézve azonban minden közelebbi uta­sítás hiányzik. Mi a telekkönyvi rendeletek és az eddigi tapasztalatok nyomán a következő elveket tartjuk törvény­szerüeknek és legczélszerüebbeknek. A tagosításnál föelv: hogy a régi részletezett birtok helyébe hasonértékü tagositott birtok osztatik ki, mi ál­tal sem a birtokos, sem a bekebelezett hitelezők, vagy egyéb jogosultak nem károsittatnak, sőt miután a tago­sitott birtok gazdászati tekinteteknél fogva a részletezett birtoknál többet ér, az által többnyire mindnyájan nyer­nek is. Hogy ily tagositási munkálat alapján az uj birtok bejegyeztethessék, különösen szükséges, hogy a régi bir­tok a telekkönyv szerint, azaz: az abban foglalt hely­rajzi számok s tulajdonosok kitételével vétessék fül; s hogy az uj fölosztási munkálatból világosan kitűnjék, hogy a régi birtok helyett mely uj birtok osztatott ki, a mintezt az 1859 nov. 11-ki minis, rendelet (birod. lap. 215 sz.) 28 § rendelte a közbirtokosságok tagositására nézve következőleg: „Az egyéni birtok j elenlegi állapotának fölmérésénél a birtok rész le­*) Ezen jeles szakképzettségű dolgozó társunktól legközelebb egy igen korszerű és nagy hasznú munka ,A telekkönyvi rendszer alapelveiről' czim alatt fog megjelenni ; melynek első részében az: .Összeütköző jogügyletek közti e 1 s ő b b s é g' fog tárgyaltai ni; mig másik része az alaki részt tar­talmazandja. E műre előre is felhívjuk szakkőzönségünk szives fi­gyelmét, mely meggyőződésünk szerint jogéletünkben nagy hiányt fog pótolni. Szerk. teknek a telekjegyzőkönyvekben és vázlat­ja j z o k b a n e lő fo r d u 1 ó h ely raj zi számai tar­tandók meg. Különösen a fölosztási miniká­latokakkép s z e r k e s z t e n dő k, hogy belőlük biztos a nkileh essen tudni, mely uj birtok­részletekléptek a telekjegyzőkönyvek bir­tokállási lapjaiba bejegyzett régi birtok­részletekhelyébe, sa korábbi birtokállás­ban., annak jogerej üleg fogan atositott sza bályozása folytán még különben mily válto­zások történtek." — Ha a fölosztási munkálatok ily modorban fölvétetnek, a telekkönyvi bejegyzés mi ne­hézséggel sem leend egybekapcsolva. Azonban ritka munkálat fog ezen kellékeknek megfelelni. Ugyanis többnyire következő hiányok fordulnak elő. 1) A férj és nőnek külön birtokai is összesittetnek, ámbátor a telekkönyvben a régi birtok mindegyik ré­szére külön van bejegyezve. Itten meg kell határozni az arányt, melyben a házastársak ezen összesített birtokot jövőre bírni akarják, vagy mindegyiknek része kihasí­tandó. 2) A telekkönyvben a régi birtok másnak nevére van irva, mint a kinek nevére az uj birtok a fölosztási könyvben fölvétetett. Ily esetben az uj birtok is csak a telekkönyvi tulajdonos nevére vétethetik föl, és haaz uj birtokos a szerzési okmányt bemutatja, az átíratás az ő nevére elrendelhető, a mi különösen akkor szükséges, midőn az uj birtok az uj tulajdonosnak egyéb birtokához csatoltatott. 3) A fölosztási földkünyvben oly részletek fordulnak elő, melyeknek tulajdonosai a telekkönyvben még fel­véve sem lettek. Ily esetben a valódi tulajdonosok hiva­talból kinyomozandók. 4) Sok községben nem az egész határ, hanem csak némely dűl lók esnek tagosítás alá, és a fölosztási föld­könyvben és térképen csak ezek fordulnak elő: hason esetben mégis az egész határt kell uj helyszinelési szá­mokkal ellátni, a mennyire netalán épen oly dűllők ta­gosittattak, melyek az utolsó helyrajzi számokkal ellát­vák, és az uj helyszinelési számok ottan kezdendők, a hol a tagosítás kezdődik, p. o. az 1—400 részletszámok nem estek tagosítás alá, hanem csak a 400 — 600 rész­letszámok, akkor 400-ig az előbbi számok megha­gyathatnak. 5) Zavar támad, midőn különbözőleg terhelt birto­kok a tagosításnál összesittetnek, mely esetben a beke­belezett hitelezők közt az elsőbbség meghatározandó, és ha egyesség nem sikerül, vagy a birtokok elhasitandók, vagy pedig az arány meghatároztatik, p. o. hogy a C. 1. 3 alatt bekebelezett követeléseka 100holdnyi birtoknak egy 40 holdat tevő */(0 részletére, a C. 2. 4. 5 alattiak 81

Next

/
Thumbnails
Contents