Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 79. szám

323 a valódi értékre előzőleg leszállítani, mit azonban tenni elmulasztott, •— a felperesi biztosítási okirat ellenében pedig, melyben az érték bemondása foglaltatik, a per során alperes társaság azt, hogy a kérdéses kulai gőzmalom a biztosításkor, vagy az elégéskor 50000 frtot nem ért, nem csak semmivel nem bizonyította, de bizonyítani meg sem kisértette; tekintve továbbá, hogy a XIV. sz. a. szakértői becsű az egész biztosított tárgy megbecsültetésére nem kéretett s el sem rendeltetett, hanem egyedül a tüz által megrongált, de részben még haszonvehető részeire { nézve teljesíttetett s a felperesi és bírósági becsüsük a megmaradóit részek beszerzési értékének megállapításához nem is járultak, ugyanezen okból a felhívott szakértői becsű a biztosított tárgy valódi értéke meghatározásánál alapul vehető nem volt. Mindezeknél fogva az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett, az elsőbirósági Ítélet az abban foglalt indokokból is jóváhagyatik s a per illetőségéhez leküldetik." *j (1864 máj. 17. 3530 sz. a.) A kir. Hétszemélyes tábla ítélete pedig következő : „Felp.az F és G- a. okiratok szerint alp. biztosítótársaságot a biztosítási szabályok 10 pontja értelmében egy szakértő kinevezésével a kár nagyságának megvizsgálására, és igy a megtérítési összeg szabályszerű megalapítására ismételve felszólitván, s ezen körülmény alp. részről a per során tagadásba nem vétetvén, alp. azonban sem szakértőt nem nevezett, sem az ismételt felszólításokra nem válaszolt, sőt egyáltalában a kártérítést egészen megtagadta, minthogy tehát felp. e részben is megtette azt, mit a törvény s a biztosítási szabályok rendelnek, ugyanazért az alp. felebbezés és semmiségi panasz alaptalannak találtatván, a kir. it. tábla Ítélete az abban foglalt indokoknál fogva jóváhagyatik s a per stb." (18G4 aug. 17. 11393 P. sz.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 489. Almoslin Euláliának, Danijlovi.cs Mária elleni, 50 frt és járulékai iránti perében következőleg ítéltetett: Miután alperesnőnek habár aggályos, és annál fogva hitre nem bocsátott tanúi azt erősitenék: hogy ez utóbbi felperesnőuek követelése törlesztésére 27 uj frtot lefizetett, az e. b. itélet ezen, és az abban felhozott indokoknál fogva az esetre: ha felperesnő az általa is felajánlott pótesküt arra: „hogy alperesnőnek csakugyan 50 uj forintot kölcsönözött, s eme tőke törlesztésére tőle 27 uj forintot nem kapott," a törvényes időben leteszi, de ez esetben is a megítélt kamatoknak 1861 május 17-től mint a fizetésre kitűzött határnaptól 1861 évi július 23-ig 4%-val, és csak azontúl 6°/0-val leendő számításával, egyebekben helybenhagyatik ; köteles tehát felperesnő a jelen itélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 nap alatt az eskü letételre jelentkezni, és a kitűzendő határnapon azt annál bizonyosabban letenni, minthogy ellenkező esetben arra többé bocsáttatni nem fog, és ez esetben csupán alperesnő abbeli beismerése: hogy felperesnőtől csak is 40 ujfrtot vett kölcsön, és ennek törlesztésére már 27 ujfrt visszafizettetett, vétethetvén valónak, alpe*) Ezen ítéletet anak idejében költöttük: de hogy a t. közönség a kérdéses ügyre vonatkozó Ítéleteket egyben összeállítva láthassa maga előtt, annak isméti közlését feleslegesnek nem tartottuk- Szerk. resnő csupán 13 ujfrt hátralevő tőkében, s ez után a fentebbi kiszámítás szerint járó 4%, illetőleg 6% kamatainak felperesnő részére 15 nap alatt, külömbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett elmarasztaltatik. Eképen az eljáró városi törvszék Ítélete megváltoztatván, az iratok stb.(1864 szeptember 15-én 7565 P. sz. a. Elő.: Masirevics.) 490. Kosztics Risztának, Bogaroski Ráda elleni, 127 frt 22 kr. iránti végrehajtási ügyében végeztetett : Az ideigl. törv. szab. 217. §-ban szabott felfolyamodhatási határidő csak a felfüggesztő hatály fentartására vonatkozván, és a végrehajtást szenvedő fél által 15 napi határidőn belül, beadott felfolyamodás és semmiségi panasz, ezen határidő alatt ugyan azon törvény 98 § értelmében orvosló hatálylyal érvényesítethetvén, az e részben felhozott panasz alaptalannak találtatik. Ennek és azon körülménynek megerolitése mellett, hogy a perben itélö bíróság hatásköréhez, ha különben a felek illetősége alá nem tartoznának, csak az itélet hozás és a végrehajtásnak ez alaponi elrendelése tartoznék, ennek foganatosítása azonban a végrehajtást szenvedő fél különben illetékes bíráját, vagy ha ingatlan javak végrehajtás alá vétetnének, az ideigl. törv. szab. 11. fejezetétiek rendeletei szerint, a birtok bíróságot illetné, a neheztelt végrehajtási eljárás, miután a végrehajtott alperes az 1864 évi2476 sz. a. bemutatott jegyzőkönyv tanúságaként, a kielégítési alapot maga jelölte ki, és ennek megbecsüléséhez hozzá járult volna, ezen végrehajtási becsünek ez okbóli fenntartása mellett,az árverési végzés hozatalától kezdve ennek és a további intézkedéseknek feloldásával, megsemmisíttetik, és a megye törvényszéknek fel folyamodott végzése e részben és ily értelemben hely ben hagyatván, az ügyiratok stb. (1864 szeptember 15-én 3414. P. sz. a. Elő. : Masirevics.) 491. Frentzl Józsefnének, özvegy Roth Józsefnó ellen egy eladott ház vételára iránt folytatott perében Ítéltetett: Felperesnő által annak igazolására felhívott tanuk, hogy a néh. férje által alperesnek eladatott ház vételára 3500 irtokban állapíttatott meg, az alperesnő által 1 sz. a. felmutatott Írásbeli szerződés ellenében bírói figyelembe nem vétethetvén ; s az alp. által 2 sz. a. felmutatott nyugták szerint a háznak szerződésileg megállapított vételára és 600 frt régibb tartozás, összesen tehát 2600 irtoknak lehajtására néhai Frentzl József kezeibe 500, 357 és 900 frtok és igy három izben 1757 frtok kifizettetvén, 100 frtok pedig ugyan annak temetési költségeire alp. által kiadatván; sugyan ezen fizetési tételek a keresetlevélben felhozott számítás szerint is igazoltatván; alperesnő csak az ekként hátramaradt és általa tartozásként beismert 743 frt tőkének és 1863 april 24-től számitott 6(yo kamatoknak kifizetésében marasztaltatik, a perköltségek azonban, miután alp. az általa beismert 743 frt tartozás kifizetésére magát per nélkül is késznek nyilvánitá, és igy konok perlekedőnek nem tekinthető, kölcsönösen megszüntetnek. Ekként az e. b. ítélete megváltoztatván , illetőleg módosíttatván, a periratok stb. (1864. szeptember 20-án 8514. P. sz. a. Elő.: Szála y.) 492. Notli Borék felperesnek, Szegedi István és Kubinyi Ignácz elleni kártérítési perében Ítéltetett: A felperes tulajdonához tartozott kereseti ingatlan birtoknak 1849 mart. 9-én az 1832/ö XII. t cz. 6, 11, 12, 13 és 14 §§-ban előirt törvényes szabályok mellőzésével eszközlött elárvereztetése bíróilag semmisnek nyilváníttatván, l-ő r. alp. Szegedi István a keresetbe vett petneházi birtokot,