Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 77. szám

31 5 gálnak, hatályukat megtartván, miután jelen esetben e. r. alperesnő a peres ingatlanságokat M szerint — habár 2-od izben is 2-ik r. alperes Knezevits Lázárnak adta el, tekintve, hogy ez utóbbi azoknak nevérei bekebelezteté­sét Gr szerint kieszközölte a nélkül, hogy ezen előnyébe felperesek által megelőztetett, ugy azok részéről netáni tulajdoni igényüknek az illető telekjkönyvbei feljegy­zése kéretett, s elnyeretett volna; ily esetben pedig az átptkönyv 440 §-a értelmében az ingatlanság azt illeti, ki a bekebelezést elébb kérte, jelen esetben tehát 2-od r. alperest az M a.adásvevésiszerződésnek maga épségébeni fentartása mellett, — felperesek keresetüktől elmozditat­nak, a perköltségek azonban a per körülményénél, s az Ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszün­tetnek ; fennhagyatván felpereseknek l-ő r. alperesnő el­leni, külön per utján érvényesítendő netáni kártérítési joguk. Ekép az eljáró mtszék Ítélete megváltoztatván, az iratok stb. (1864 szeptember 12-én 4851 P. sz. a. Elő. : M asirievics.) 474. Ifj. Gyárfás Lászlónak Hammer Mihály elleni 46 frt 93 kr. illetéktelenül fizetett összeg visszaadása iránti perében Ítéltetett: Miután ujitott alp. a bírósághoz 1856 jan. 19-én adott keresetlevele szerint a helység ha­tárának felmérésével megbízott földmérő mellett tett munkáért követelte a napszámot, ujjitó felp. által meg­nevezett és bíróilag kihallgatott tanuk pedig arról tesz­nek bizonyságot, hogy ujjitott alp. a helybeli templom építése alkalmávali napszámra nézve lett ujjitó felp. által kielégítve, miután e szerint ujjitó felp. azt, hogy az anya­perben követelt összegre nézve helytelenül lett volna marasztalva, és hogy azt illetéktelenül fizette, nem bizo­nyította, keresetétől elmozdittatik. Ilyképen megváltoz­tatván az e b. ítélete, a periratok stb. (1864 szeptember 7-én 4139 P. sz. a. Elő.: S z e r é n y i.) 475. Kalmár Istvánnak JankóvitsVincze elleni becs­telenitési perében végeztetett: Az eljáró bíróság által csak az elkésetten beadott fellebbezések lévén hivatalból visz­szautasithatók, semmiségi panaszok pedig, bár makacs­sági végzés ellen is törvény által ki nem zárattatván, az 1208 sz. a. semmiségi panaszra hozott e. b. végzés felol­datik, és ekként ezen sz. a. semmiségi panasz elfogad tá­tik; minthogy azonban a különben rendesen megidé­zett alp. a kitűzött szóbeli tárgyalásra sem személyesen, sem a képviseltetésére rendelt felhatalmazott és niegbi­zott ügyvéd által meg nem jelent, a minden megbízás nélkül benyújtott s a szóbeli tárgyalásnál a tárgyaló bí­róság részéről e szerint helytelenül elfogadott Írásbeli el­lenbeszéd az eljárás kijátzására irányzott perbeli megje­lenésnek nem vétethetnék, az alaptalan semmiségi pa­nasz elvettetik, egyedül a marasztalási összeg 105 frtról 100 o. é. frt igazíttatván, a periratok további stb. (1864. szeptember 14-én 5033 P. sz. a. Elő.: Pápay.) 476. Lederer Józsefnek, Weinberger Fánny elleni, 776 frt 55 kr. könyvtartozás és járulékai iránti perében következőleg Ítéltetett: Az alaptalan semmiségi panasz elvettetvén, az ügy érdemére nézve, miután az A a. % bizonyító erővel bíró könyvkivonat, a B a. levél által, melyben alperesnő tartozását, csak átalában ismeri- be, teljes bizonyító erőre nem emeltetik; az eljáró tszék íté­lete eképenváltoztatikmeg: hogy alp. Weinberger Fanny csak azon esetben köteles a követelt 776 frt 55 kr. tar­tozásnak felét vagyis 388 frt. 27% kr., az ezen összeg után, 1862 szept. 13-tól számítandó 6% kamatokkal együtt felp. 15 nap alatt, különbeni végrehajtással is kényszerithetőleg megfizetni, s a 20 frtra mérsékeli per­költségeket megtéríteni; ha felp. az ezennel neki odaítélt pótesküt leteendi arra: „hogy az A a. könyvkivonatban megjelenő tételek mind jogczimükre , mind mennyisé­gükre nézvehelyesek." Köteles tehát felp. ezen ítélet jog­erőre emelkedése után 3 nap alatt az eljáró tszéknél az eskü letételre jelentkezni, s ezt a kitűzendő határnapon annál bizonyosabban letenni, mert különben a bizonyí­tás teljesítettnek nem tartatván, alperesnő fizetni köteles nem leend, stb. (1864 szeptember 9-én 8945 P. sz. a. Elő.: B a b o s.) 477. Mass Borbálának dr. Rótt Ignácz elleni peré­ben Ítéltetett: Tekintve, hogy alperes a perben kétségbe nem vonta azt, hogy a B a. okirat az e végre hatósági­lag felállított akkori hites fordító által fordíttatott át a héber nyelven irt eredetiből a bíróság előtt ismeretes nyelvre; tekintve, hogy a hites forditók által készített fordítások a fordított okirat tartalmára nézve teljes bizo­nyítékot szolgáltatnak: tekintve továbbá, hogy ezen B. a. okirat szerint kétséget nem szenvedhet, hogy felperes­nő atyja 3000 frtot, mint leánya hozományát letett; az pedig, hogy ezen összeget alp. kezeihez vette, ugyanazon okiratnak további tartalmából, mely a nő halála eseté­beni visszafizetésről rendelkezik, elég világosan kitűnik; mely ténykörülményt még bővebbenigazol azon további körülmény, hogy midőn felperesnő avoltcs. k. pesti orsz. törvényszék előtt a B a. okirat alapján 1859-ben 3000 frtot tevő hozománya biztosítását követelte, alp. a hozo­mány valódiságát és mennyiségét nem tagadta; tekintve végre, hogy alp. azon állítását, miszerint a felperesnő által felhozott bizonyítékok daczára, neje hozománya csak 1000 frtot tett volna, bebizonyítani ugyan megkí­sértette, de bebizonyítani nem tudta: mindezeknél fogva felperesnő felebbezésének hely adatván, alp. köteleztetik a felperesnő által követelt egész 3000 frtot, vagyis a. é. 3150 frtot tevő nói hozományt, a per indítása napjától 1863 jan. 19-től számítandó 6% kamatokkal együtt fel­peresnőnek 15 nap alatt, a végrehajtásnak különbeni be­következése mellett visszafizetni, s a 20 frtra mérsékelt perköltségeket ugyanannak megtéríteni.Eképen az eljáró városi törvényszék ítélete megváltoztatván, a perira­tok stb. (1864. szeptember 12-én 9506 P. sz. a. Elő. : Babos.) 478. Károli János m.-herényi lakosnak, Fábián Já­nos elleni 1/i telek visszaadása iránti perében Ítéltetett: Jóllehet alp. azt, hogy közte és felp. között a per tárgyát tevő % telek földeladására nézve alku jütt létre, igazolta; miután azonban az adás és vétel a politikai hatóság en­gedélye megtagadása miatt létre nem jött, az annak ára fejében lefizetett 1290 frt kölcsönné átváltoztatván, a C szerint telekkönyvbe e czim alatt jegyeztetett be, e sze­rint az adásvevéstől az engedély a telek eldarabolása miatt megtagadtatván, igy változtatott a lefizetett összeg kölcsönné, és alp.-nek 2 és 3 a. felmutatott magánokira­tai, ugy a kihallgatott tanuk vallomása a C a. közokirat hitelessége ellenében sem bizonyítanak. Ennélfogva joga nyilván felp.-nekazalp. kezénlevő% telek földjének visz­szavételére, az ezen fekvő összegnek ön ajánlatához képest leendő visszafizetése mellett, alp. a keresetbe foglalt % telek földnek visszabocsátásába elmarasztatik, köteleztet­vén alp. azt, a pénz lefizetése esetében különbeni yégre­hajtás terhe alatt kibocsátani; e szerint az Ítélet részben módosittatván, a költségekre nézve pedig valamint a köl­csönös haszonvételre nézve helybenhagyatván, az iratok stb. (1864. szeptember 14-én 10677. P. sz. a. Elő.: L á z á v.)

Next

/
Thumbnails
Contents