Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 74. szám

Pest, 1864. péntek szeptember 23. 74. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, Az évnegyed e napokban lejárván, az illetők tisztelettel felkéretnek, hogy évnegyedes előfizetésüket mielőbb megújítani szíveskedjenek, az előf. díj 2 frt. a szerkesztőséghez (aldnnasor 7 sz.) küldendő. A részvény társulatok az átal. német keresk. törvényben. *) Udvari titkár Hegedűs Lajos jogtudor úrtól. III. A részvénytársulat tagjai, (a részvényesek) s a társaság között a társulati viszonyból eredő jogviszonyok czélszerü szabályozása a részvénytársulati szervezet lényeges mozzanatát képezi. A német kereskedelmi törvény egyik fényoldala, hogy ezen viszonyok, az uj kor bőséges tapasztalatai nyomán világosan, részletesen és a hitel biztonságárai nagy figyelemmel rendezvék. Minden részvényes, részvényeinek arányához képest a társulati vagyon részbirtokosa; ezen részbirtoka azon ban csak eszményi (ideális); mert annak kihasitását és részére leendő kiadatását a társaság fennálltáig nem követelheti. Részvényei fejében nyereségbeli osztalékot, s a társulat feloszolván, a fenmaradó tiszta társasági tulajdonból részvényeinek arányához képest reá eső osztályrészt igényelhet. Valamint azonban egyebet nem követelhet, ugy viszont oly pótfizetésre (Nachzahlung), mely az aláirt részvények összegét meghaladná, semmi szin alatt sem szoritathatik. Minő módozatok szerint történjék a részvényösszegek befizetése, a társulati alapszabályok határozzák meg, és ily megállapodás hiányában a befizetésnek haladéktalanul kell megtörténnie. Nehogy a részvény társulat által létesítendő vállalat a részvény összegek hiányos vagy késedelmes befizetése által meghiusittassék, minden részvényes, ki részvényösszegeinek befizetésével hátralékba kerül, — a kellőn kihirdetett, de meg nem tartott befizetési naptól számítandó 6% késedelmi kamat fizetésére d e j ure köteles, a nélkül, hogy e végre előleges megintés szükségeltetnék. Ezen fölül szerződésileg a késedelmi kamatokat meghaladó kötbér is állapitathatik meg , sőt az annak idején be nem fizetett társasági részvényeknek a társaság javára leendő elkobzása is kiköttetheiik. Ily kikötés alapján azonban a részvényes ellenrészvényének elvesztése csak akkor mondathatik ki, ha a befizetési fölhivás az illető hírlapokban háromszor s az utolsó felhívásban legalább négyheti záros határidő kitűzése mellett közzététetett, de sikeretlen maradt. Az utolsó évtizedek alatt nem ritkán megesett, hogy nagy előnyöket kilátásba helyző vállalatokra részvénytársulatok csak oly végből alakitattak, hogy a befizetetlen vagy csak igen csekély részletig befizetett részvények közforgalomba hozattatván, az alapitók azokon a későbbi részvényesek megkárosításával néhány százalék árkeleti nyereménynyel túladhassanak. Nehogy tehát ily nyerészkedési szédelgés által a közönség megkárositassék, s a közhitel csonkításával a rendelkezhető tőkék részvénytársulatok által létrehozandó vállalatoktól elriasztassanak, a német ker törv. a részvényeseknek a részvények befizetésérei kötelességét (kezességét) szinte tüzetesen meghatározandónak találta. E végből abirlalóra(au porteur) szóló részvények vagy részvényrészletek minden aláírója a részvény összeg negyven százalékának, vagy ha állami jóváhagyás mellett ezen minimum esekélyebbösszegre szoritatott, ezen összeg befizetésére köteles; mely kötelezettsége alól sem az által, hogy részvényét más valamely személyre átruházza, de maga a társaság által sem mentethetik föl. — Ha ellenben a részvények (vagy részvényrészletek) névre szólanak, ugy, mig a részvény összege teljesen be nem fizettetett, a részvényes igényének más (harmadik) személyrei átruházása által a hátralék befizetésérei kötelezettség alól csak azon esetben menekül, he a társaság helyette a részvény uj birtokosát (szerzőjét) részvényesül elfogadja, s az érintett részvény elidegenítőjét kötelezettségétől fölmenti. Még ez esetben is a társaságból kilépő részvényes a hátralék erejéig, a társaság által kilépte idejéig vállalt (társasági) kötelezettségek fejében, kilépte napjától számítandó egy álló esztendőig pótlagosan kezeskedik. (223 §.j A részvényes, részvénye alapján az évi tiszta haszonból, részvényei arányához képesti részletre, osztalékra tarthat igényt. Tiszta haszon, nyereményül tekintendő azon összeg, mely az évi mérleg szerint, s a menynyiben tartalék alap alakítása az alapszabályok értelmében kikötve volna, az ennek javára tett levonások után, mint évi jövedelem fenmarad. Határozott kamatok ki nem köthetők, azonban mi sem áll ellen, hogy a tiszta üzlet nyeremény egy bizonyos része kamat, s csak a kamatot fölülhaladó rész osztalék czimén (fölosztalékként) osztassék ki a részvényesek között. — Kivételnek csak annyiban van helye, a mennyiben azon időre, mely a részvények befizetésétől a vállalat teljes forgalmának megkezdéséig eltelik, megszabott magasságú kamatok kiköttethetnek. Ha az osztalékok nem szabályszerűen, azaz nem a fenmaradó tiszta jövedelemből, hanem a törzs vagyonból szolgáltattak volna ki, ugy jog szerint a részvényeseknek ezen osztalékot, illetőleg annak bizonyos részét, mint illetetlen jövedelmet vissza kellene fizetni, azonban a részvényforgalom érdekében a ker. törv. e tekintetben eltérőleg intézkedik, a mennyiben a részvényes a jóhiszemben fölszedett osztalékot semmi esetben sem tartozik visszaszolgáltatni. *) Lá?cl lapiiDk f. évi 15 számát. 74