Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 72. szám

294 Az 1857 jun. 9-én 414 sz. a. hozott ítélettel a tagositás megengedhetőnek mondatván ki, s ezen Ítéletet egyik fél sem fölebbezvén: az jogerőre emelkedett. Az 1857 decz. 31-én 1489 sz. végzéssel a felek 1858 máj. 6-án tartandó tárgyalásra az iránypontok kidolgozhatása végett megidéztettek, felp. az iránypontokat A a., a térképet és birtokkimutatást B alatt előmutatta. Az alp. község képviselői az iránypontok ellen ugyan mit sem tudtak felhozni, lehető észrevételeik felhozását fentartják azon időre, midőn a határ felmérve leend. A felp. iránypontok alapján az előmunkálatok eszközlésbe vétele elrendeltetett, s ezek meghitelesitése foganatosíttatott. Felp. p. ü. ügyészség ezekután 1862 aug. 4-én 477 sz. a. beadványában az alispányi biróságot kéri, hogy a munkálatok a működő mérnöknek a tagositási tervezet elkészithetése végett adatnának ki. Mire az alispányi bíróság által 1863. jun. 24-én következő határozat hozatott: ,,Az előmunkálatok a működő mérnöknek oly utasítással adatnak ki, hogy az uj tagositási tervet, a jobbágy állományok és az uradalmi földek uj rajzát, és a földkönyvet az alispányi birósághoz 3 hónap alatt bemutassa. Ezen tagositási uj terv elkészítésére a mérnök figyelmeztetik, miszerint az 1832/6 X t. cz. 6§ 9 pontjánál fogva az uj földképet olyképen készítse el, hogy a haszonvehetetlen és rendes mezei munkára nem alkalmas földek, az utak, s a határjárás vagy egyéb viszontagság által elszakasztott részek a földmérői számvetésből kihagyatván, az illetőségek a mennyire lehet egy tagban jelöltessenek ki; hogy a földkönyv s birtok kimutatás az előszabott minták szerint pontosan elkészítendők ; hogy a földkönyvben minden egyes teleknél az ahoz tartozó házak uj számaikkal megjelölendők; a tulajdonos társak minden egyes teleknél a birtok rész kimutatásával megnevezendők; hogy mind a jobbágy telki állományok, mind az uradalmi földek az illető földabroszokban egymástól különböző színekkel megjegyzendők." Ezen határozat ellen alp. község felfolyamodott, s ebben a tagositás utján czélba vett uj rendbeszedés ellen tiltakozik: az e. b. végzését oda kérvén változtatni, hogy a tagositás foganatosításánál az úrbéri rendbeszedés alkalmával készített térkép vétessék irányadóul, mert a község 30 év előtt szabályoztatván, e szabályozás a nmlgu Htó Tanács által is helybenhagyatott, s az 1836 : X t. cz. 6 § szellemében a már rendbeszedett határok újból nem szabályozhatók; mert a lakosok az utóbbi rendbeszedéskor kapott gödrös és vizenyős földeket szorgalommal hasznavehető földekké alakították, felp. uradalom pedig saját földjeit hasonló szorgalommal nem mivelte, s véghetlen kárt szenvedne, ha az uradalmi silány földeket volna kénytelen átvenni: mert a tagositás a község beegyezése nélkül nem foganatosítható, a község pedig abba soha bele nem egyezik. Ezen felfolyamodás folytán Temesmegye törvszóke által í?e%8 63 sz- a- végzéssel az e.b. határozat helybenhagyatott azon indokból, mert alp. községnek a teljes kárpótlás eszközlésére törvényes védvei megadattak. Alp. község ezen végzés ellen is fel folyamodott, azt állítván, hogy a 30 év előtt foganatosított rendbeszedés által nyert jogai az ő beleegyezése nélkül meg nem változtathatók. E miatt az alsó bírósági végzések feloldásával, a czélba vett rendbeszedésnek folytatását az előbbi rendbeszedés alapján kéri elrendeltetni. A kir. táblán véglegesen végeztetett: ,,Az első birósági végzésnek a folytatólagos eljárást alaki tekintetben megállapító része ellen a felek felfolyamodással nem élvén, érintetlenül hagyatik; többnyire pedig a felp. által kért tagositás az 1836: X t. cz. 6 § értelmében itéletileg megengedhetőnek találtatván anélkül, hogy az ellen a felek fellebbeztek volna; miután az idézett törv.czikk szerint az előbbi bár törvényesen átvitt úrbéri szabályozás a tagosítást nem gátolhatja, küvetkezésképen az alp. községnek megtagadott beleegyezése tekintetbe nem jöhetne, ennek minden törvényes alap nélküli felfolyamodásának félretételével a megyei törvszék végzése helybenhagyatik, s a per további eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik." (1864 jun. 11-én 257 urb. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 431. Oszvald Józsefnek Stőger Ferencz ellen 195 ft. 50 kr. iránti perében ítéltetett: A városi törvszék ítélete, a mennyiben alp. az általa beismert 34 frt 10 kr. o. é. tőke, ennek kamatai, és perköltségekben elmarasztatott, az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik. A mennyire azonban alp. a felp. könyvvezetőjének oda itélt pótló eskü letétele esetére, a fent irt összegen kívül még 161 frt 40 kr. tőke és kamatai megtérítésére is köteleztetik, tekintetbe véve, hogy az A a. számla szerint ezen összeg állítólag 1862 aug. 5-én szállított portékák ára fejében követeltetik, — alp. pedig ezen portékák kézhez jutását, és azokért követelt tartozás valódiságát tagadásba veszi, és ezt hitével is megerősíteni késznek nyilatkozik, ezeknek ellenében felp. az 1840: löt. cz. 2-ik fejezet 16 § rendeletéhez képest az áruk megrendelését, vagy azoknak alperes kezéhezi jutását be nem bizonyítván, miután igy követelése ezen részére nézve alp. ellen semmi bizonyítékot nem szolgáltatott: a felperesi részről felajánlott pótló eskü megítélésének helye nem lévén, a városi törvszék ítélete e pontban megváltoztatik, s felperes a 161 frt 40 kr. tőke és járulékai iránti követelésétől elmozdittatván,a per illetőségéhez leküldetik. (1864. augusztus 31-én 5072 P. sz. a. Elő.: Németh.) 432. Polyák Alajosnak árverésen megvett tassi birtokra vonatkozó telekkönyvi ügyében végeztetett: Kállay Mihályné a tassi 159 sz. a. telek jegyzőkönyvben 1. sor sz. a. a végrehajtást szenvedő Kállay Ferencz és Pál neveikre felvett házra, özvegyi jogát a hirdetményi határidő alatt is feljegyeztetni elmulasztván, s arra Kállay Ferencz és Pál ellen ezen özvegyi igény bejelentése előtt harmadik személyek jóhiszemüleg telekkönyvi jogokat nyervén, minthogy a kérdéses ház minden megszorítás nélkül bírói árverés utján felfolyamodó Polyák Alajosnak eladatott, a főméltóságu hétszemélyes táblának 1863 szept. 29-én 2913 sz. a. határozata által pedig e házra nézve ezen kir. it. táblának 1862 nov. 27-én 6930 sz. a. kelt végzése jóváhagyatván, abban foglalt azon megszorítás, mely által Kállay Mihályné özvegyi haszonvételi joga épségben tartatott, akkép értelmezendő, miszerint a korábban jóhiszemüleg telekkönyvi jogokat nyert hitelezők kielégítése után, a vételárból fennmaradó öszveg Kállay Mihályné özvegyi használatába adandó lészen, ennek alapján a felfolyamodásnak helye találtatván, az idézett hétszemélyes táblai határozat után netalán helytelenül bejegyzett özvegyi jog kitörlése mellett, Polyák Alajosnak az általa birói árverésen megvett ház birto-