Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 6. szám

Pest 1864. kedd jan. 19. 6. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szózat a tárgyalásokra vonatkozólag. — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Irodalmi értesitó. — Hivatalos tudnivalók. Szózat az ügyvédi karhoz a tárgyalásokra vonatkozólag. Mind a bíróságok , mind a perlekedő felek érdekében áll, hogy a bíróságok által kitűzött szóbeli tárgyalások, a legnagyobb rendben, az ez alkalommal közvetlenül érintkező birói, és ügyvédi karhoz méltóan tartassanak. A tárgyalás sarkköve az igazságszolgáltatásnak, mely ha gyenge, az igazságszolgaitatás kielégítő nem lehet. A tárgyalás ad bginkább alkalmat arra, hogy a felek érdekei lelkiismeretesen képviseltessenek. De hogy ezen magasztos czél elérettessék. szükséges, hogy a megbizá«ból megjelenőkben a kellő törvényes és szellemi képesség ne hiányozzék, és hogy a tárgyalás folyama oly rendes legyen, hogy ezen képesség a felek érdekeinek képviseltetésében semmi által ne zavartassék. Ezen két kellék biztosítására mind a birói, mind az ügyvédi kar karöltve k^-ll, hogy járjanak. Oly két tényező az, melyek csak egyesülve érhetik el az igazságszolgáltatás magasztos czélját. Ha az ügyvéd a birói nem támogatja, a legjobb törvény, a bírónak legtökéletesebb tulajdonai is sikertelenekké válnak. Fájdalom! ügyvédi kamaránk még nincs, mely a biró s ügyvéd közti ezen szent szövetség elérésében hathatósan közreműködhetnék. De legyen hát minden ügyvéd egy egy ügyvédi kamara, s érezze azon szent hivatást, melyei a törvény ul felruházta, érezze a birói s ügyvédi kar közti szövetségnek mulhatlan szükségességét, mely nélkül a közös czél: az igazságszolgáltatás el nem érhető. Aliitsuk tehát össze azon kellékeket, melyek a tárgyalás rendes folyam á t biztositják, és fogjon kezet biró s ügyvéd ezen biztosíték csorbítatlan fentartasában. Első s o r b a n á 11 a megjelenés, mely a vá 1 totörvényszékeknél a vtk. II. r. 217 §-a szerint háromféle lehet, t. i. a személyes vagy mégha t a 1 m azo 11 és ügyvéd általi A m e g h a t a I m a z á s o k iránt a vtk. II r. 227. § a azt rendeli, hogy nem csak általános, a közhelyeken nyilvános pecsét alatt, hanem egyes váltó tszéki ügyekre vonatkozó és magán pecsét alatt kiállított meghatalmazásokkal is lehet a perben megjelenni, csakhogy ez utóbbiaknak két váltótörvényszéki biró, vagy szab. k. városokban a biró s jegyző, megyékben pedig a törvényes bizonyság által hitelesítve kell lenniök. Az ü g y v éd i m e g b iz ás r a nézve pedig azt rendeli a vtk. U. r. 218 §-a, hogy váltótörvényszék előtti ügyvéd csak váltóügyvéd lehet, kinekokleveIeavtk.il. r. 220 §-a szerint a váltótörvszéknél annak idejében beje- I lentetett, Ki fogná kétségbe vonni a törvény ezen intézke- | désének bölcs czélját, mely nem más, mint megakadályoztatni azt, hogy a felek gyakran kipótolhatlan kárukra magokat oly egyének által ne képviseltessék, kik a törvényekben és a törvénykezési gyakorlat,illetőleg eljárásban kellő jártassággal nem birnak, s ebbeli tudományoknak kétségtelen bizonyítványait nem adták. Az 1840-ik évtől 1849-ig íenállottpesti kir. e. b. váltótörvényszéknél, mely a mostani biróságoknak minden tekintetben mintaképül szolgálhat, ezen törvény lelkiismeretesen lőn végrehajtva, alig fordult elő eset, melyben a megjelenés mint nem törvényes visszautasittatott volna. Fájdalom! ezt ajelen korról nem mondhatni s u jabb időkben oly visszaélések kaptak lábra,melyek a töivény betűjével, szellemévelésczéljával a legkiáltóbb ös-zeütközésbe jönnek, s egyátal jábansemrnivel semigazolhatók. Némelyek ugyan is a t á r gy a 1 á si jegyzőkönyvet otthon elkészítvén, s aláírván, valamelyik irnokjuk állal a tárgyalási terembe kü'dik, ki bizva abban, hogy a tárgyaló bizottmány sokszor százra menő tárgyalásnál mindent nem láthat s nem hallhat, ez utóbbinak a jegyzőkönyvet azzal adjaát,hogy j főnöke, t i. a megbízott ügyvéd a jegyzőkönyvet a tár| gyalási teremben csak az imént aláírván, sietős dolgai j miatt rögt n eltávozott. Másuk ismét h e 1 y e 11 e s i megj b i z á s s a 1 jelennek ugyan meg, de ők nem váltóügyI védek, s igy megjelenésük szintén semmis. Mig végre I vannak; kik nem a maguk nevét, hanem az ügy vitelére j megbízott, de a tárgyalásra meg nem jelent | fő n ö k e i k n e vé t a jegyzőkönyvbe irják. Ámde minő megjelenések ezek? Lehet-e otíhon maradva a törvényszéknél megjelenni? megjelenni kellő személyünket képviselheti-e a törvény-zékhez küldött nevünk alá: írása? Atruhazhatjuk-e azon bizalmat, melyei a fél megj tisztelt oly egyénre, kit a törvény bölcs előrelátásból a | perlekedő felek képviselietésétől egyene?en eltiltott, bizhafjuk-e rá azon léi érdekeit, ki nálunk törvénybiztositotta oltalmat keies tt,s kinek érdekei ügyetlen védelem által kipótolhatlan kárt szenvedhetnek? Végre lehet-e a név utánzása állal a meg nem jelent megbizottat megjelentté teni? Nem világos kárára van-e a félnek, kinek érdekei felett épen őrködni tartoztunk, ha ily törvénytelen megjelenések a tárgyaló bizottmány által visszautasittatnak ? Ha egy ügyvédnek egy napon több törvényszéknél vannak tárgyalásai, s annyi ügyvédséggel felruházott segédje nincs, hogy saját erejével minden tárgyalásait elláthassa, nem kérheti-e meg ezen kivételes esetekben valamelyik kartársát, hogy helyette az egyik vagya másik törvényszéknél megjelenjen? Hiszen hála az égnek! ügyvédekben— kivált Pesten—nem szenvedünk szükséget, és a collegialitás magával hozza, hogy egymást szükség esetében kisegítsük. Tiszteljük tehát a törvényt és tartsuk meg azt. Feleljünk meg e téren is európai hírünknek, melyet a törvény iránti hü ragaszkodásunk megalapított. 6