Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 6. szám

22 Az alkotmányos polgár még oly törvényhez is ragaszkodik mindaddig, mig az fenáll, mely meggyőződése szerint rosz, annyival több okunk van hiven követni azon törvényt, melynek bölcsessége semmi oldalról kétségbe nem vonható. A tárgyaló bizottmány figyelmét, kivált ott, hol sokszor száz, s ennél több tárgyalás van egy napra kitűzve, ezen visszaélések gyakran kikerülik, ha még oly szigorúan jár is el hivaásiban. Azért bizalommal fordulunk magokhoz az ügyvédekhez,s várjuk tőlök, hogy ezen visszaéléseket, a mennyiben tőlök függ, megszüntetni s nem tűrni, hogy szent hivatásukat avatatlanok gyakorolják, becsületbeli dolognak tartandják. A m e g j e 1 e n é si időre nézve kivánatos , hogy a lelek — a mennyire lehetséges — a tárgyalásra kitűzött órában jelenjenek meg. A késő megjelenésnek következménye az, hogy a tárgyalások dél léié annyira összesűrűsödnek, hogy sem a bizottmány, sem a felek teendőiket ugy, a mint ezt a szigorú rend megkívánná, nem végezhetik. Ez okozza az elhamarkodott, felületes munkát, mely pedig a tárgyalás czéljával homlokegyenest ellenkezik. Ha a tárgyalási jegyzőkönyv felvételére 4 órát forditunk — d.e. 10-től 2-ig, az ügy csak alaposabban lesz tárgyalva,minthaa jegyzőkönyv l óra alatt készül el. Azonkívül lovagiailanság, különösen az alperesként megjelenő fel részéről, ki bizonyos lehet abban, hogy felperes megjelen, csak közvetlenül a makacssági idő, t. i. 12 óra előtt megjelenni, s addig ellenfelét, ki ha pontos, már 10 órakor jelent meg, ok nélkül várakoztatni. Positiv törvény nincs, mely a feleket a makacssági idő előtti megjelenésre szoríthatná, s így a tárgyaló bizottmány is e részben mit leni tehet. De vannak a kötelességérzetnek, lovagiasságnak is törvényei, miket a művelt ember jól ismer, s melyek szerint positiv törvény nélkül is cselekszik. A harmadik kelléke egy rendes tárgyalásnak az, hogy a m e g j e 1 en ő f é l magát azonnal a bízott m án y n á 1 j e 1 e n t s e, mely a fél okiratait átnézvén, őt értesitendi arról, váljon a másik fél megjelent-e már vagy sem. Első esetben a bizottmány a szükséges iratokat a feleknek átadván, őket a tárgyalási jegyzőkönyv felvételére utasitja. Elkészülvén a jegyzőkönyv, az a felek által aláírva, ezeknek együttes jelenlétében a bizottmánynak átadatik. Ezen szabály által kettős czél éretik el; — egyrészről ugyan is meg fogja az szüntetni az eddig gyakorlatban volt, és sem a helylyel, sem a tárgyalás czéljaival össze nem férő felek általi folytonos kikiáltást, mert a fél a bizottmánynál, mely a megjelenőket feljegyzi, fog az iránt, váljon ellenfele megjelent-e már, értesülni; más részről azon képviselő, ki vagy megbízás nélkül vagy hiányos megbízással jelent meg, a bizottmány által még idejekorán fog visszautasittathatni, miáltal sok .detben lehetségessé lesz a hiányt déli 12 óráig pótolhatni, s a nem törvényesen megjelentek az el nem fogadható jegyzőkönyv vagy perbeszéd hasztalan feltételétől meg fognak kiméltetni. A felek általi halasztásoknál czélszerü lesz tekintettel lenni arra, hogy a kitűzött határnap igen korai ne legyen, mert miután a halasztási jegyzőkönyvnek ülésileg kell elintéztetni, a két határidő közti időköznek olyannak kell lenni, hogy ezen elintézés, és az iratoknak a kezelési hivatalokon keresztül, az uj határnapon a tárgyaló bizottmányhoz juttatása lehetséges legyen, mert az előiratoknak, mint a tárgyalás alapjának hiánya, mind a bizottmányt, mind a feleket a fentirt módon könnyen kikerülhető zavarodásnak teszi ki. Végre mindezeken kívül a tárgyalásnak ugy helye, valamint czélja szigorúan megkívánja, hogy a tárgyalási teremben az ünnepélyes csend, rend és azérintkezésbeni kölcsönös tisztelet ne hiányozzék. Legyen a biró nyájas és előzékeny a felek és azoknak képviselői iránt, de viszont ez utóbbiak, ha a törvényszék küszöbét átlépik, közeledjenek a bíróhoz azon illemmel, mely a müveit embernek sajátja és ismertető jele. A régi göiögök az igazság istenasszonyának oltárokat emeltek, és mi 2000 év után az igazságszolgáltatást, és annak magasztos czéljáuaz ember jólétét ne tartsuk szentnek? De ha az, akkor a tárgyalási teremne legyen casinó, hanem legyen nálunk is The mis temploma, és távol legyenek tőle a szivar, pipa, s fesztelen társalgás, miként mindezek távol vannak a templomtól. Ha ilyenek les/.nek tár gyalásaink, akkor ügyvédjeink veteránjai s jelesbjei sem kerülendik többé tárgyalási termeinket, hanem örömest fognak gazdag tudományukkal s bő tapasztalásukkal az igazság oltárára áldozni, akkor velősök kell, hogy legyenek a felek perbeszédjei, s a biró örömmel fogja azokat végig olvasni, hogy belölök alapos és igazságos Ítéletet merítsen. m*r Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A Isir. ítélő táblán. 45. Reviczky Kálmánnak — gr. Almássy Mór s többek ellen néhai báró Luzsinsky Jánosnő Henter Anna végrendeletének végrehajtása végetti perében végezietett: A ker. Táblának 1861. decz. 13. 186 szám a. kelt azon végzésében, melyei a felek p rüknek megérkeztéről értesíttetnek, s az ideig törv. szab. 178 §-hoz képest annak folyamatba tétele iránt utasíttatnak, a folyamatba tehetés határideje, és ennek elmulasztása esetére a perkitörlési feltétel bennem foglaltatván; de különben is a bíróságok átalakulása folytán változott vi-zonyok tekintetbe vételével, a régi magyar törvénykezési eljárásnak a perek kitörlése iránt gyakorlott szigora alka'mazható nem lévén, s hasonló joghátrány a fennidézett 178-ik §-ból ki nem értelmeztethetvén; a kerületi tábla végzése feloldatik, s a felterjesztett ügyiratok az ideiglenes törvénykezési szabályok értelmébeni eljárás végett illetőségükhöz leküldetuek. (1863. decz. 9-én 7421. P. sz. a. Előadó: Szalay Zs.) 46. Zelenay Gedeonnak Rutkay Dankó Simon s érdektársai elleni perében Ítéltetett: Alperesek azt,hogy ők a keresetben megnevezettek örökösei sjogutódai, s hogy a kötvény egyetemleges —elvégre annak valódiságát meg nem czáfolván — ugy továbbá Rutkay Samunak még perben nem álló állítólagos két leányai irányában viszonti követelésök fennhagyatván, — miután sem a Rutkay Dankó István engedményező ellen 1832. April 30-án hozott zárlatból, az ezt megelőzőleg kelt engedménynyel jelen követelés érvényes átruházhatásának megdöntésére elegendő alapot nem meríthetnek, sem azosztr. p. tkönyv bevez. ny. par. XII. §-ának szem előtt tartásával, az ezen esetre hatályos honi törvények értelmében a felperesi kereset ellenében az elévülést, mert akötelezvény ben kitett fizetési határidőtől a kereset beadása napjáig 32 év el nem telt, ügydöntőnek fel nem hozhatják, ennél fogva az ezen alapon hozott megyei tszéki elutasitó Ítélet megváltoztatásával a felperesi keresetben kitett 928 oszt. frt s 30 dénár tőke, s annak a per kezdetétől számítandó 6% késedelmi kamataiban, a perköltségeik egymás irányábani elenyésztetésével, örökösödésük erejéig egyetemlegesen elmarasztatnak, s ezen öszletnek jelen ítélet jogérvénye