Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 71. szám

291 létével felp. keresetével elutasittatott, s 25 frt. perköltség megfizetésére köteleztetett. Ezen ítéletet felp. a következő okokból fölebbezte, mert az ősis. pát. csak nemesi ősi, de urb. javakra nem vonatkozik; hogy 1854 máj. 1-én 1 r. alp. a kereseti ja­vakat még özvegyi jogon birta, felp. örökségi igényeit azért nem érvényesité, mert a 2. a. szerint ügyvédei azt válaszolák, hogy az özvegyi jog tartama alatt osztályré­sze kiadatását nem szorgalmazhatja; s hogy alperesek az ősis. pátenssel nem is védekeztek, s ez a C a. leltárban foglalt ingókra ki nem terjed. A kir. táblán Ítéltetett: ,,A hivatalból is al­kalmazandó, s mindennemű örökségi keresetekre kiter­jedő ősis. ny. par. 9 §-a szerint felperesnő már 1841-ben elhalt édes atyja utáni öröklési igényeit az abban kisza­bott záridő, vagyis 1854 máj. l-ig különbeni elévülés terhe alatt érvényesíteni tartozván, s a kereset későbbi megindítása 1. r. alperesnő nem is a közatya, hanem egyedül Zsivkovics Lázár hagyatékára vonatkozható öz­vegyi jog tartama által igazolható nem levén, az eljáró törvszék Ítélete jóváhagyatik, s a per további intézkedés végett hozzá visszaküldetik." (1863 oct. 8. 9108 P. sz. a. Előadó Barthos ktb.) Ezen ítélet ellen felperesnő ismét fölebbezéssel élt, előadván, hogy jelen esetre az ősis. pát. nem alkalmaz­ható, mert noha felp. atyja még 1841-ben meghalálozott, ő az őt illető törvényes örökségi osztályrészt önkényte­sen testvérének Zsivkovics Lázárnak használatában hagy­ta , s ezért lón az uj telekkönyvbe közös vagyonként fel­véve, s csak 1856-ban lett ezen ügy peres kérdéssé, mi­dőn a C a. hagyatéki tárgyalás alkalmával felp. előtt testvére Zsivkovics Lázárnak törvénytelen végrendelete kihirdettetett; hogy az ősis. pát. 15 § szerint közös vagyon feloszthatása iránti külön rendeletek szem előtt tartan­dók, s a ptkv 729 §-áriak az A a. végrendelet gátul nem szolgálhat; végre, hogy az ősis. ny. par. a felek kíván­sága ellen hivatalból nem alkalmazható, ellenben a ptkv 761 § s a közrendtartási szabályok 15 § szerint a kérdé­ses telek a leltárba felveendő lett volna. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: ,, A kir. it. tábla ítélete az abban kifejtett indokok alapján hely­benhagyatik s a per illetőségéhez visszaküldetik" (1864 jul. 20. 727. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekbea. A kir. ítélő táblán. 424. Aberl János tulajdonjogi bekebelezés iránti ügyében végeztetett: A Pest városi 254 sz. telekkönyvi lapon 177 sz. a. Berger József és neje Beck Katalin ne­vére felvett városligeti ingatlanság az átiratási kérvény­hez ./• a. mellékelt törvényszéki végzés szerint a nevezett telekkönyvi tulajdonosok örökösei által nyilván köny­vön kivüleg vétetvén birtokba, sárvereztetvén el, miután kérvényező mint az árverés folytán utolsó átvevő a te­lekkönyvi rendelet 120 §-nak a) pontja értelmébe n az általa megvett ingatlanságnak saját nevére leendő átíra­tását kérni jogosítva lenne, ugyanazért az e. b. végzés megváltoztatásával a fentebb említett ingatlanságokra kérvényező Aberl János tulajdoni jogának bekebelezése a felhívott szakasz értelmében, s az előbbi nyilvánköny­vön kívüli tulajdonosok kijelölésével elrendeltetik, s az eljáró városi törvszék jelen végzésnek jogerőre emelke­dése utáni foganatba vételére usasitatván, az ügyiratok további stb. C1864 augusztus 24-én 7120 P. sz. a. Elő. : C h e r n el.) 425. Özvegy Grárdi Györgynének, Soós Eszter és István elleni perében ítéltetett: Minthogy felp. elmegyengeség miatt gondnokság alá helyezve nincs, másrészről a gyenge emlékező tehetségére nézve felhozott orvosi bizonyítvány­ból sem tűnik ki, hogy elméjének teljes használatán kí­vül lenne, őtet polgári jogainak gyakorlatától elzárni nem lehetvén; miután minden kifogáson kívül levő egy tanú által bizonyítva van, hogy azon 25 frt. összeget, me­lyet Tokai István 1862 nov. havában a városházánál felp. részére, ennek nyugtatványára kifizetett, bizonyságot tevő tanú közbejöttével Soós Mihály né vette fel, s hogy ezen összeg akár Soós Mihályné, akár pedig az alperesek által felperesnek kifizettetett volna, alperesek által nem iga­zoltatik, felp. részére a póteskü odaitéltetik, és azon esetre, ha felperes arra nézve, hogy a keresetbeli 25 irtot Sóos Mihálynétól vissza nem kapta, a pót esküt leteszi, alpere­sek a Sóos Mihálynétól nyert örökség erejéig a 25 frtnak megfizetésében elmarasztatnak. Ezek szerint az eljáró vá­rosi törvszék ítélete az érdemben megváltoztatván, a per­költségekre nézve pedig helybenhagyatván, a periratok stb. (1864 szeptember l-jén 9548 P. sz. a. Elő.: Lázár.) 426. Lakos Máriának Sóos Zsuzsanna elleni 500 pfrt iránti perében ítéltetett: Eltekintve ez úttal az alap­keresethez ./• a. csatolt telekjkvben a kereseti 500pfrtnak felperesnő javára történt bekeblezés érvényesége vagy érvénytelenségétől, miután ugyanő sem az állítólagos hozományt igazoló okmányt, melynek valódisága alpere­sileg tagadtatik, fel nem mutatta, de különben ez esetben is az ./• a. bejegyzés tartalma szerint, az érintett összeg csak is felperesnő férje halálával volna részére kifizetendő, melyre nézve pedig a kötelezettség, az e perbe be sem •idézett felperesnő férjét a legelső sorban terhelhetné, fel­peresnő nem igazolt, s idő előtti keresetétől elmozditatik, a perköltségek azonban az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. — Ekép az eljáró vá­rosi törvszék ítélete megváltoztatván, az iratok stb. (1864 augusztus 29-én 614 P. sz. a. Elő.: Dimits.) 427. Hegedűs Zsigmond hagyatéka iránti ügyben végeztetett: Tekintve azt, hogy Hegedűs Zsófiát férjezett Simon Florentnét, mint néhai Hegedűs Zsigmond örököséta 2 a. osztály levél szerint örökség fejében 180625/6 frt. 26 kr. ppben illeti, és ezen osztályrész kamatokkal együtt felfolyamodó számítása szerint o. é. 20094 frtot tészen; s hogy végre a*, illető örökösök által kiküldött megye törvszéki ülnök jelenlétében megállapított 3 ./• a. feltéte­lek, jelesül annak VII. és IX. pontja nyomán felfolyamo­dónőnek osztály illetménye a vétel árból mindenek előtt kielégitetni rendeltetett; eddig pedig az osztályrész lero­vására nekie csak is 11664 frt kifizettetett, miután a fel­folyamodónő nem csak az őtet illető örökség után járó illetéknek kifizetésében, de a hagyatékot terhelő tarto­zásoknak biztosítására szolgálandó %-od részbeu nékie kifizetendő összegbőli visszatartásában beleegyezett, mind­ezeknél fogva a felfolyamodó illető osztály részének visz­szatartására törvényes ok fen nem forogván, miért is az eljáró megyei törvszéknek felfolyamodott végzése meg­változtatván, ugyan az a levonandók levonása után fen­maradandó összegnek felfolyamodó Hegedűs Zsófiának osztály része erejéig leendő kiadására utasitatik, mi vég-

Next

/
Thumbnails
Contents