Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 71. szám

Pest, 1864. kedd szeptember 13. 71. szám, Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: A birtokeldarabolás tilalma. (Vége.) — Örökösödési jogeset. — Kúriai Ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. A birtokeldarabolás tilalma. Ábrahámffy János ügyvéd úrtól. (Vége.) Ott, hol a birtoklás és tulajdontság egy kézben volt, a nemességre nézve régi törvényhozásunk sem látta szükségesnek a földbirtok eldarabolását tilalmazni, vagy korlátozni, világos tanúságául annak, hogy ily korlátozást a honpolgárok jóléte nem kiván s az csak rendkívüli körülmények által indokolható. — Mondhatná ez ellenében valaki, hogy a nemességnek hitbizományok alakítása és egyéb törvényes eszközük által módjában volt birtokának fölötte kis részletekre való eldarabolását meggátolni, sőt például az egyedül fíágra történt adományozás is, az eldarabolást már tetemesen gátolta, s igy erészben további korlátozó törvényre szükség nem volt 5 — csakhogy az ily hitbizományi intézkedés mindig egyéni szabad akarattól függött, s a nagy többség által nem alkalmaztatott, mig emitt — t. i. a nem nemesi birtoknál az egyéni szabad akarat teljes kizárásával, imperativrendelkezés súlya nehezedik a tulajdonos és tulajdonra. Lássunk csak egy nebány összehasonlítást a gyakorlat és tapasztalás teréről az eldarabolási tilalomra nézve. Ritka helység az hazánkban, melynek úgynevezett kerti földjei (káposzta — kender — len — apró földek stb. különböző nevezetek alatt) ne volnának, s az ily földek részben még az úrbéri viszonyok fönlétekor is , megszüntetésük óta pedig általában szabad adásvétel tárgyát képezték. Az ily földek s az eldarabolási tilalommal terhelt tulajdonképeni úrbéres birtok között már most kivált nagyobb kiterjedésű határokban — szembeötlő különbség létezik, mind az érték, — mind a termelőképességre nézve. Mig t. i. az ily kerti földnek holdja — a helyi viszonyokhoz képest 200—400 frt., addig egy, a tulajdonképeni volt úrbéres birtokhoz tartozó — hold föld nem kerül többe 20—50 frtnál; mig egy hold kerti föld megad 10 — 20 mérő búzát, egy hold telki földről 5 — 8 mérő alig kerül le. S mi ezen nagy különbségnek oka ? nem egyedül az, hogy a kerti földek töbnyire közelebb esnek a községek belsőségeihez s igy kevesebb erővel javíthatók, hanem az is, hogy az ily kerti föld többnyire kis térmértékű, egyegy tulajdonosnak kezén ritkán megy néhány holdnál többre, s igy a tulajdonos inkább üszpontosithatja rajta erejét, jobban kifejtheti iparát, mint az, kinek a távolabb, s hol tagositott vagy okszerűen szabályozott birtok még nincs, többnyire szétszórva fekvő nagyobb birtokra kell amazénál épen nem több vagy hatályosabb, — erejét s iparát szétforgácsolnia. Tagadhatlan tehát itt az eldarabolási tilalomnak rosz hatása,mert mig például öt—hat hold földön igen szép eredményt mutatna meglevő csekély erejével, addig tiz tizenöt holdon is, mennyit el nem darabolható 1/i vagy% telke képez, vagy épen annyi vagy még kevesebb eredményt állit elő; vagy is elvész a közvagyonból és annak iparos értékesitéséből 8 —10 holdnyi földtőke. Olvasóink ugy hisszük az eddigiekből sejtik, hogy midőn gyakorlati példákat hozunk föl, nem azon községekről szólunk, hol például egy úrbéres fertály telek 4—5 holdból áll, mint inkább olyanokról,melyek pedig hazánkban tetemes többségben vannak, hol az úrbéres telkek nagyobb holdszámból állanak. — Ezt, hogy érthetőbbek legyünk, közbevetve, lássunk más példát. A. bir egy két holdas kaszálót, mely feltörve sokkal jövedelmezőbbé válnék, de ő már meglevő szántóföldjeinek elhanyagolása nélkül, vagy azért, mert kezétől nagyon elesik, e birtokát át nem alakithatja ama jövedelmezőbb mivelési ágra, áruba bocsátja tehát, anynyivalinkább, mert reményű, hogy jól eladhatja, s árával kis gazdaságán igen nagyot lendíthet. Igen, de ezen két hold kaszáló az úrbéres földhöz tartozik, tehát nem szabad eladnia! de tegyük föl, hogy A igen jó vevőt találván, az engedélyért folyamodik. — Megkívánnak természetesen igen sok mindent, de ő teljesen felszereli kérvényét s ugy küldi be, mégis elutasítják. Miért? mert a vevő véletlenül nem bir azon helységben belső telekkel, melyhez a kérdéses kaszálót csatolja! nézetünk szerint ugyan úrbéres teleknél nem a belsőség a „principale", melyet az ,,accessorium"-nak követnie kellene, s ha rajtunk történik ily visszautasítás, bizonyosan folyamodnánk ellene, de A szegény ember, a számtalan felfolyamodás nincs módjában, de nem is tudja útját, s igy marad, a hogy van ; gazdaságát nem javítja, mert ugyan miért is forditna valamely különös gondot oly birtokra, melyei szabadon nem rendelkezhetik!? Ugy hiszem, az elmondottak már eléggé igazolják, hogy a birtok eldarabolásának tilalma általában nem szükséges, nem czélszerü, sőt a mennyiben a mezőgazdasági ipar fejlődésére nyomasztólag hat, káros is. Mondjunk már most néhány szót arról, váljon a törvényhozás ezen, még most fennálló tilalomnak szabályozása vagy egyszerű eltörlése által tenne-e czélszerübben ? S itt ismét azt kell mondanunk, hogy legez élszer übb ezen ti /alomnak egyszerű eltörlése; mert a mindennapi tapasztalás azt mutatja, hogy ezen eltörlés, a volt parasztbirtoknak ezen még most is megkülönböztetőleg rajt nehezedő bilincs alóli felszabadítása közösen óhajtott intézkedés volna. Avagy mivel lehetne indokolni ezen tilalomnak átalakítását vagy szabályozását, tehát a mostanitól eltérő alakbani fentartását, az egyszerű eltörlés helyett ? Azzal-e, hogy némelyik volt parasztgazda ez uton tért nyerve 1 X?'' HÜ*****