Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 70. szám

287 bebizonyítva nincs, kéri őt felmentetni. 2-od r. vádlott védője pedig védenczének fiatal korát, elhanyagolt nevelését, s azon körülményt, hogy gazdája ígéretei által hagyta magát a bűntettre elcsábíttatni — figyelembe vétetni, s a legenyhébb büntetéssel büntettetni kéri. Zemplén m. tszéke 1863 decz. 30. 1108 sz. a. hozott ítéletével Gábor Pál saját nejének szándékos meggyilkolásában bűnösnek kimondatván, az ítélet kihirdetésétől számítandó 12 évi nehéz vasban, közmunkán, hetenkint kétszeri böjttel súlyosított börtönre, — Simkó János pedig szinte a gyilkosság bűntettében bűnösnek kimondatván, nyolcz évi hetenkint kétszeri böjttel, vasban eltöltendő börtönre ítéltettek, s mindketten a rabtartási költségek megfizetésében elmarasztaltattak. Ezen ítélet föllebbeztetvén, a kir. ítélő táblán ítéltetett: E. r. vádlott Gábor Pál ellenében emelt nő gyilkossági vád, nevezett tagadása ellenében a kihallgatott tanuk vallomásai által, melyekből kiviláglik az, hogy vádlott nejének meggyilkolását már régebben feltette, s annak véghezvitelére részint fegyvert, részint mérges szert akart használni, s azokat a tanuktól kérte is — bebizonyitottnak vétetvén, nevezett vádlottra nézve az e. b. ítélete az abban felhozott indokokból, a megholt 40 f. vérdijának 2-od r. vádlottali egyetemleges megfizetésének kötelezettsége mellett, helybeuhagyatik ; 2-od r. vádlottra e. blag kiszabott 8 évi börtön büntetés azonban, figyelembe vétetvén vádlottnak 18 éves fiatal kora, s hogy a bűntettre gazdája által ígéretekkel csábittatott, négy évre leszállittatik. Ekként az eljáró mtörvszék ítélete részben megváltoztatván, a per illetőségéhez visszaküldetik (1864 april 15. 734 B. sz. a.) Ezen ítélet ismét a tiszti ügyész és vádlottak részéről is fölebbeztetvén: a kir. Hétszemélyes táblán ítéltetett: „Az orvosi látlelet szerint a vádbeli gyilkosság a t. kir. tábla ítéletében felhozott indoknál fogva Gábor Pál vádlott által nagyobb kegyetlenséggel és saját neje ellen követtetvén el, ugyanazért nevezett Gábor Pál vádlott 15 tvi, a szeszes italok folytonos nélkülözése mellett eltöltendő börtönre Ítéltetik, s ekként a kir. táblának ítélete e részben megváltoztatván, egyebekre nézve helybenhagyatik, s a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik." (1864 jul. 4. 2934 B. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 420. Gottvald János és társainak az esztergomi főkáptalan ellen a tapsonyi és terepezdi szőllöhegyekben 1849-től 1858-ig illetéktelenül szedett papi tizedárának visszafizetése iránti perében Ítéltetett: Felperes az 1858 mart. 13-án először újított perben hozott A B és C a. ítéletek szerint a kiszolgáltatott bortized visszatérítésére nézve, nem külön perutra utasítva, hanem bizonyítékok elégtelenségéből, az e részbeni kereseti kérelmétől elmozdítva lévén; minthogy ennek folytán az 1860nov. 22-én beadott keresetlevelében maga is az előbbi állapotbai visszahelyezést kérte, s így az érintett perben hozott ítélet csak- nyomatékos uj bizonyítékok alapján lenne megváltoztatható ; felp. azonban az A B és C. a. ítéletekben, melyek épen az 1858 évben indított perben keletkeztek, ilyetén uj bizonyítékokat elő nem mutatván, a D. a. tizedlajstrom pedig, mely az előbbi perben V alatt előfordult, s az ahhoz hasonló E a. jegyzék uj bizonyítéknak szinte tekinthető nem lévén, feladatához képest, a visszakövetelt tized mennyiségét és minőségét épen ugy, mint az előbbi perben, jelenleg sem bizonyította; ugyanazért az e. b. ítélet megváltoztatásával, felperes az előbbi alaptalan visszahelyezés iránti kérelmétől elmozdittatik , s a perköltség kölcsönösen megszüntetvén, s a per stb. (1864 július 27-én 8746. P. sz. a. Elő.: Raisz.) 421. Gróf Sigray Fülöpnek Mayerhoífer Salamon elleni 5402 frt 26 kr. iránti perében végeztetett: Az, hogy alperes nem természeti állapotban lévő nyers, hanem vasúti talpaknak vagy egyéb mütári czélokra kidolgozott fát vett, maga a kereseti szerződés tartalma, s felperesnek 1 sz. a. levele által igazoltatik, de leginkább kitűnik ez a C a. maga felp. által beperesitett, így ellene teljes bizonyítékot képező jegyzékből, miután e szerint alperes az átvett pálló és vasúti talpakért azoknak 26459 köb lábot tevő tartalmuk szerinti árát, nem pedig az azokhoz megkívántatott nyers famenyiséget fizette ki; miután felp. a részéről felhozottak által azt igazolja, hogy az alperesnek levágatásul kijelelt, és az utóbbi által levágatott, de csak részben feldolgoztatott, nagyobb részben pedig az erdőn visszahagyott 1218 szál fának mennyisége 70567 köblábat tészen, de ebből a marienbrunni erdészeti intézet tanári testületének J a. maga felp. által felmutatott, és így ellene teljes bizonyítékot képező véleményéhez képest, mely szerint egy köbláb tisztán kidolgozott műtani fához szükséges nyersfa rnenynyiséget még csak megközelítőleg is meghatározni nem . lehetne, az, hogy ezen nyers fa között mennyi volt légyen vasúti talpak vagy egyéb műtani czélokra alkalmatos, bebizonyitottnak egyáltaljában nem vétethetnék, miután továbbá a D a. felperesnek saját kérelmére eszközlött bírói szemle alkalmával kihallgatott szakértőknek, habár nem is kielégítő véleménye szerint alperes az általa szerződésileg meghatározott czélokra alkalmas fát mind feldolgoztatta, ennek ellenében a felperesi tanuk vallomásait, kiknek az általok megszemlélt fa az ellenfél vagy bármely hatósági személy közbenjötte nélkül kimutatva lett, a kár mennyisége megállapításánál alapul venni már csak azért sem lehet, minthogy a dolog természeténél fogva a kifaragás alkalmával a fának egy része szükségképen elforgácsoltatván, ezen tanuk meg nem határozták, hogy ezen elforgácsolt fa mennyiségnek leszámítása után mennyi, műtani czélokra még alkalmatos fa hagyatott az erdőn vissza, miután tehát mindezek szerint felp. által a keresetbeli szerződés ez iránybani megszegésével követelt károsításnak valódisága, de annál inkább a kár mennyisége nem igazoltatnék, felp. a költségek kölcsönös megszüntetése mellett keresetétől elutasitatik, és e szerint az eljáró kerületi itélő táblának ítélete megváltoztatván, az iratok stb. (1864 augusztus 13-án 9443 P. sz. a. Elő.: Makóviez.) 422. Farkas Ignácznak, a néhai Farkas Károly örökösei ellen indított perében ítéltetett: Jóllehet a választott bíróság előtti és az alapperben állott alperesek, a felperesek által keresetbe vett Zabolch sBeregh megyebeli egyenkint is elősorolt számos helységekben létező ingatlan javak egy részét, ugyanottan Kassovics jogúnak lenni perbeszédileg nyíltan kijelentették; mivel mindazon által más részről felperes is beismeri, hogy azon javak közül a surányi, csaradai, asztélyi s badalainak az E a. közös nagy, illetőleg szép apai végrendelet folytán tettleges birtokában van, a papi, hetényi, adonyi, szálkai, vidi, atyai, barkasszói, barabási s kerecsényi iránti kereseté-