Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 69. szám

282 nyújtott, mely kereset folytán azonban, kivéve, hogy a barátságos egyesség megkísérlése s a mérnöki munkálatok s osztályzat meghitelesitése elrendeltetett — más birói intézkedés nem történt. — Az urb. bíróságok felállításával Szentiványi Anzelm özvegye Jezerniczky Katalin 1856 mart. 14-én a b.-gyarmati cs. k.urb. törvszékhez az előbb érintett pernek az 1853 urb. ny. par. elvei szerinti folytatása végett keresetét beadván : a megtartott tárgyalás folytán 1856 aug. 28-án kelt ítéletnél fogva a felp. által kért tagosításnak, ugy nem különben mindennemű urb. viszonyokból eredő kérdések elintézésének hely adatott. Az ezen perben alpereskint beidézett patvarczi volt úrbéresek részéről 185o mart. 8-án az urb. törvszékhez benyújtott külön kérelem levél szerint a megyei tiszti főügyésznek felperessége alatt az illető volt földesúr által a jobbágyságtól még az 1815 évben elfoglalt szántóföld és rét illetmények visszaadása iránt az 1838 évi jul. 11-én indított úrbéri pernek különállókig leendő elintézése kérelmeztetvén, de az ugyanazon évi máj. 3-án hozott törvszéki végzéssel a kérelemnek hely nem adatván: ezen ügynek az előbb említett urb. rendezési és tagositási perrel egyidejűleg leendő elintézése kimondatott. A per ekkép folyamatba tétetvén, felp. földes uraság kiegészítő keresetlevelében következőket ad elő: A patvarczi jobbágyok urb. földjeiket és rétjeiket régenten sok apró darabban birván, s azok közt a majorság földeket is szabad hajtásra való munkabérben használván: felp. földesuraság a határt 1825-ben felmérette és az 5/. szerint a megyéhez küldöttségért folyamodott, melynek küzbenjöttével a jobbágyok urb. illetősége a határ jobb részében kiadatott, — a jobbágyság által eddig szabad hajtásra használt majorsági földeket és réteket azonban ezeknek, évenkint fizetendő mérsékelt pénzöszszeg, és meghatározott napsTiámbeli munkabér teljesítéséért , és koronkint változtatott haszonbéri szerződések mellett kiadta, mint ez a 14—19 ./• a. szerződésekből kitűnik. A jobbágyság ezzel egész 183G-ig meg is volt elégedve, ekkor azonban a haszonbérben tartott földeket és réteket remanentionalis földeknek követelvén, s a következő évekre a haszonbéri szerződéseket a törv. bizonyság és tiszti ügyész közbenjöttével sem akarván aláírni, ezen földeket és réteket, mint különben is majorság telkieket a földesuraság maga használatába vette, s részint idegeneknek bérbe adta, s részben reájok költséges épületeket tétetett. A tiszti ügyész pártfogása alatt megindított perben ezen tőlök állítólag elvett földek és rétek visszaadatását követelték. Ezen földek és rétek foglalást nem képezhetnek, mert az urb. illetőségből lett foglalás nem igazoltatik; miután a patvarczi jobbágyság az urbérben meghatározott illetőséget tettleg egész mértékben birja, de nem foglalt a földes uraság maradvány földeket sem, mert a kérdéses földek és rétek a földes uraságnak elvitázhatlan majorsági földjeit képezik, s a volt jobbágyok által /rásbeli szerződés mellett használtattak; s így maradvány föld czimén se követelhetik vissza, mert azok az urb. állomány kiegészítő részét soha sem képezték, de ha azoknak lennének is tekintendők, miután azokból a régi törvények szerint csak is uj telkeket lett volna köteles a földes ur alkotni, azoknak birtokában pedig már 1857, illetőleg a becsatolt szerződések szerint 1825 óta létezik, s azokat az 1848-iki birtokállapot a földes uraság kezén találta: azokat tehát az urb. ny. par. 7. 8 §§-ai értelmében birtokában jogosan megtarthatja. Alperes község részéről előadatott, hogy a községi lakosok ember emlékét haladó időktől fogva egész 1825-ig minden elkülönítés nélkül bírták mint tulajdonukat a keresetbe vett földeket és réteket: a földes uraság azonban észrevévén, hogy a jobbágyság kezénél létező földek és rétek az urb. illetménynél többet tesznek, 1825-ben a határt felmérette, s minden felsőbbség mellőzésével a regulatiót via facti keresztül vitte, a kereseti föld s réteket önhatalmilag elfoglalta, s előbb azokat szezerződés mellett a volt jobbágyoknak, később, mivel aszerződés mindinkább sulyosbult, saját kezére játszotta, s azóta birtokolja. Jelenben egyedül a kereseti földek és rétek mennyisége igényli a megalapítást, e részben az 1860 jun. 16-án a helyszínén felvett jkönyv szerint a szántó földek 250,1200 • öles holdakban, a rétek pedig 150 kaszásban adattak elő, mely mennyiséget részére megítéltetni kér. stb. A per befejezése után az alispáni bíróság 1862 decz. 22. 352 sz. a. hozott ítéletével az 1 hold belsőséggel, 24 h. szántó földdel és 6 kaszás réttel telkenkint ellátandó urb. telkek számát 15 Vs részben, a zsellérekét24-ben, é> az összes kiadandó úrbéri jobbágytelki állományt az 1825-iki szabályozáskor kiadott mennyiségben állapítván meg, felperest azon követelésével, hogy 54*yi00 h. maradékföldek megalapittassanak, alp. községet pedig azon kérelmével, miszerint még 1% telek úrbérinek ítéltessék meg,elmozdította, ellenben az 1825-iki szabályozáskor a volt úrbéresektől minden befolyás mellőztével elszedett 250 h. szántóföld és 150 kaszás rétnek birtokába alp. községet visszahelyeztetvén,ugyanezeknek mintmaradék földeknek megváltására kötelezte; az urb. legelő illetőséget a fentemiitett jobbágy telkek, zsellérek és az ágost. vallású tani tó 1/t telke, összesen 19% telek után telkenkint 7 holdjával kiadandónak, továbbá közös vályogvető helyül 1, és fa iskolául í/i holdnak kiadatását elrendelte, a községnek 1/i évi bormérési jogát biztosította, s végre az urb. illetőségnek és soron kívüli birtokoknak helyiségét megállapította. Ezen ítélet ellen felp. részéről közbetett fölebbezés folytán Nógrád m. tör vsz é k e által 1863 decz. 10-én ítéltetett: „Az elj. alispányi bíróság ítéletének azon része, mely szerint a volt úrbéresektől 1825 évben törv. szabályozáson kivül a földes uraság által elvett, majorsági birtokához csatolt 250 h. szántóföld, és 150 kaszás rét a volt úrbéreseknek megítéltetett, megváltoztatik, s azok a földes uraság birtokába továbbra is meghagyatni rendeltetnek. Mert habár kétséget nem szenvedne, hogy a f. uraság 1825-ben a volt úrbéresek kezein levő nagyobb mennyiségű szántóföld és réteket, melyeket az ideig úrbéri illetőségükön felül szabad hajtás mellett bírtak, majorsági czim alatt visszavett, s habár ezen feleslegmennyiségnek kipuhatolását a nmlgu kir. Htó Tanács meg is rendelte, de, azoknak mind a mai napig elég nem tétetett, miután a felesleg föld és rétekből az 1836: 101. cz. 7 § szerint ujabb urb. telkek lettek volna alakitandók, alp. község egyes lakosainak ezen, az uraság által visszavett felesleghez semmi joguk nincs, annál kevésbbé, minthogy az 1836-i 4 t. cz. 8 § b) pontja szerint a volt úrbéresek szabályozás esetében úrbéri telki illetményeiken felül mitsem követelhetnek ; mert továbbá az uj urb. házhelyek alkotását az 1836: 11 t. cz. 9 10 §§-ai szerint egyedül az adó alapjának épségben tartása tekintetéből rendelvén, miután ennek indoka a közös teherviselésről alkotott 1848: 8. t. cz. által megszüntetett, a volt földes urat pedig a megszűnt urbériség után urb. házhelyek alkotására kötelezni, s ez által a közállományt azok kártalanításával terhelni